Vásárhelyi Újság Kakasszékről szóló cikkei 1921-től
Vásárhelyi Újság 1921. október 9. 3.p.
Hétről-hétre
Hűvös szelek fújdogálnak. Az idő már őszre jár, de azért napközben melegen tűz le a nap sugara. pedig a vénasszonyok nyara már régen elmúlt; de azért úgy látszik, hogy Nap-apó még mindig nem elégelte meg a föld fölötti uralmát. Nem adja meg magát. Pedig a nyáron ugyancsak kivette a részét, mert nemcsak sütött – hanem perzselt is.
-
A napnak ezt a feltűnő forróságát a nyáron ki is használtuk Gyopárienbádban, de különösen Gyopárhalmán a Kerektói fürdőn. Mert azok, akik azt hiszik, hogy csak egy Gyopárienbád van, nagyon tévednek.
-
Két fürdője van Gyopárosnak, egy „az úri rendnek”, az Orosháza tulajdona, egy pedig a „célszörű szögény emböröknek”. Gyopárhalma falu alatt, az, - (két tulajdonosé) az úgynevezett Kerektó.
-
Az úri Gyopáros, a legmodernebb fürdője a községnek. Orosháza elöljárósága
gondoskodik arról, hogy ott minden fürdővendég megtalálja a kényelmét, mert ott még „vetkezde” is van.
-
Bezzeg nem igen van Kerektón. A fürdővendégek legnagyobb része ott vetkeziköltözik
az Isten szabad ege alatt. nem keres ott senki se fügefalevelet, bizonyára azért, mert
ma még hosszas keresés után – se találna.
-
De ha nincs is „vetkezdéje”, van – „étkezdéje”. És ez már nagy haladás, mert néhány
évvel ezelőtt volt ugyan egy kis korcsmája, de ennek meg nem volt – étkezdéje.
-
Az én fürdőm évek óta, - talán felesleges is mondanom, - a célszörű szögény embörök
fürdője – Kerektó.
Mikor először oda érkeztem, legelőször is a kis korcsma ötlött a szemembe. Bemegyek
és falusi szokás szerint megütöm a bottal az udvaron levő korcsmaajtót. Egy öreg asszony jön
ki a kopogtatásra és csípőre tett kézzel kérdi:
– Mit akar?
– Egy kávét kérek!
– Van, de péksütemény nincs, mert összevesztem a pékkel.
– Hát akkor pirítson egy kis kenyeret!
– Sohsé vergődök én vele! – volt a válasz és már ott is hagyott.
Csak nagy rimánkodásra jött elő és kihozta a kávét.
Egy nagy szilkét, egy leveses kanalat és egy nagy karaj kenyeret tett le az asztalra,
cukrot azonban, pedig még akkor nem volt háború, – nem láttam sehol. Tréfára fogom a
dolgot, kérdem:
Ugye szülém, Gyopároson cukor nélkül isszák a kávét?
– Hántam én abba eleget, - csak kavarja mög!
Én pedig hánytam bele a kenyeret, máskülönben a kávét sohase tudtam volna a
szilkéből – kikanalazni.
-
Mindezeket pedig így nyár végével, ősz elején azért írom meg, mert van nekünk is
Kakasszéken egy tavunk. Kitűnő gyógyvize van. Használják is már sokan. Csakhogy ennek is
az a baja, hogy gyopárosiasan írjam – nincs se vetkezdéje, se étkezdéje.
A nyáron ott szerettem volna fürdeni. El is mentem terepszemlére. Kérdezősködtem,
hogy kaphatnék-e lakást.
– Mindönt kap, csak azt nem!
– Hát akkor nappal hol tartózkodik az ember?
– Ki erre, ki arra!
– Hát kabin van-e, ahol az ember levetkőzhet – felöltözhet – kérdeztem tovább.
– A mög éppen nincs! Itt az a szokás, hogy még az egyik vetkőzik vagy őtözik – többi
férenéz.
-
A kakasszéki vízből jövőre fürdőt kellene csinálni. nehány kabin, nehány szoba még a
jövő nyárig felépülhet. Addig még lehet vetkezde is – étkezde is.
–tz
Vásárhelyi Újság, 1922. 02. 22.2.p.
Mi lesz a kakasszéki megállóval?
Vettük és alább közöljük a kakasszéki megállóval kapcsolatos levelet abban a
reményben, hogy a vasúti üzletvezetőség intézkedése nem fog késni.
Tekintetes Szerkesztő Úr!
Méltóztasson lapjában egy kis helyet adni ezen panaszos levelemnek.
Még 1921 júliusában egy kérvénnyel fordultunk a M. kir. Szegedi üzletvezetőséghez,
azzal a kéréssel, hogy az Orosháza felől jövő reggeli vonatot Vásárhelykutasig még egyszer,
vagy kétszer (73-as és 74-es őrház, vagy Kakasszék) állíttassa meg.
Gondolva azt, hogy a szegedi üzletvezetőségnek nemcsak a pusztaiak kérelmével van
dolga, vártunk hónapokig, amíg megjött a kérvényre a felelet, hogy a következő menetrend
változáskor orvosolva lesz bajunk. Jelenleg nyolc hónapja és még mindig nincs semmi.
Hát most azt kérdezem az illetékes köröktől, hogy mikor lesz menetrend változtatás?
Majd talán a nyáron, amikor nekünk sincs olyan égető szükségünk a megállóra, mint most,
amikor a nyakunkon a víz és meg se tudunk mozdulni?
Azt bizonyára nem tudják az illetékes körök, hogy nemcsak Vásárhelykutas és
környékén laknak emberek, hanem onnan még 25 kilométerre is, akik mindannyian erre a
vonalágra vannak utalva, mert ha tudnák, akkor már az első kérvényünkre teljesítették volna
kérésünket.
Indokunk még az is, hogy sok szegény család járatná Vásárhelyre felsőbb iskolákba
családját, de mert odahaza a nagy lakásínség miatt elhelyezni nem tudja, úgy gondolta, hogy
reggel megy, este jön, de mert a vonat nem áll meg, így kénytelen vagy nem járatni, vagy
otthon a hideg váróteremben hálatni.
Az összes pusztai érdekeltek nevében
Karasz Péter gazdálkodó
1922. május 21. 2.p. Megáll a gyorsvonat Kutason. Június 1-től kezdve a személyvonat
Kakasszéken is megáll. (Dr. Szádeczky Lajos intézkedései.)
Június 1-től kezdve a személyvonat Kakasszéken is megáll.
A vasutak közlekedése sok panaszra adott már eddig is okot. Különösen az volt a baj,
hogy egyes vonatok nem álltak meg minden nagyobb megállónál, hanem az utas csak a
következő állomásnál szállhatott le és így kénytelen volt minden esetben gyalog vagy kocsin
menni.
A kutasi és mágocsoldali gazdák Szádeczky Lajos dr. képviselőjelölt külterületi útja
alkalmával panaszolták, hogy a június 1-én meginduló gyorsvonat Kutason, a reggel befelé
jövő személyvonat pedig Kakasszéken nem állanak meg.
Szádeczky dr. a panaszok alapján érintkezésbe lépett a szegedi üzletvezetőséggel, ahol
a vásárhelyi lakosok jogos panaszának orvoslását kérte.
Most – mint értesültünk – Szádeczky dr. közbenjárása eredményre vezetett,
amennyiben a gyorsvonat június elsejétől kezdve Kutason megáll és a személyvonat pedig
Kakasszéken fog időzni.
1922.június 7.1.p.
Fürdőtelep Kakasszéken
Kibocsátották a részvényaláírási íveket
Sokszor és sokat hallottunk már a Kakasszéken létesítendő fürdőtelepről, amelynek
vizét vegyészek és orvosok olyannak nyilvánították, amilyent ma Magyarországon találni nem
lehet. Sok beteg ember nyerte már itt vissza egészségét s a tó mellett levő Czitus tanyában sok
otthagyott mankó hirdeti azt a csodálatos gyógyító erőt, melyet ez a sziksós víz magában rejt.
Mint most értesülünk, a fürdőtelep létesítésének kérdése a megvalósulás stádiumába
került, egy konzorcium alakult, mely részvénytársasági alapon fogja felépíteni a fürdőt. A
részvénytársaság alapítói dr. Szappanos Mihály főorvos, C. Molnár Imre és Olasz Márton
gazdálkodók, Kmetykó Pálné, dr. Juhász Mihály tanácsnok, Valihora István takarékpénztári
igazgató és Gál Dániel kamarás.
A részvényaláírási íveket kibocsátották, aláírni az alapítóknál lehet. A telepet 7 millió
korona alaptőkével akarják létesíteni. Egy részvény ára 1000 korona.
Kívánatos lenne, hogy a társaság közérdekű munkájából a nagyközönség is kivenné a
megfelelő részt és érdekeltséget vállalna, mert ennél jobban pénzt gyümölcsöztetni igazán
nem lehet.
1922. június 11.1.p.
A kakasszéki tengerszem. Jegyezzünk részvényeket. Dr. Szappanos Mihály m.kir. eü.
főtanácsos cikke
A kakasszéki tengerszem
Jegyezzünk részvényeket
Gazdag emberekkel szokott az megtörténni, köztük legtöbbnyire azokkal, kik a
jólétben és vagyonban dúskálódnak, hogy az értékeikkel nincsenek tisztában azoknak a
számával és minőségével, sőt a legtöbbször a lételével is ösmeretlenek.
Boldog birtokosai nem ritkán olyan kincseknek, amikről egyáltalán nem tudnak, pedig
megismerés és rátalálás esetén azoknak élvezői, használói lehetnének, sokszor nem csak
maguk a tulajdonosok, hanem az embereknek kisebb-nagyobb falkája is.
Lehetnek pedig nagyon sokszor eme javak elrejtettek, talán a föld méhében
levők és éppen azért ösmeretlenek és vagy ottan maradnak azok időtlen időkig használat és
értékesítés nélkül, vagy ha kezükre jár a véletlen, akkor felszínre kerülnek és hasznot tesznek
nagyot és sokat az emberiség kisebb-nagyobb rétegének.
Ezekben az esetekben azonban nem érheti vád vagy gáncs a tulajdonost azért, hogy a
haszon – amelyre pedig jussa van a közösségnek – elmaradt és kiaknázatlan lett hamarabb,
vagy rövidebb időre, néha tán örökre.
De nem sokkal ritkábban fordul elő az sem, mikor a földi kincs szem előtt van
állandóan, ottan ágaskodik és kiabál, simítgatja ujját és szinte kínálva kínálja magát és a
benne rejlő számos és nagy haszonvételt azért, hogy az emberek észre vegyék a kínálkozó
alkalmat megragadják és fölhasználják a maguk javára, az élet könnyebbítésére vagy éppen
boldogítására.
És az emberek mégse veszik észre, vagy sokszor nem akarják észrevenni.
A természeti kincsek között a vizek azok, amelyeknek ez a mostoha sors jutott
osztályrészül és pedig nem ritkán amiatt a véletlen miatt, hogy a nagy részük odalenn a föld
méhében talált magának helyet és ottan gyűlt össze, várva, lesve az alkalmat, mikor az emberi
okosság és tudás lemegy értük és fölszínre hozza azokat.
Évezredeken keresztül rejtőzött a határunkban odalenn, nem is valami túlságos,
elérhetetlennek mondható mélységben a kristálytiszta, kellemes és egészséges víz és az itteni
lakosság nagy időn át abból a vízből kapta, nyerte a táplálékát, mely a föld felett összegyűlt,
vagy közel a földben helyet talált, amelyik víz minden félére alkalmas lehetett, csak arra nem,
hogy az életnek egyetlen erős és biztos fundamentumát, az egészségét megtámassza, erősítse
és fenntartsa.
A rejtett kincsről azonban senki se tudott mindaddig, míg az emberi ösmeret arra rá
nem talált és az ész és okosság azt a föld színére föl nem varázsolta.
Rosszakarat kell éppen azért hozzá, hogy valaki mindezekért az ősöket tegye felelőssé.
De azért már méltán vádat lehet emelni az emberek ellen, mikor készakarva
szándékosan haladnak el olyan kincsek mellett, amiket a természet azért hozott létre, hogy
azok a közösséget szolgálják, annak mindenkor javára legyenek és azt mozdítsák elő minden
időben.
Ilyen közös kincs a mi határunkban az a néhány sziksóstó, amit a Teremtő bölcsessége
nem azért adott és helyezett oda, hogy azon a helyen lyuk ne támadjon a földön az emberek
életveszedelmére, hanem csomóba gyűjtötte ott a vizet, hogy az emberi nyomorúságon
enyhítsen, a betegségeket annak segítségével elűzze, a szenvedő arcokat megváltoztassa,
azokat megelégedettekké tegye és mosolygóssá varázsolja.
Ezek a vizek ilyen célból teremtődtek.
Mindezeket a dolgokat pedig ez ideig is már sokan tudták, mert hallották, látták vagy
tapasztalták és mégse akadt a sok közül csak valahány is, aki gondolt volna arra, hogy ezt a
kincset használni kell, kiaknázni azt és pedig teljes mértékben, elsőrendű kötelesség.
Hosszú idő kellett hozzá, mikor a szemek előtt megnyílt a látás és megjelent a
világosság és annak a fényénél egymás után sorakoztak föl azok a kötelességek, amelyeknek a
valóra váltására és teljesítésére elérkezett és ütött a tizenkettedik óra.
A sok emberi nyomorúság parancsszava és jajkiáltása zúg a fülünkbe és követeli, hogy
ezt a páratlan gyógyhatású vizet tegyük mielőbb közkinccsé, és hozzáférhetővé mindazok
számára, akiknek hiba maradt és károsodás keletkezett az egészségében és ezeknek a
nyomorúságoknak az enyhítésére és eltüntetésére egyedül és kizárólag ez a víz alkalmas, mert
ebbe tette le a teremtő jókedvében azt az erőt, mely a nyavalyákkal birokra kel, földre teperi
és végleg megsemmisíti azokat.
Ennek a szép és fontos, közgazdasági szempontból nagy értékkel bíró célnak a
megvalósítása lebegett annak a néhány embernek a szeme előtt, akik nem sok idővel ezelőtt
társultak egymással annak a megvalósítására, hogy a városnak ezt az egyik nagy értékű
kincsét ismertté teszik messzebb tájakon és hozzáférhetővé azoknak a számára, akiknek az
egészsége egy vagy más ok miatt elveszett és itten ezen a helyen, ebben a vízben található
meg.
Most van alakulóban a részvénytársaság, amely a fürdőt mielőbb felállítja, e végből
megindította a részvényjegyzést, amely pár nap alatt már nagy eredményeket mutat, jeléül
annak, hogy különösen sokan vannak, kiknek éles szeme meglátta már azt a nagy
egészségügyi és közgazdasági hasznot, amely ennek a megkezdett intézménynek a nyomában
tapos.
A részvények ára illetékkel és alapítási költségekkel együtt 1100 korona, darabonként.
A jegyzések Cz. Molnár Imre, Olasz Márton, Kmetykó Pál, dr. Juhász Mihály, Gaál
Dániel és Valihora István ívein, valamint e sorok írójánál eszközölhetők.
Dr. Szappanos Mihály
m. kir egészségügyi főtanácsos
1922. június 13. 1.p.
Másfél milliónál többet jegyeztek a kakasszéki fürdőre
Lapunk egyik közelmúlt számában jeleztük már, hogy Kakasszéken fürdőt akarnak
létesíteni részvénytársasági alapon, s a részvény-aláírási íveket már ki is bocsátották.
Mint most értesülünk, a részvényjegyzés igen szépen halad előre, pár nap alatt tisztán
magánosok másfél millió koronánál többet jegyeztek. Úgy tudjuk, hogy a részvényjegyzésbe
bekapcsolódnak a város és a helyi bankok is. A részvény-aláírási ívek Juhász Mihály dr.
tanácsnoknál, Szappanos Mihály dr. főorvosnál, Cz. Molnár Imre és Olasz Márton
gazdálkodóknál, Kmetykó Pál tanítónál, Gaál Dániel városi kamarásnál és Valihora István
takarékpénztári igazgatónál aláírhatók.
1922. július 9. 2.p.
Felépül a kakasszéki fürdő
Négymillió körül van a részvényjegyzés
Lapunk egyik közelmúlt számában említettük, hogy a Kakasszéken levő sziksós tó
vizét úgy akarják felhasználni, hogy az a köz javát szolgálja. E célból egy társaság alakult,
mely részvénytársasági alapon akarja összehozni azt a tőkét, mely a fürdő felépítéséhez kell.
A részvény-aláírási ívek már ki vannak bocsátva s mint értesülünk, a közönség
körében igen élénk érdeklődés nyilvánult meg a jegyzés iránt, amit természetesnek is tartunk,
mert heverő tőkét a jelenlegi körülmények között jobban és ésszerűbben nem lehet
gyümölcsöztetni, mint éppen ebben a létesítendő fürdővállalatban.
Eddigelé a három milliót meghaladja a részvényjegyzés, s ha így halad tovább is, pár hét alatt
biztosítva lesz az a tőke, mely az építést lehetővé teszi.
Részvényeket lehet jegyezni: Szappanos Mihály dr. főorvosnál, Juhász Mihály dr.
tanácsnoknál, Gaál Dániel kamarásnál, Cz. Molnár Imre és Olasz Márton földbirtokosoknál és
Kmetykó Pál tanítónál.
1922. augusztus 15. 3.p.
A Gazdasági Egylet közleményei. A Kakasszéki Népgyógyfürdő felépítéséhez szükséges
részvények jegyzése végett felhívjuk gazdatársainkat, hogy augusztus 20-áig bezárólag a G.
E. titkári hivatalában jelentkezni szíveskedjenek. Az Elnökség.
1922. augusztus 25. 3.p. Részvényaláírásra felhívás. (a Kakasszéken létesítendő gyógyfürdő
céljaira.) A Kakasszéki Népgyógyfürdő alapítói.
Részvényaláírásra felhívás
Alulírottak ezennel a közönség szíves tudomására juttatjuk, hogy a határunkat
keresztül szelő Kakasszék erén gyógyfürdőt kívánunk létesíteni. A fürdő létesítéséhez
szükséges összeget bár módunkban volna közönségünk részvétele nélkül is megszerezni, de
attól a szándéktól vezérelve, hogy a fürdő gyógyhatását lehetőség szerint mindenki részére
biztosítsuk, illetve minden polgártársunknak megadjuk a lehetőséget arra, hogy megrongált
egészségét a részben általa is fenntartott fürdőben állíthassa vissza, elhatároztuk, hogy a
fürdőt a legszélesebb részvénytársasági alapra helyezzük.
A részvénytársaságnak, hogy a fürdőt a modern kor igényeinek megfelelően
berendezze, mintegy 7 000 000 korona alaptőkére van szüksége. Ezen összegből már cca
3 000 000 korona biztosítva is van, miért is, hogy a fürdő a lehető legrövidebb idő alatt
kiépíttessék és a közhasználatnak átadassék, a hátralevő alaptőkének megszerzése van hátra.
Midőn annak előrebocsátása mellett, hogy a létesítendő fürdő vize különösen csúz és
reumatikus bántalmak, ezen kívül vese és hólyag bajok elleni védekezésre orvosszakértők
megállapítása szerint kiválóan alkalmas, felhívjuk közönségünk figyelmét a létesítendő fürdő
érdekeltségben leendő részvételre.
A részvény ára egyenként 1000 korona és 10 százalék költség, mely jegyezhető dr.
Juhász Mihály, dr. Szappanos Mihály, Cz. Molnár Imre, Olasz Márton, Kmetykó Pálné szül.
K. Szücs Ilona és Gaál Dániel alapítóknál.
Mielőtt felhívásunkat lezárnánk, kötelességünknek tartjuk a közönség szíves figyelmét
felhívni arra, hogy amennyiben a megkívánt összeget ily módon összehozni nem tudnánk, a
fürdő létesítésének gondolatát nem ejtjük el, hanem más utat és eszközöket fogunk
igénybevenni célunk elérésére, a közönség azonban a fürdő érdekeltségből való kimaradását
egyedül magának tulajdoníthatja.
Hódmezővásárhely, 1922. aug. 23.
Tisztelettel:
Kakasszéki Népgyógyfürdő
alapítói
1922. szeptember 7. 2.p.
A kakasszéki fürdő és a város
Szappanos főorvos előterjesztése a közgyűléshez
Szappanos Mihály dr. egészségügyi főtanácsos a kakasszéki fürdő létesíthetése céljából az
alábbi előterjesztést tette a közgyűléshez:
Tekintetes Törvényhatósági Bizottság!
Az új Magyarország felépítése sok embert gondolkodóba ejtett és minden igaz hazafit
nagy és mély gondba tart és arra ösztönöz, hogy keresse az eszközöket, mikkel az építés nagy
munkája könnyen, gyorsan és jól végezhető legyen; kutasson a módok után, mik az új örökség
szilárd voltát majd megadják, az állandóságát pedig hosszú időre, újabb évezredekre
biztosítják.
Mindezek eléréséhez pedig egyedüli és legszükségesebb kellék: a jó fundamentum,
amely széles legyen és mély, erős és tartós, minden viszontagságot kiálló és ha fölötte ennek
majd az emelendő épület minden egyes része kiállja a teher és tűzpróbát és dacol azokkal,
akkor az új ország nyugodtan néz a jövendő elé, legyen bár az a sorstól akármilyen hosszúra
kimérve.Az erős fundamentumot pedig egyes-egyedül a lakosság állandó jó egészsége nyújtja.
Ma már senki sem rázza meg erre a nagy igazságra a fejét, mert a mindennapi
tapasztalat alapján biztosan és jól tudja, hogy az egészség szüli az erőt, amelynek nyomán és
segítségével támad a munka, minden jólétnek, boldogulásnak és boldogságnak a kútfeje és a
forrása.
Az egészségre és édes gyermekére ennek: a munkára van szükség, a fokozott munkára
ebben az országban, hogy a nagy cél mihamarább és minél bizonyosabban elérhető legyen.
A munka takarítja majd el a romokat, miket a nagy összeomlás okozott, az teremti
majd meg az alapot és az emeli majd fel a porból, a megaláztatásból és az építi meg újra ezt a
letiport és agyongyötört országot és teszi ismét erőssé, hatalmassá és alkalmassá arra, hogy a
határokat kitolja vissza oda a régi mezsgyére, ahol voltak azok hosszú évszázadokon
keresztül, mikor honfoglaló őseink vérük árán megszerezték ezt a szent földet és megtartották
a számunkra nagy időkön keresztül, egész addig, míg idebent fel nem támadt köztünk a
viszály és a visszavonás – a mi sírba eresztő kötelünk, - amiknek látása felkeltette
szomszédainkban az irigységet és azzal együtt a várakozást arra, hogy megraboljanak
bennünket és elvegyék tőlünk 1000 éves örökségünk legszebb és legdrágább részét,
legértékesebb gyöngyeit.
A forradalomnak és a kommunizmusnak lett az eredménye a csonka ország és benne a
nyomorúság minden téren és vonalon és annak következményeképpen a kétségbeejtő,
csaknem reményvesztett állapot, amelyből csak most kezd felocsúdni, eszméletre térni a
nemzet és megismervén önhibáját, igyekszik újjászületni.
Amit a visszavonás és a testvérharc tönkretett, azt a munka szerzi majd ismét vissza, a
fokozott és állandó munka, amelyhez a kitartást a jólét mellett az egyező akarat adja, a
kölcsönös szeretet és egymás megbecsülése pedig biztosítja.
Addig is azonban, még eljön az idő arra, hogy a magyar ismét úrrá lesz Kárpátoktól az
Adriáig, a Lajtától az Erdélyi havasokig, az legyen az egyetlen törekvésünk, hogy ennek a
csonka országnak minden legkisebb része hasznot nyújtson annak, aki rajta lakik és rajta él és
verejtékének hullásával áldoz a kincsekért, mik a földön vagy odalent annak méhében vannak.
Azonban nem egy-két értéke, hanem számtalan olyan kincse akad országunknak, amik
állandóan ott voltak és vannak szemeink előtt, és mégsem látjuk meg azokat, vagy ügyet sem
vetünk rájuk, pedig kínálva-kínálják gazdagságukat és szinte unszolják a sokféle jókat,
miknek haszonbavétele jobbá és kedvezőbbé, amellett kedvesebbé tették volna már régen
életsorsunkat.
A mi határunknak ilyen kincse az a nagy víztömeg, amely a Pusztán a szomszéd
vármegyével határos, amit őseink évszázadok óta kakasszéki tó néven ismernek és
emlegetnek.
De ismerése azonban ennek a tónak kimerül abban, hogy minden esztendőben
megáztatnak benne egy-egy csomó kendert, amellett több kevesebb nyomorult felkeresi nyári
nagy meleg idők alkalmával a tájékot, megfürdik benne valahányszor és ottan hagyja emlékbe
a nyavalyát és eltávozik egészségesen és viszi, adja a hírét tovább ennek a nagy Istenáldásnak.
Azok azonban, akikre tartozott volna ennek a nagy természeti kincsnek megismerése
és a teljes mértékben való haszonra fordítása, egészségi tekintetből közkinccsé tétele, rá se
gondoltak nagy időn keresztül, sőt évek hosszú során át elnézték azt, hogy micsoda nagy
mennyiségű pénz vándorol át a szomszédos kisebb értékű és jelentőségű Gyopárosra, vagy a
még messzebb eső palicsi fürdőre.
A nyomorúság, mit az ország csonkasága és szűk határa okozott, terelte rá a figyelmet
határunknak eme nagy kincsére és arra ösztönzött néhány embert, kiknek lelkén fekszik az
ország és benne ennek a nagy és hatalmas magyar fészeknek a sorsa, jövendője és
boldogulása, hogy a kakasszéki tavat kiemelje az ösmeretlenségből és hírnevének utat
csináljon, amelyen mehessen az könnyen, bátran szerte-széjjel nagy Magyarországba, sőt
annak határain is túl és hozza ide cserébe az egészségért a pénzt, az anyagi boldogulás
szülőanyját.
A fürdő megalapítása végett a részvénytársaság most van alakulóban, amelyből nem
szabad hiányozni egyetlen egy városát igazán szerető polgárnak se és ottan kell lenni abban
minden erkölcsi testületnek, közgazdasági tényezőnek, első sorban pedig ennek a
törvényhatóságnak, amelynek érdeke egy a polgárság érdekével.
Tisztelettel kérem azért a tekintetes törvényhatóságot az alapítók nevében és
megbízásából, hogy a fürdő érdekeltségben nagyobb mennyiségű részvény jegyzésével helyet
foglalni méltóztassék.
Nincsen kétségünk aziránt, hogy a törvényhatóság, mely közgazdasági és
közegészségügyi intézmények létesítésénél mindenkor kimutatta nemes áldozatkészségét,
ezúttal is részt kíván magának a fontos munkából és ott fog állani az első sorban akkor, mikor
egyik legszebb és legértékesebb kincsünknek közkinccsé és hozzáférhetővé tételéről van szó.
Egy részvény ára 1000 K és az alapítási költségek, miknek összege 80-100 K között
van.
Hmvásárhely, 1922. augusztus 26.
Tisztelettel
Dr. Szappanos Mihály sk.
1923. július 22. 1.p. A tanya.
(Vezércikk, melyben üdvözlik a napokban megalakuló „Júlia” (kakasszéki) gyógyfürdő
részvénytársaság megalakítását.)
A tanya
A bűbájos tanyavilág, az akáclombos, délibábos, gémeskutas tanyai élet a költészetnek
még ma is kedves témája. A nádfedeles, bogárhátú, kis tanyai házikóban, a szabad
természettel való közvetlenebb érintkezésben éli le egyszerű, romlatlan, tiszta életét a magyar
népnek az a társadalma, melyből a faji őserők gazdag forrása fakad.
Ennek a társadalomnak szellemélete, lelki és kedély hullámzásai, vágyai, reményei,
küzdelmei a turáni géniusznak őseredeti megnyilatkozásai. A magyar reálpolitika még a
közelmúlt években is édes keveset törődött a magyar agrárérdekkel s a magyar tanyavilággal.
A letűnt politikai világ a városi keretek természetellenes túlfejlesztésére helyezte
gondoskodásának súlypontját. A városi társadalom pedig a tanya kérdéseit legfeljebb a
népszínművek csalóka, hamis, idegen színekkel ékes világában ismerte. S ma itt állunk a nagy
tarlózás után, kétséges jövőnk küszöbénél s birtokunkban más valóság, más érték, más erő,
amellyel jövő nemzetünk alapjait megvethetnénk, nincsen, mint az az erő, az a szellem, az az
erkölcs, amit a tanya és a tanyai nép nyújt, melynek a jó Isten segedelmén kívül mindene
hiányzik, ami a városi ember életét kényelmessé, elpuhulttá teszi, de akinek szellemi, erkölcsi,
Isten és haza iránti hűsége ma is forrásul szolgál az agyon dédelgetett város izzó katlanában
réges-rég összeégett, elpusztult léleknek.
Éppen azért örömmel üdvözöljük a napokban megalakuló „Júlia” (kakasszéki)
gyógyfürdő részvénytársaságot, mert hisszük, hogy az élet lázas munkájában tönkretett városi
ember nemcsak testi gyógyulást fog ott találni, hanem hisszük azt is, hogy a puszta romlatlan,
tiszta magyar szelleme gyógyítólag hat a lelkekre is s egyik erőforrása lesz annak a nagy,
igazi magyar szellemnek, amely ma hiányzik, száműzve van a nagyvárosok világzajából, de
amely nélkül nincs és nem lehet magyar nemzeti élet s nem nagy – szabad Magyarország.
1923. július 31. 2.p.
Kakasszéki „Júlia” Gyógyfürdő Részvénytársaság vasárnap d.e. 11 órakor tartotta a
városháza közgyűlési termében alakuló közgyűlését. Dr. Soós István polgármester távolléte
miatt dr. Szappanos Mihály egészségügyi főtanácsos elnökölt. Szép beszédben világította meg
a fürdő gazdasági jelentőségét, majd megállapítja, hogy a közgyűlést szabályszerűen hívták
egybe. Jegyzőkönyvvezetőnek dr. Vészi Arthur ügyvédet javasolta, a jegyzőkönyv
hitelesítésére pedig Reick Ede v. főmérnököt és Kmetykó Pál tanítót kérte fel. A közgyűlés
ezen javaslatot elfogadta. Az alapszabályt felolvasván azon módosítással, hogy a
részvénytársaság egyelőre 50 évre alakult meg, elfogadta a közgyűlés. A tisztikart
megválasztották. Elnök Dr. Soós István, vezérigazgató: Lichtenstein Dezső. Az alakuló
gyűlés után az igazgatóság megtartotta gyűlését, melyen elhatározták, hogy a 100 milliós
alaptőkét 250 millióra emelik fel. Részvényeket Borbás Sándor népbanki igazgatónál és dr.
Vészi Arthur ügyvédnél lehet jegyezni.
1924. május 16. 3.p. Ha… (Cikk arról, hogy Kakasszéket mielőbb gyógyfürdővé kell
alakítani.)
Hírek. Ha végig olvassuk a velünk szomszédos városok hírlapjait, valami nagy elkeseredés
kell hogy megszállja lelkünket, látva azt, hogy egyes nálunk úgy anyagilag, mint népesség
tekintetében kisebb városokban, sőt még falvakban is több ambíció, több tettvágy él.
Csongrád bőrgyárat, Szentes tiszahidat épít részvénytársasági alapon. Mezőgazdasági iparok
alakulóban s jóléti intézmények, városrészek épülnek, kis lakások, másutt a mienknél nem
kedvezőbb körülmények között világfürdőt terveznek, szóval a lüktető élet látszik mindenben,
míg nálunk nyugszik minden, csak a panasz, a keserűség és elégedetlenség nő hatványozott
mértékben. nem tudjuk miben és kikben van nálunk a baj, mert tervet, felvetett eszmét látunk
és hallunk nálunk is, azonban a terv kivitele mindig dugába dől, vagy a vezetők, vagy a
résztvevők kitartásán.
Hogy a sok terv közül egyebet ne említsek, itt van a kakasszéki fürdő. Gyógyereje
világhírűvé tehetné, mégis annyira sem tudunk jutni, hogy betegjeinknek tudnánk gyógyulást
nyújtani. Pedig a terv, hogy Kakasszéket gyógyfürdővé alakítsuk át, alig ütköznék nehézségbe
akkor, mikor pesti nagy tőke fürdő nélküli falvakat segélyez milliókkal, csak azért, hogy a
nyaralni vágyó közönségnek e csonka hazában nyújthasson alkalmat és módot a nyaralásra.
Ha volna bennünk egy kis élelmesség, egy kis idegenforgalom, egy kis élénkség, városunknak
sem ártana
.
1924. október 10.3.p. Járhatatlan a kápolnai dűlőút. (A pusztakakasszéki gazdák kérelme a
városi tanácshoz.)
Járhatatlan a Kápolnai-dűlő.
Terjedelmes kérelmet nyújtottak be tegnap a pusztakakasszéki gazdálkodók a városi
tanácshoz. A kérelemben leírják azt a szomorú állapotot, amelyik a Kápolnai-dűlőúton a
kakasszéki tó környékén van. A tó vize sok helyen átfogja a dülőt, azt kérik a várostól, hogy
javíttassa ki ezen járhatatlan útszakaszt.
1925. április 22. Megszüntették a kakasszéki átjárót (azaz sorompót)
1925. szeptember 20. 2.p.
Fényes körszentelő lesz Kakasszéken. A Kakasszéki Polgári Olvasókör fényes körszentelő
ünnepséget rendez szeptember hó 27-én. Az újonnan alakult kör a körhelyiséget fényes
keretek között szándékozik felavatni, mely ünnepségre az egyházi és világi előkelőségeket is
meghívják. Délután 5 órakor műsoros ünnepség: az ünnepség után vacsora és vacsora után
tánc lesz. Mint értesülünk ez ideig Lázár Dezső, a Gazd. Egyesület elnöke, Kun Béla
nemzetgyűlési képviselő és több illusztris vendég jelezte, hogy a meghívást elfogadta. Az
elnökség, élén Hegedűs Józseffel, fáradhatatlanul buzgólkodik, hogy az ünnepség minél
jobban sikerüljön.
1926. május 4.3.p.
Felhívás. Mindazok, akiknek a Kakasszéki Júlia Gyógyfürdő Rt.-gon bárminemű követelésük
van, jelentsék dr. Mónus János ügyvéd irodájába f. hó 8-ig. A vezetőség.
1926.május 4.3.p.
Felhívás. A Kakasszéki Júlia Gyógyfürdő Rt. nyári vendéglői jogát bérbe óhajtja adni. Akik e
jogot óhajtják elnyerni, írásbeli ajánlatukat adják be Kamocsay Gábor igazgatóhoz, ahol
közelebbi felvilágosítás is nyerhető f. hó 8-ig.
1926. május 16.
Gyógyfürdő lesz Kakasszékből. A híres kakasszéki tó, természetes talajvízből táplálkozik és
gyógyító hatása miatt vált nevezetessé. Az előző évek folyamán gy helybeli lakosokból
alakult kis részvénytársaság vette kezébe a fürdő kiépítését és fellendítését. A vállalat
„Kakasszéki Júlia Gyógyfürdő Rt.” néven indult meg. Az rt. vezetősége elhatározta, hogy
strandot építtet, továbbá fásít és parkíroz. A szobák számát 25-30-ra emeli, amelyek
elegendők 60-80 személy elhelyezésére. Riegler professzor vizsgálata szerint a vízben lúg,
sziksó és gazdag rádium van és a gyógyfürdő nagy jövő előtt áll.
1926. június 10. 2.p.
A kakasszéki gyógyfürdő f. hó 15-től kezdve a közönség rendelkezésére áll.
Kétágyas szoba naponkénti díja 20.000 korona, egy ágyasé pedig 12.000 korona. Fürdési díj
kabinnal 3000 korona. A Bán Máté úr által újonnan épített vendéglőben ízletes ételek és italok
mérsékelt árban kaphatók. Csónakok a közönség rendelkezésére állanak. Egyébként az
ünnepélyes megnyitás f. hó 20-án dr. Reigler Gusztáv egyetemi tanár úr és kísérete
jelenlétében fog megtörténni. Bővebb felvilágosítás szerezhető Kamocsay Gábor irodájában
és Molnár Mihály főlevéltárnoknál.
1926. június 20. 3.p.
A kakasszéki gyógyfürdő ma nyílik meg!
Ez a páratlan gyógyhatású víz, amely dr. Reigler professzor megállapítása szerint a gyopárosi
fürdőt háromszorosan felülmúlja gyógytényezőkben, minden pártfogást megérdemel.
Reumatikus, csúzos, stb. betegeknél már 8-10 fürdés bámulatos eredményt ad.
Egészségeseknél üdít, úszni a tó vizében olyan könnyű, mint a tengerben. Kitűnő ételek és
italok Bán Máté vendéglőjében kaphatók. Vonat indul délelőtt 10 óra 27 perckor a
nagyállomásról, vissza délután 5 óra 24 perckor a Pósahalmi őrháztól. Csónakok a kirándulók
részére rendelkezésre állnak.
1926. július 4. 2.p.
Fürdővonat lesz Kakasszékre? Mint értesülünk, a kakasszéki Júlia fürdő igazgatósága kérte
a Mávtól, hogy tekintettel a kakasszéki fürdő nagy gyógyhatására, adjon fürdővonatot, amely
délután 1 óra körül indulna a nagyállomásról és 8 órakor este érkezne vissza. A Máv.
kiküldöttei már meg is tették ez ügyben szemléjüket. Reméljük, hogy a Máv. igazgatósága
méltányolja a kérést és rövidesen beállítja a fürdővonatot.
1926. július 8.3.p.
Kakasszéki levél
Tekintetös Szörkesztő úr!
Olvastunk már többszörűtanyai levelet
De biz némelyiknek
nagyon híg leve lett,
Mert azt néztük benne,
mi érdekli a közt,
Ilyen pedig biz ott
nem igen volt aközt!
Mán pedig szerintünk
csak az a fő dolog,
Mirül szól a levél
és mi körül forog,
Hogy foglalkozik
e közérdekű tárggyal
Hasznos dolog-e az,
amiről ír – tárgyal,
Mert hát azért írni,
hogy az időt töltsük,
Vagy hogy legyen mivel
a lapot megtöltsük,
Ennek bizott tudjuk,
nem sok az értelme,
Jobb ha addig pihen
a pénna és elme!
Most, hogy e levéllel
én is előállok
És az úri népra hatni
meg-megpróbálok,
Töszöm, hogy figyelmit
ide irányítsam,
Könnyelmű közönyét
a lelkéből irtsam!
Mert nem érthetöm mög,
mi az oka annak,
Hogy beteg embörök,
kik oly sokan vannak,
Kínlódnak, szenvednek
a fájdalmat nyögik
A sok rossz kenőcsben
vájkálnak könyökig!
A jobbmódúak mög
hosszú útnak esnek
A drága fürdőkön
gyógyulást keresnek,
Elhányják a sok pénzt
csupa passzióbul
Kiveszik részüket
mindenféle jóbul,
A sok vigalomba,
mikor belé unnak
Még több nyavalyával
oszt haza indulnak,
Itthon asztán nyögnek
tovább keservesen,
A nyavalyájuknak
nincs mi véget vessen!
Pedig én Istenem,
ha rá eszmélnének
És csak egy pár hétre
ide kijönnének,
Használnák e vizet
és ezt az iszapot
És az áldott forró,
éltető jó napot,
Tudom, hogy ezeknek
csodás erejétől,
Megszabadulnának
a csúztól, köszvénytől,
Nem kőtnék hiába
a sok drága kincsöt,
És nem koptatnának
orvosi kilincsöt!
Igaz, itt nincsenek
kurszalonos táncok
Se kifestött szájú
divat mitugráncok,
Kedélyösen élünk, úgy,
ahogy akarunk,
Nem hasigatózik
sé lábunk, sé karunk,
Van tiszta levegőnk,
nagyon jó étvágyunk
Ezüst terítékre
mi bizott nem vágyunk,
Libériás pincér
itten nem hajbókol
A borravalóér
nem hízeleg, bókol,
Jó fiú Bán Matyi
a mi vendéglősünk
Van neki rá gondja,
hogy sokat né költsünk,
Pedig süt-főz nekünk
olyan ízletesen
Nem tudja az ember
érte mit fizessen!
Mikor oszt sor kerül
a cekkfizetésre,
Tudom nem hinnéd el,
- de talán még se,
Mert amennyit egy jó
ebédért felszámol,
Kétszer annyit fizetsz
a városba bárhol!
Ihatol – ehetöl
kitűnő jó kávét,
Vagy hogyha ez nem köll
kaphatsz csokoládét,
Fenékön sült omlós,
jó magyaros lepényt,
Puha duckalácsot
és egyéb süteményt,
És ha mindezökkel
talán nem érnéd be,
Van itt sör és jó bor,
mind behűtve jégbe,
Ha oszt az italtul
a hasad mögdagad
A puha, zöld gyöpön
kialhatod magad!
Oszt ha ezön felül
még ha unatkoznál
Érzöd, hogy egy kicsit
talán szórakoznál,
Möhetsz csónakázni,
Hogyha úgy akarod
Edződik a szíved,
lábod, mög a karod,
Egy szó annyi, mint száz,
nincs itt mit beszélni
Ha fájdalom nélkül
vígan akarsz élni,
Jöjj a kakasszéki
Júlia fürdőre!
Megszűnnek fájdalmid
tán örök időre,
Kezesködök érte,
minden bajod múlik
Életöd fonala
hosszúra mögnyúlik!
Tisztelettel:
Erdős János
kakasszéki polgár
1926. július 9. 2.p.
A kakasszéki fürdőhöz sikerült a vezetőségnek egy fürdővonat beállítását keresztül vinni. Ez
a vonat minden nap délután 1 óra 36 perckor indul a nagyállomásról és Pósahalomról vissza
este 8 óra 6 perckor. Nagy előny a vonat beállítása, mert így azok is élvezhetik a víz kitűnő
gyógyhatását, akik d.e. el vannak foglalva. Ugyancsak sikerült keresztülvinni azt is, hogy
most már minden vonat megáll Pósahalmon.
1926. július 18. 2.p.
Hatalmas vihar dühöngött Kakasszéken Pénteken reggel valóságos ítéletidő vonult
keresztül Kakasszéken. A vihar több mint egy órán át dühöngött és úgy az épületekben, mint a
vetésekben óriási kárt okozott. A villám 16-szor vágott le a kakasszéki Zelenszky
uradalomban. Az egyik villám a majorban csapott le még pedig az intéző lakásába, ahol
összerombolta a bútorokat, a másik villám a gépész lakásába vágott le és az épületeket
megrongálta. Emberéletbe kár nem esett.
1926. július 27. 2.p.
Amiről mi tudunk legkevesebbet.
Úgy vagyunk ezzel is, mint sok mindennel, ami a mienk, ami előttünk fekszik, hogy
nem ismerjük, vagy pedig messziről jött embertől tanuljuk megismerni. Kakasszékről – a
Júlia fürdőről volt szó egy társaságban – Budapesten. Egyik vásárhelyi úriembertől kért egy
pesti úri család felvilágosítást arra, kaphatnának-e itt Vásárhelyen a Júlia fürdőben szobát,
mert az idén kiszorultak a Balatonról s úgy tudják, hogy a Júlia fürdő vize vetekedik a Balaton
vizével. Informátorunk, aki ezt a kis történetet vasárnap a Júlia fürdőben elbeszélte,
szégyellve vallotta be, hogy hallott ugyan valamit itt Vásárhelyen Kakasszékről, Júlia
fürdőről, de biz ő úgy van azzal, mint a jó Budaiak vannak Budával, nem is ismeri, nem járt
ott soha így azt se tudja megmondani, lehet-e ott helyet és milyet kapni. Hogy ezt a szégyent
elkerülje, jött ki vasárnap megnézni Kakasszéket.
Bizony nagyot változott a világ. Ha néhai való jó Citus Mihály bátyánk csak egy órára
is feltámadna s úgy vásárnapon szétnézne azon a mezőn, amelyen hajdanában címeres magyar
ökrei legelésztek s megnézné a kakasszéki eret, ahová szombaton este járt a környék népe,
hogy egyheti nehéz munka után megúsztassa lovait, s talán maga is megfürödjön – bizony
mondom nagyot nézne, amikor azt a jókedvet, vigasságot látná, amely a fürdőzők arcán ül.
Szép lányok és asszonyok, fürdőruhás férfiak tarka képe alighanem furcsa szavakat adna
ajkára.
No de hát halad a világ. Kakasszéket kezdjük megismerni, pláne ha az a nagy
látogatottság ismétlődni fog, amelynek vasárnap szemtanúi voltunk. Reméljük, hogy így lesz.
Júlia fürdőt idehaza is megismerjük, s megszeretjük és nem kell majd idegenben pirulnunk
azért, mert egyik értékes kincsünkről másoktól kapunk értesítést.
1926. augusztus 19. 2.p.
A kormány 100 ágyas szanatóriumot, a Munkásbiztosító kórházat épít Kakasszéken.
Az országhatárok elvesztése aktuálissá tette az Alföld gyógytartalmú vizeinek
kihasználását és – amint hírlik – illetékes tényezők nagyobb beruházásokat akarnak
eszközölni a vizek gyógyító erejének kihasználására. Riegler professzor még békében
vegyelemezte a kakasszéki és gyopárosi tó gyógytartalmú vizének alkotó részeit, és azokat a
következőképpen állapította meg:
Kakasszék Gyopáros
Klór 0,521 0,120
Kötött Co2 1,870 0,543
Nátrium 2,145 0,619
Riegler professzor megállapította, hogy a kakasszéki víz a legnagyobb gyógyhatású a
csúz és köszvény, valamint a csonttuberkulózis gyógyítására.
szakértői véleményét illetékes tényezők elé terjesztette, de mégis teljesen
elhanyagolták a kakasszéki víz kihasználását.
Most azonban újra ráterelődött a figyelem a kakasszéki víz gyógyító erejére, és a
népjóléti minisztérium megbízásából ismét vizsgálat alá vették a tó vizét. Az újabb vizsgálat
eldöntötte Kakasszék sorsát. A víz kitűnő gyógyító hatású és a népjóléti minisztérium
értesítette a fürdő vezetőségét, hogy a tavasszal százágyas szanatóriumot épít fel Kakasszéken
és ebben a szanatóriumban csonttuberkulózisban szenvedő betegeket helyez el.
Riegler professzor a víz gyógyhatását még nők részére is megállapította, és a fürdőt
ma nagyon sok nő keresi fel, akik mind a víz kitűnő gyógyító hatásáról emlékeznek meg. A
kakasszéki fürdő fejlődése a népjóléti miniszter intézkedésével megindult.
A munkásbiztosító pénztár kórházat akar felépíteni a fürdőn, magánosok villákat
építenek és egy-két év alatt a fürdő bizonyára a gyógyulást keresők legkeresettebb helye lesz.
1926. augusztus 20. 2.p.
Szeptember 15-ig közlekedik a kakasszéki fürdővonat. Az államvasutak szegedi
üzletvezetősége a Vásárhelyről délután induló és Pósahalomnál feltételesen megálló továbbá
Orosházáról délután induló vonatjáratok közlekedését tekintettel a kakasszéki fürdő nagy
látogatottságára, szeptember 15-ig meghosszabbította.
1926. szeptember 5.4.p.
Kakasszéki fürdőn a meleg megjöttével igen élénk az élet. Szombaton a víz 24 Co volt, ami
természetes is, mivel ennyi meleg nap a nyárban sem volt egyfolytában. Az igazgatóság ismét
szaporította meleg kádakat, egyben a meleg fürdő árát hétköznapokon 10 ezer koronára
szállította le. Ugyancsak leszállította a csónakázás árát is úgy, hogy most hétköznapokon
óránként 5 személy tízezer korona, vasárnap pedig szintén 5 személyre 15 ezer korona
óránként. Szobák ismét kaphatók napokra is.
1926. szeptember 25. 2.p.
Ma megy utoljára a kakasszéki fürdővonat. Az államvasúttól nyert értesülésünk szerint a
fürdőidényre beállított fürdővonat ma megy utoljára.
1926. december 19. 1.p.
A kakasszéki gyógyfürdő fejlődése.
A Munkásbiztosító Pénztár 100 ágyas szanatóriumot fog építtetni.
Örömmel értesülünk, hogy a gyógyfürdő fejlesztése érdekében a Részvénytársaság
igazgatósága, élén dr. Szappanos Mihály egészségügyi főtanácsos, Kamocsay Gábor elnök és
Molnár Mihály ügyvezető titkárral messze kiható és a fürdő fejlődését biztosító
intézkedéseket, illetve építkezéseket vett foganatba.
A fürdő telepet dísztelenítő deszka barakk már eltűnt és helyébe egy monumentális,
díszes szilárd épület emeltetett, amelyben 16 kényelmes kétágyas szoba nyert elhelyezést, az
épület mindkét oldalán 3 méter széles díszes veranda vonul végig. A szobák a fürdőidény
kezdetére megfelelő bútorokkal lesznek ellátva.
A kora tavasszal épülni fog egy minden igényt kielégítő fürdőház, amelyben 20 kád
központi vízmelegítővel ellátva fog a betegek rendelkezésére állani. A fürdő egész telepe,
illetve területe már parkírozva van, gyönyörű sétautakkal, fásítva és díszbokrokkal ellátva.
Az egész terület díszes oszlopokra erősített drótsövénnyel keríttetik be, díszes bejáró
kapuval láttatik el.
400 négyszögöl kiterjedésű homokstrandot létesít, a csónakok számát jelentékenyen
felemeli és tornaszereket állít fel.
A gyógyfürdői jelleg elnyerése céljából a fürdő vize és iszapja már vegyelemzés alatt
áll az országos vegyvizsgáló intézetben, aminek megtörténte után, határozott ígéret van rá,
hogy a népjóléti minisztérium, illetve az Országos Munkásbiztosító Pénztár 100 beteg
befogadására szolgáló szanatóriumot fog építtetni.
Megjegyezzük még, hogy a villatelkek tulajdonosai – mintegy harmincan – a kora
tavasszal megkezdik az építkezést, aminek befejezése után, harminc díszes szilárd épület
fogja a fürdőtelepet szegélyezni, amelyek mindegyikében 2-3 kényelmes vendégszoba is lesz
kiadó.
Ezen felsorolt teljesítmények bizonyára nagymértékben fogják emelni a fürdő
színvonalát és a már örvendetesen megindult fellendülést csak fokozni fogják és így remény
van rá, hogy a Kakasszéki gyógyfürdő az ország egyik leglátogatottabb fürdője fog lenni.
1926. december 25. 2.p.
A Kakasszék-fürdő Rt. igazgatóságát igen fontos ügyek megbeszélése végett f. hó 26-án,
vasárnap délelőtt 11 órára a városházi levéltárba tisztelettel meghívja az igazgató.
1927. február 16.2.p.
Sebészeti gümőkórkezelés. A közkórház sebészeti osztályán a sebészi gümőkórkezelést
Genersich antal dr. egyet. m. tanár a tudomány eddigi összes vívmányainak, valamint a
Kakasszéki gyógyvíznek felhasználásával bevezette. Szappanos Mihály t. főorvos,
egészségügyi főtanácsos felhívja az orvosokat, hogy az ilyen természetű betegségek
gyógykezelésénél a fenti körülményt vegyék figyelembe.
1927.február 22.3.p.
Egy nagylelkű adomány. Lázár Mózes és neje, Hajnal Julánna s fiuk, ifj. Lázár Mózes, kik
nem sokkal ezelőtt a ref. egyháznak egy harang csináltatását a maguk költségén felajánlották,
újabban a Júlia-fürdőtelep mellett fekvő kakasszéki földjükből egy parcellát ajándékoztak az
egyháznak villa céljaira, mely az egyházi belhivatalnokoknak és családjaiknak betegség
esetén gyógy- és üdülőhelyül szolgáljon. A gondolat és a cselekedet önmagában hordja
dicséretét.
1927.február 23.2.p.
Az első tégla. Mikor a kutasi ref. templom belső berendezésére megindult a gyűjtés, az első
nemes szívű adakozó egy özvegyasszony, néhai Vörös Lajos ny. tanító felesége volt. Most,
alig jelent meg a közlemény arról, hogy a ref. egyház a Júlia-fürdő partján ajándékozott telken
üdülőhelyet épít, ismét egy szerény viszonyok közt élő özvegyasszony nyitotta meg a
villaépítésre adakozók sorát: néhai Varga János tanító felesége. Az első téglát bizonyára
követni fogja a többi ezer, - az özvegyasszonyt a tehetősebbek százai!
1927. március 3.2.p.
Egy értékes ajándék. Alig értesült Szabó Sándor építész arról a lehetőségről, hogy a ref.
egyház a kakasszéki Júlia fürdő telepen villát fog építtetni, azonnal sietett felajánlani
készségét a villa tervének díjtalan elkészítésére. Egy sokkal nagyobb tervvázlatot is készített
már az egyháznak szintén díjtalanul, az Oldalkosár, Szőnyi u., Kossuth tér és Andrássy utca
által határolt egyházi épületek vonalán tervbevett emeletes bérházak tervét. – Az egyház
elnöke a szép munkáért ezúton is köszönetét fejezi ki.
1927. március 15. 3.p.
A kakasszéki fürdő földet kér szanatóriuma részére a várostól. Ismeretes, hogy a népjóléti
minisztérium a kakasszéki „Júlia” gyógyfürdőn 300 ágyas szanatórium felállítását helyezte
kilátásba, oly feltétel alatt, hogy a megfelelő földterület rendelkezésére fog állani az
építkezéskor. A kakasszéki „Júlia” gyógyfürdő rt. vezetősége most beadvánnyal fordult a
városi tanácshoz, avégett, hogy az építendő szanatórium részére földet adjon. A kérést a
tanács a márciusi közgyűlés elé terjeszti. Itt említjük meg, hogy Soós István dr. polgármester
és Genersich Antal dr. egyetemi tanár egy bizottság közbenjöttével már régebben tartottak ez
ügyben helyszíni szemlét, és már akkor kijelöltek egy, a tóhoz közel fekvő területet a
szanatórium részére.
1927. április 13. 1.p.
A budapesti Geológiai Intézet kiküldöttei Kakasszéken.
Júlia fürdő nagyarányú fellendülésének küszöbén.
A kakasszéki tó partján létesült Júlia-fürdő híre-neve már eljutott a fővárosba is, s mint
jeleztük, a népjóléti minisztérium 300 ágyas szanatórium felépítését vette tervbe a „magyar
Berg sur Mer”-ben (ahogy a francia gyógyhelyről Júlia-fürdőt újabban elnevezték.) A
nagyszabású terv megvalósítása felé a mai napon ismét egy jelentős lépés történt, ugyanis,
mint értesülünk, a víz és talajviszonyok tudományos megvizsgálása végett ide érkezett a
budapesti geológiai intézet szakértőiből álló bizottság, mely véleményt fog mondani a
kakasszéki tó gyógyerejéről. – Egyébként Júlia-fürdőn lázas munka folyik a küszöbön álló
szezonra.Már készen áll az új díszes fürdőépület, amely 16 modernül berendezett két-két ágyas
és ágyneművel ellátott szobát és egy nagyobb irodahelyiséget foglal magában. A fürdő egész
12 holdnyi területét vasbeton oszlopokhoz erősített drótsövénnyel kerítették be, parkírozták és
sétautakat létesítettek. Folyamatban van 22 meleg kádas fürdőt, központi melegítőt és
masszírozó helyiséget magában foglaló téglaépület, továbbá cca. 600 személyre elegendő
vetkező kabintömb kiépítése, amelyben egy cukrászdai büfé és fodrászterem is elhelyezést
nyer. Intézkedés történt a tekintetben is, hogy a fürdőt látogató közönség minél olcsóbban és
kényelmesebben juthasson ki a fürdőre. A m. kir. államvasutak igazgatósága Szegedről és
Csabáról induló fürdővonatot fog beállítani, amelyeken mérsékelt árú menettérti jegyekkel
lehet utazni. Minden személyvonat meg fog állani a kakasszéki fürdő állomáson, úgy hogy
kétóránként lehet ki és hazautazni.
Mint értesülünk, a fürdő ünnepélyes megnyitása már május hó 1 napján megtörténik,
amikorra már a lakószobák is teljesen elkészülnek.
1927. május 8.3.p.
Népünnepély Kakasszéken. Júliafürdő, ez az úgyszólván semmiből hirtelen naggyá fejlődő
fürdő rövid időn belül egyik legkedvesebb kiránduló helye lesz városunknak. Az ünnepségek
sorozatát az Iparos Asszonyok nyitják meg, akik folyó hó 5-én vitéz Koncz Péterné vigalmi
elnöknő előterjesztésére kimondták, hogy a jövő hóban ott egy nagyszabású népünnepélyt
rendeznek, amelyre a kiránduló közönséget óránként induló különvonatok, autók és
autóbuszok szállítják ki és vissza. Lesz katonazene, szabad fürdés, úszó és csónakverseny,
halászcsárda, cukrászda, színpad, kabaré, szépség és csúnyaság verseny, távgyaloglás,
egyszóval minden, ami szórakoztat s feledteti a bút, a bánatot és betegséget úgy, hogy onnan
mindenki jókedvvel, megelégedetten tér majd vissza a városba. Lesz olcsóság, filléres árak,
hogy mindenki ott lehessen.
1927.május 17.3.p.
Egyetemi hallgatók Kakasszéken. A szegedi egyetemnek mintegy 80 hallgatója Riegler József
doktor egyet. tanár vezetésével f. hó 21-én Kakasszék fürdőtelepet megtekinti. A kirándulókat
a fürdőigazgatóság látja vendégül. – Itt említjük meg, hogy a fürdőtelep fásítása és csinosítása
már javában folyik, s rövidesen olyan képet fog mutatni, hogy Kakasszék lesz városunk
legkedveltebb kiránduló helye.
1927. május 21.1.p.
Két hatalmas közalkotás jutott Vásárhelynek a nagy beruházási program keretében
A tiszai közúti hidat és a kakasszéki szanatóriumot felvették a programba
Az új híd helyszíni munkálatai már a nyáron megkezdődnek
A szanatórium felépítésére 705.000 pengőt adott a népjóléti miniszter
Hosszú, csüggeteg évek türelmes várakozása, a szebb jövő reményének felcsillanó
délibábja, s a hinni akarás legmélyén is öntudatlanul gyökeret vert bizalmatlanság nyomasztói
perceinek ezrei – előzték meg a kormány nagy beruházási programját, melytől az ország
minden fia sorsunk jobbra fordulását, a boldogabb jövő felvirradását várja. Az életért,
lélegzetért könyörgők és tülekedők sorába odaállott szerényen Hódmezővásárhely városa is.
Nem voltak nagy igényei, mert a múltak folyamán kijárta már a csalódás iskoláját, azét az
iskoláét, melyben a Nagy Magyar Alföld gyermekeinek mindig az utolsó padsor, mindig a
legkevesebb jó szó jutott.
Egy vérzivataros világháború és a nemzetet a sír szélére taszító, gyilkos trianoni
kornak kellett jönnie, hogy a kormányon ülők figyelme erre a mostoha sorsra ítélt vidékre és
népére terelődjön. A Nagy Magyar Alföld kiemelését évszázados elmaradottságából, a rohanó
időket messziről bámuló busongásából, - Bethlen István gróf kormánya tűzte ki először
feladatául. Körül, a nagy magyar síkon pezsdülnek már a falvak, a városok, a megrozsdált
malteros kanál és mérőléc szerephez jutott már Hódtava városában is. Az alázattal sorban
állót meghallgatták. Bajait kikérdezték. A halotti csönd idején kajánná tespedt lelkek gúnyos
vigyorsággal sandítottak az alkotások felé. Ők még most sem hittek. Beléjük rögződött
demagógiából és gyógyíthatatlan féltékenységből kortesfogásnak minősítettek minden
ígéretet, amely onnan föntről elhangzott. Most azonban csönd van már. Hosszú, verejtékes
évek vetésének kalászbaszökkenésére dadogó kimagyarázkodásba törpül a nagy hang. Az
alkotások küszöbére érkeztünk. Az erzsébeti útnak az állami úthálózatba történt felvétele után
most, a beruházási program keretében két újabb nagyszabású közalkotáshoz jutott
Vásárhely, melyeknek jelentősége városunk fejlődése szempontjából megmérhetetlen. A
tegnapi napon érkezett a városhoz az örömhír, hogy a tiszai közúti híd és a kakasszéki
szanatórium kiépítését a kormány felvette a most kezdődő költségvetési év programjába.
A nagy jelentőségű hírt Temesváry Imre dr. miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő, a
pénzügyi bizottság előadója közölte Soós István polgármesterhez intézett levelében, melyet
szó szerint közlünk:
„Méltóságos Polgármester Úr!
Folyó évi 116/927. sz. hgy. átiratára vonatkozólag örömmel értesítem, hogy
a Szeged-hódmezővásárhelyi tiszai közúti híd ügye most már a megvalósulás stádiumába
érkezett.
Szíves megkeresésének vétele után érintkezésbe léptem Hermann őexcellentiájával,
aki azonban kijelentette, hogy az újpesti híd leszereléséről egyáltalában nincsen szó, ellenben
a múlt év őszén tett ígéretéhez képest szívesen hozzájárul ahhoz, hogy a hasznos beruházások
keretein belül ez a híd is programba vétessék.
A hasznos beruházások bizottsági tárgyalásánál kegyes volt újólag előterjesztett és az
egész Nagyalföld eminens érdekeivel alátámasztott kérésemet honorálni azzal, hogy a
törvényjavaslatba már ezt a hidat is felvette.
A híd helyszíni munkálatai még a nyár folyamán tényleg meg is fognak indulni s
remélhetőleg két év alatt teljes befejezést nyernek.
Ezzel egyidejűleg közlöm, hogy a népjóléti miniszter úr gondoskodása dr. Genersich Antal és
dr. Szappanos Mihály főtanácsos urak fáradhatatlan és kitartó törekvését, hogy a Nagyalföld
közegészségügyi viszonyait megjavítsák, most, már ezen beruházási törvényben honorálta
azzal, hogy a kakasszéki tó partján építendő szanatóriumra 705.000 pengőt tényleg
előirányzott.
Amidőn a város érdekeire nézve oly nagy jelentésű kegyes kormányintézkedéseket örömmel
hozom szíves tudomására, egyszersmint vagyok kiváló tisztelője.
Bpest 927 máj. 18.
Temesváry.”
Eddig a levél, amely, úgy hisszük, önmagában is eleget beszél. A mi feladatunk ezek
után: önfeláldozó kitartással, hűséggel minden erőnk odaadásával támogatni azokat, akik
minket a boldogulás útjára vezetnek.
Itt említjük meg, hogy Genersich Antal dr. egészségügyi főtanácsos terjedelmes
memorandumban, - melyben a kakasszéki szanatórium kérdésével foglalkozik, - arra kéri a
városi tanácsot, tegyen javaslatot a közgyűlésnek a szanatórium céljaira 8-10 holdas telek
átengedése iránt. Felhívja a figyelmet arra, hogy emez, - aránylag csekély áldozat ellenében, -
a város óriási előnyökhöz fog jutni.
1927. május 25.1.p.
Május 30-án lesz a rendes közgyűlés
Tegnap bocsátotta ki Mokcsay Zoltán dr. főispán a törvényhatóság május havi rendes
közgyűlésére szóló meghívókat. Eszerint a közgyűlés hétfőn, május 30-án délelőtt 9 órakor
kezdődik és – tekintettel a tárgysorozatra – délre már alighanem be is fejeződik. A programon
ugyanis ezúttal nem szerepel olyan ügy, mely hosszabb vita ígéretét hordaná magában.
Nyilvánvaló ugyanis, hogy a közgyűlés magáévá fogja tenni Balog Sándor indítványait az
adóvallomások és a kataszteri újraosztályozás, illetve az e tárgyakban készítendő feliratok
ügyében. Ekkor kerül tárgyalásra Genersich Antal dr. indítványa 8-10 holdnyi telek
megajánlására a kakasszéki szanatórium céljaira.
A májusi közgyűlésre vár több díjnoki állás engedélyezése, mely, - mint ismeretes, - a
tanyai kirendeltségek ügyével is összefüggésben van. A Rigó utcai lakosság burkolatot kér,
Gaál Sándor dr. és társai pedig arra vonatkozólag adtak be kérvényt, hogy a város
aszfaltoztassa ki a Lázár utcának és a Hódi Pál és a Szentesi utcák között levő szakaszát.
Ezekben az ügyekben szintén a közgyűlés fog határozni.
1927. május 31. 2.p.
Május rövid közgyűlése
Adóvallatás, kataszteri újraosztályozás, létszámemelés s egy csomó indítvány a város
parlamentje előtt. – A törvényhatóság 2000 pengőt adott a június 19-iki lóverseny díjazására.
Hódmezővásárhely törvényhatóságának május havi rendes közgyűlése hétfőn délelőtt 9-12
óra között, gyors ütemben pergett le Mokcsay Zoltán dr. főispán elnöklete alatt.
A polgármesteri jelentés tudomásul vétele után egy sereg indítvány letárgyalása
következett.
N. Olasz Imre indítványozta, hogy a város vegye meg a Közgazdasági Bankba
beolvadt Mezőgazdasági Rt. nagyszigeti birtokát. A tanács javaslatára, miután a tárgyalások
úgyis megindultak, s a vétel előkészítése egy bizottság kezében van, a közgyűlés egyelőre
napirendre tér az indítvány felett.
B. Szabó István a Kistöltés-utca kiburkolására tett indítványt, amely felett a közgyűlés
anyagi okokból szintén napirendre tért.
Koncz Pál a nemrég megjelent biztosítási rendelet kapcsán a városi biztosítások
felmondását indítványozta, egyben javasolta, hogy a közgyűlés keresse meg a
társtörvényhatóságokat a városok és megyék önálló biztosító intézetének felállítása végett.
Miután Koncz Pál élő szóval is megindokolta indítványát, Csáky Ferenc a biztosítási
határidő kitolása végett szólalt fel, majd Csáky Lajos dr. t. főügyész kifejtette, hogy a
biztosítás felmondása a városra kétélű fegyver, mert nem biztos, hogy előnyt érhetünk el vele,
az új szerződéskor pedig ismét le kell róni az óriási bélyegköltséget.
Nagy Ernő gyakorlati példával érvel a felmondás mellett, melynek révén 25-50
százalék előnyt lehet szerezni egyes intézeteknél. lencse Ernő szintén a felmondás mellett
van, Horovitz Mór pedig óvatosságot ajánl, nehogy a várost károsodás érje.
Végeredményében a közgyűlés elhatározta, hogy a városok biztosítási intézetének
megalakítására vonatkozó akciót megindítja, a felmondást pedig teljhatalommal a tanács
belátására bízza.
Banga Sándor a bodzásparti kút újrafúratására tett indítványt. A közgyűlés a tanács
javaslatára 5.000 pengőt illesztett be erre a célra a jövő évi költségvetésbe.
Ezután Balog Sándor indítványa került tárgyalásra a kir. adóhivatal által alkalmazott
adóvallomások s ezzel kapcsolatban a végrehajtások felfüggesztése tárgyában. Az indítványt,
melyet néhány nappal ezelőtt egész terjedelmében közreadtunk, Balog Sándor élő szóval is
megindokolta:
Nem sokkal ezelőtt szerencsém volt végighallgatni a pénzügyminiszter úrnak egyik
beszédét, melyben az adókönnyítéseket, főként pedig az adóadminisztráció egyszerűsítését
megígérte. Az ide vonatkozó rendelet meg is jelent. Ennek nyomán jobbat vártunk, s rosszabb
lett. Adórendszerünk kritikán alul áll. Pénzünk lassanként stabilizálódott, sőt már
adófeleslegek is vannak az államkasszában, ezzel szemben az adminisztráció bonyolódott.
Az állami adóhivatal ténykedésére, hogy egyes gazdákat becitáltak az adóvallomás
szóbeli megismétlésére, kérdi, mi szükség van erre, mikor a megállapítás úgyis hivatalból
történik? Miért izgatják, miért bosszantják az adófizető gazdákat? Az ilyen eljárással kiölik
belőlük a többtermelési ambíciót. Az adófizetők szívesen fizetnek, de megkövetelik, hogy ne
zaklassák őket s kíméljék meg a vallatásoktól.
Indítványozza, hogy a közgyűlés az anomáliák megszüntetése végett írjon fel a
pénzügyminiszterhez, továbbá kérje, hogy a gazdák elleni adóvégrehajtásokat legalább aug.
15-ig függesszék fel.
Meg kell akadályozni, hogy a gazdák megszorult helyzetükben elkótyavetyéljék a zöld
búzát.
Gábor István és Mónus János dr. Balog Sándor indítványának védelmében szólalnak
fel. Gábor István a végrehajtások felfüggesztését az iparosokra és kereskedőkre is
kiterjeszteni kéri.
A közgyűlés dr. Balog Sándor második indítványa került szőnyegre a kataszteri
újraosztályozás ügyében.
Balog Sándor előadta, hogy az öthalmi, rárósi, csicsatéri, tompaháti stb. határrész 10-
12 év óta vízjárta, termése évek óta a legsilányabb, a Gazdasági Egyesület közbenjárására
egyes kérelmezőknél elrendelték a kataszteri újrafelvételt, amely azonban nem hozott semmi
jelentősebb eredményt. A kiküldött állami tisztviselő ugyanis csak az idei, köztudomásúan
„száraz” év körülményeit vette figyelembe, míg a vizes évek tapasztalatait mellőzte. Így alig
négy birtokosnál igazították ki a katasztert. Előállott az a helyzet, hogy a szomszédos,
ugyanolyan silány földet meghagyták a régi osztályban, mert a kiigazítást nem kérte ilyen
toldozgatás-foldozgatásban semmit. Az anomáliákat csak elrendelendő általános
osztályozással lehet megszüntetni, a vízjárta földeknél.
Kifogáso?? Balog Sándor a pénzügyi ?? eljárását azért is, mert az ? mint a
törvényhatóság ?? által elhozott indokokat utányolta, végül pedig meg ?? gatta.
Hát ?? minek akkor a törvényhatóság küldöttje, - dísznek? Ezzel a törvényhatáság
tekintélyét is ??
Kovács ?? majd Csáki Lajos dr. fő?? magyarázó szavai után a közgyűlés egyhangúlag
elfogadta Balog Sándor indítványát, melyben hivatalból foganatosított kataszterezés
céljából fel??dését kéri a pénzügyminisz??
A minisz??nök köszönetét a magyar ??barátsági szerződés alkalmából intézett
üdvözlésért, a közgyűlés tudomásul veszi.
Csongrád megye átiratát, melyben az ??esítő trsulat eredeti tőkebetétje?? járó adók
valorizációját kéri az áll?? a közgyűlés magáévá teszi.
A Speyer-kölcsön gyümölcsöző elhelyezés??ban kelt miniszteri leirat nyoM??
közgyűlés az eredeti tervet ?? módosítja, hogy az összegből ?? pengőt a G. E. szövetkezetének
juttat, s ?? gyar Olasz Banktól utalja ??
A vigalmi szabályrendelet módosítását ??ég elé utalták, mely a júniusi közgyűlés elé
viszi majd javaslatát.
A közgyűlés Genersich Antal dr. eü. főtanácsos memoranduma nyomán a tanács
javaslatára 32.000 pengőt szavazott meg a kakasszéki szanatórium céljaira azzal, hogy 700??
ágyas szanatórium a vé??zkórház alosztálya legyen.
Engedé?? közgyűlés a házipénztár ?? pengős függő kölcsönének ig??elét is és a
visszatérítés módját megállapította.
Ezután a ?? közigazgatás megszerve?? szűkebb bizottság által elfogadott ??zaslatot
terjesztette be Endrey jegyző. Mint ismeretes, a ?? javaslata az volt, hogy a város ??sítsen
Vásárhelykutas és Pusztaközpont közigazgatási kirendeltségeket, s erre a ?? írnokot küldjön
ki a város?? ket pedig két díjnokkal ?? Az írnokok állandóan odakint fognak lakni s végzik
majd a közigazgatási teendőket. A pusztaközponti kirendeltség felváltva Tatársáncon is tart
hivatalt.
A közgyűlés a javaslatot magáévá tette, egyben utasította a tanácsot, hogy a
kirendeltségek ügyében a jövő közgyűlés elé terjessze konkrét tervezetét. Itt fog aztán eldőlni,
kik lesznek a tanyai hivatalnokok, hol és hogyan működnek odakint.
Majd a tanács javaslata került sorra. 12 díjnok felfogadása tárgyában. A tanács kérését
Soós István dr. polgármester indokolta meg hosszasan, kifejtette, hogy a három ízben
végrehajtott létszámcsökkenés miatt, mely összesen 111-gyel apasztotta a tisztviselők
létszámát, a városi közigazgatás menetében helyenként zökkenők álltak elő. A közönség
érdeke megkívánja 12 díjnoki állás szervezését, melyhez a belügyminiszter jóváhagyása is
kikérendő.
Balog Sándor: Belátja a tanács indokait, azt szeretné azonban, ha a torony alatt a
takarékoskodás és a munkaerők célszerű beosztásával lehetne a kívánt javulást elérni. Úgyis
az a bajunk, hogy agyon-közigazgatjuk magunkat.
A délutáni hivatalos órákat be kell hozni az összes ügyosztályoknál, a délelőtt
folyamán a hivatalok úgysem végezhetnek elmélyedő munkát a magánfelek fogadása miatt.
A közgyűlés végeredményében elfogadja a tanács javaslatát s 12 díjnoki állást
engedélyez.
A főispáni hivatalnál szegődményes szolgát alkalmaznak.
A Rigó-utca kiburkolását jobb időre halasztják.
A Pálffy utca szabályozása ügyében a kisajátítási engedélyt megkérik.
Vörös Bálint h. anyakönyvvezetőnek magasabb fiz. osztályba sorozására irányuló
kérését teljesítik.
A színügyi bizottság megüresedett tagsági helyeibe Endrey Béla főjegyzőt, Czukor
Bálint dr-t és Fejérváry József szerkesztőt választják meg. A mozi által kért vigalmi adó
elengedést a közgyűlés megtagadta.
Röviddel déli harangszó után a közgyűlés befejeződött.
1927.június 3.3.p.
Útnyitási kérelem. Kmetykó Pál és társai a kakasszéki tón keresztül a hármashatárhalomtól
az őrházig vezető út kiépítését kérelmezték a várostól. Hozzájárulás fejében többek közt 50
mázsa búzát is felajánlottak. Az eljárás a kérelem ügyében megindult.
1927. június 4. 3.p.
Megnyílt a kakasszéki gyógy- és strandfürdő. Hideg és melegfürdők, kitűnően berendezett
szobák, ízletes házi koszt mérsékelt árakon. Csolnakok a szórakozni kívánóknak. –
Autóbuszjárat minden délután fél 2 órakor a Kossuth-térről. Bővebbet lapunk holnapi
számában. ???
1927. június 23.
Félárú kedvezményes vasúti jegy Kakasszékre július 1-től vasár- és ünnepnapokon.
1927. június 29. 3.p.
Az Iparosasszonyok népünnepélye Kakasszéken. Az iparosasszonyok július 3-án, vasárnap
du. Kakasszéken nagyszabású jótékony célú népünnepélyt rendez. Az Iparosasszonyok
vezetősége már hetek óta fáradhatatlanul dolgozik az ünnepély sikere érdekében és nagyszerű
számokkal fogja meglepni a közönséget. Kényelmes vasúti és autóbuszjáratok fogják a
forgalmat lebonyolítani. itt említjük meg, hogy a népünnepélykor már féljeggyel lehet
Kakasszékre és vissza utazni.
1927.júl.1.3.p.
Nagyszabásúnak ígérkezik az Iparosasszonyok népünnepélye. Az Iparosasszonyok
vasárnap du. rendezik Kakasszéken nagyszabású népünnepélyüket. Mint értesülünk egész nap
és éjjel sűrű autóbuszjáratok lesznek a városból. A vonatokon pedig féljeggyel lehet utazni.
Előre láthatólag többezer kiránduló vesz részt a feledhetetlennek ígérkező ünnepségen.
1927. júl.5.2.p.
A kakasszéki népünnepély páratlan anyagi és erkölcsi sikerrel folyt le. Koncz Péterné
elnöknő agilis vezetése mellett az iparosasszonyok gárdája a legkellemesebb szórakozásokra
adtak alkalmat a jótékony célú ünnepségen és az esti táncmulatságon. A mintegy kétezer
főnyi közönség vonaton, autón, kocsin tolongott a fürdőtelepre, ahol tarka hullámzásban lepte
el a strandot. Ez a nap nemcsak az iparos asszonyoknak sikerült, hanem a kellemesen időző
közönségnek, valamint a fürdőigazgatóságnak is, akiknek a fürdőtelep fölvirágoztatására
irányuló fáradozásaik ez alkalommal is eredményesnek bizonyultak.
1927. júl.6.2.p.
Német és svéd tudósok tanulmányútja Kakasszéken.
A kakasszéki víz gyógyító ereje, mely úgyszólván egy év alatt nyüzsgő életet varázsolt
a hajdan ismeretlen tó partjára, bejárta már az egész országot, sőt híre neve túlment már a
határokon is. A fürdőigazgatóság igen sűrűn lát vendégül tudósokat és más szakembereket,
akik a víz gyógyereje iránt érdeklődnek, most pedig egyszerre két külföldi országból is
érkezett levél, amely tudósok érkezését jelenti be. Július 18-án Svédországból, júl. 20-án
pedig Németországból érkezik Kakasszékre a professzoroknak egy kisebb csapata, hogy a víz
gyógyerejéről szóló hírekről helyszíni tapasztalatok alapján szerezzen meggyőződést. Itt
jegyezzük meg, hogy az idei szezonban óriási érdeklődés nyilvánul meg a kakasszéki fürdő
iránt, úgy hogy az igazgatóság újabban egy 60 szobás modern szálloda és vendéglő építését
vette tervbe. Ugyancsak szállodát és vendéglőt akar építtetni Kakasszéken – mint halljuk – a
vasúti állomással szemben egy orosházi vállalkozó is.
1927. júl.8.2.p.
A gyógyjelleg
Orosházi kollegáink az utóbbi időben csúfondáros hangon emlegetik a vásárhelyi
Kakasszékfürdőt. Egyik vicces pályatársunk például aszongya lapjának hasábjain:
„Júlia nem valami takaros fehércseléd, szende szűz, vagy kackiás menyecske, hanem
Kakasszék feketevizű világfürdője, nyolc kabinnal, leendő gyermekszanatóriummal, tussal,
náddal és fürdőcsárdával felszerelve. A vásárhelyiek látogatott szórakozóhelye. Jó hírének
titka: gyógyjelleg, záróra: Simon. (Simon = Lásd a pesti jasszsargon szótárát)”
Ugyanebben a cikkben elárulja azt is, miért marólúgos a hangja, mi az oka a
neheztelésnek.
Hát a gyógyjelleg.
Tudniillik Gyopáros gyógyjellege, amiért az orosháziak hosszú évek során át
kuncogtak a miniszternél s amitől most már szívesen szabadulnának, mert hát kérem szépen,
mi tagadás benne, csak azért rimánkodták ki a gyógyjelleget, mert gyönyörűen hangzik,
ellenben, hogy csak feszíteni jó-e, vagy kenyérre is lehet kenni, azon nem igen gondolkoztak.
A gyógyjelleg aztán meghozta a zárórát, meg egyéb korlátozásokat s azóta a környék népe a
Júliafürdőre tódul. Mert hát gyógyjelleg ide, gyógyjelleg oda, a jó bor se kutya ám.
Folyik tehát a nagy csata: Gyopáros kontra Kakasszék. A helyzet egyelőre az, hogy
Gyopáros gyógyjellegzetesen pang, Júlia pedig virágzik, nyolc kabinnal, leendő
gyermekszanatóriummal, tussal, náddal és fürdőcsárdával, de gyógyjelleg nélkül.
1927. júl.10.2.p.
A főispán Kakasszéken. Mokcsay Zoltán dr. főispán a tegnapi napon, Kamocsay Gábor g.
tanácsos kíséretében meglátogatta a kakasszéki gyógyfürdőtelepet, hogy az ottani
viszonyokról személyes tapasztalatokat szerezzen. A főispán az esti vonattal tért haza.
1927. júl.21.1.p.
Fáy államtitkár Kútvölgyön és Kakasszéken.
Fáy Aladár ny. népjóléti államtitkár a tüdővész elleni küzdelem országos
kormánybiztosa az elmúlt napokban Hódmezővásárhelyen időzött. Mint megtudtuk,
látogatásának célja a kútvölgyi népszanatórium megtekintése volt. Az államtitkár az ott
látottak felett teljes megelégedését nyilvánította, egyszersmind ígéretet tett arra nézve is, hogy
a kútvölgyi szanatórium tervezett kibővítését az illetékes kormánykörök előtt minden erejével
támogatni fogja. A siker két körülménytől függ. A népjóléti tárca költségvetésében nagyobb
összeg áll rendelkezésre újabb szanatóriumok létesítésére. A kútvölgyi szanatórium állami
támogatással való kibővítése elsősorban akkor válik aktuálissá, ha a tervezett újabb
beruházások foganatosítása után fennmaradó és rendelkezésre álló összeg nyilvánvaló lesz.
Másodsorban a siker a város agilitásától és áldozatkészségétől függ.
Az államtitkár nem hivatalos minőségben meglátogatta a kakasszéki Júlia fürdőt is, és
tájékozódott az ottani viszonyok felől. A környék megtetszett neki, és a fürdő gyógyerejű vize
is a csodálat szavait váltotta ki belőle. A helyszínen folytatott magánjellegű beszélgetéséből
figyelemre méltó az a megjegyzése, hogy a felépítendő szanatóriumnak a kórház függeléke
gyanánt való kezelését nem tartaná célszerűnek. A szanatórium önálló máködését eleve
biztosítja az a körülmény, hogy annak vezetésére a legkitűnőbb professzorok soraiból máris
sokan aspirálnak. Az államtitkár véleménye szerint a telek-kérdés sem okozhat nehézségeket,
mert ha a földtulajdonosokkal nem sikerülne a méltányos egyezség, - nagy horderejű
egészségügyi intézményről lévén szó, - a kormány a kisajátítási eljárás gyors lefolytatása elé
bizonyosan nem fog akadályokat gördíteni.
1927. júl.23.1.p.
Német és svéd tudósok Kakasszéken
Érdekes vendégek érkeznek Kakasszékre: nyolc német és svéd tudós látogatja meg a
fürdőtelepet, hogy a széles körökben ismertté vált gyógyhelyen kísérleteket tegyenek és
tanulmányokat folytassanak. A tudósok kíséretében érkeznek a minisztériumok
képviseletében dr. Fehér és dr. Magyar soproni erdészeti tanárok, továbbá Szeged város
részéről Wolff Ferenc dr. tiszti főorvos.
Mint értesülünk, a városból Mokcsay Zoltán dr. főispán, Soós István dr. polgármester
és még több vezető férfiú csatlakozik a kirándulókhoz
.
1927. aug.26.2.p.
Helyszíni szemle Kakasszéken. A kakasszéki ér áttöltése ügyében f. hó hó 29-én de. fél 10
órakor Csáky Lajos dr- h. polgármester vezetésével egy bizottság helyszíni szemlét tart. A
bizottság tagjai: Szappanos Mihály dr. egészségügyi főtanácsos, Kamocsay Gábor, Gregus
Máté gazd. tanácsosok, továbbá Kovács Jenő, K. Tóth Bálint, Kmetykó Pál, Lázár Lajos,
Lázár István, Tárkány Szücs Bálint és Fejes Sándor, a város képviseletében pedig Reich Ede
műszaki főtanácsos.
1927. aug.31.1.p.
Helyszíni szemle a kakasszéki tó áttöltése ügyében.
Rakodót kérnek a kakasszéki állomáshoz.
Kmetykó Pál és társai pusztai lakosok még a múlt év folyamán kérelmet adtak be a
puszta-szenttornyai határmenti út kinyitása végett. A helyzet ugyanis az volt, hogy a
vásárhelyi puszta távoli lakói út hiányában csak óriási kerülővel tudtak bejutni az állomáshoz
és a Vásárhely-orosházi műútra. Az érdekeltek végül a saját költségükön megszerezték az út
kinyitásához szükséges területsávot és abból 4300 métert már fel is domborítottak. A
forgalom megkezdésének egyedüli akadálya jelenleg a kakasszéki tó, melynek átépítése vált
szükségessé. Ez ügyben a hatósági szemle hétfőn volt Csáky Lajos dr. h. polgármester, Reich
Ede műszaki főtanácsos, Gregus Máté gazdasági tanácsos, Balog Sándor Gazdasági
Egyesületi alelnök és K. Tóth Bálint th. biz. tag részvételével. A bizottság tagjai egyhangúlag
arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a közgyűlésnek javasolni fogják a tó áttöltéséhez és
vízáteresztő létesítéséhez szükséges 30 millió korona megszavazását. A kakasszéki
fürdőigazgatóság a tó áttöltését ellenzi azzal az indoklással, hogy az út forgalma zavarni fogja
a gyógyulást és üdülést kereső fürdővendégeket.
Az érdekeltség másik kérelme a kakasszéki vasúti állomáson rakodó építésére irányult.
A MÁV ugyanis 35 millió hozzájárulást kér az építkezéshez. A bizottság javasolni fogja a
közgyűlésnek, intézzen feliratot a kereskedelmi miniszterhez az építési költségek elvállalása
végett.
1927. szept.6.4.p.
Pályázati hirdetmény. A hódmezővásárhelyi református egyház elnöksége pályázatot hirdet
a Kakasszékfürdői telkén épülő üdülőház építésénél teljesítendő föld, kőműves, elhelyező,
ács, és bádogos munkákra.
A munkák kivitelére vonatkozó terv és feltételek Szabó Sándor építési irodájában, (I.,
Mihály utca 19.) naponta délután 2-4 óra között megtekinthetők és ugyanott az ajánlati
űrlapok az előállítási árban beszerezhetők.
Az ajánlattevők csak a kiadott ajánlati űrlapokban beírt árakkal pályázhatnak.
Az ajánlatok zárt borítékban az egyházi gondnoki hivatalba (Kossuth tér, földszinti
épület) legkésőbb szeptember 12-én délelőtt 11 óráig adhatók be. Későn érkezett ajánlatok
figyelembe nem vétetnek.
A református egyház fenntartja magának azt a jogot, hogy az ajánlatok közül tekintet
nélkül az ajánlatok összegére szabadon választhasson.
Hmvásárhely, 1927. szeptember 3.
Ref. Egyház Elnöksége
1927. szept.8.3.p.
Helyszíni tárgyalás kakasszéken. Kakasszéki Gyógyfürdő Rt. az általa létesítendő
fürdőrendezési munkálatokra vízjogi engedélyt kért. Ez ügyben a helyszíni tárgyalás f. hó 16-
án de. 10-kor lesz Csáky Lajos h. polgármester vezetésével.
1927. szept.16.3.p.
A kakasszéki fürdőnél október 15-ig megállnak a vonatok. A vásárhelyi állomás
fönökségtől nyert értesülés szerint kakasszéki fürdőről du. 1 óra 43 perckor induló vonat és
Vásárhelyről du. 7 óra 2 perckor induló vonatok Kakasszéken okt. 15-ig továbbra is
megállanak.
1927. szept.30.2.p.
Mellőzhetetlen gazdaérdekek teszik szükségessé a kakasszéki ér mielőbbi áttöltését.
Mint a tegnapi közgyűlésről szóló tudósításunkban közöltük, a tárgysorozaton szereplő
kakasszéki ér áttöltése ügyében a közgyűlés azt a határozatot hozta, hogy egy bizottság
készítse elő kellő tájékozódások megszerzése után az ér áttöltését. Mivel pedig a városnak
jelenleg nem állanak rendelkezésére azok az anyagi eszközök, amelyekkel az ér áttöltése
megvalósítható lenne, a költségeket a jövő évi költségvetésbe vétette föl a közgyűlés.
Ez az elodázás a gazdakörökben, különösen a közvetlenül érdekeltekben nagy
elégületlenséget szült. Ennek oka azokban a figyelmen kívül hagyott gazdaérdekekben
összpontosul, amelyek Balog Sándor g. E. alelnök közgyűlési felszólalása kapcsán kifejezésre
jutottak. A kakasszéki ér tárgyalásánál ugyanis Balog Sándor kifejtette azt a mellőzhetetlen
szempontot, hogy a kakasszéki érdekeltség évtizedes küzdelmekkel az ér két oldalán az utat
kiépítette. Ezt pedig egyenesen a város biztatására tették, amely támogatását megígérte. Ez a
támogatás most a legaktuálisabb s a kérdés megoldása égetően sürgős. A jobb- és baloldalon
kiépített utat a mintegy 200 méternyi ér árka szakítja meg, amelyen keresztül száraz időben
közlekednek is. A víznek azonban már egy arasznyi növekedése is elönti az utat, éppen ezért
szükséges, hogy az ér áttöltése még az esőzések beállta előtt megtörténjék. Erre a célra, az
eddigi út kiépítéséből kimaradt 50 q búzát az érdekeltség fölajánlotta a városnak, amely – ha
támogatását megvonná, vagy elodázásával egyéneknek pótolhatatlan gazdasági veszteségeket
okozna, - kiteszi magát az érdekeltség részéről történő esetleges megtámadásnak.
Nagy vonásokban ezt tartalmazta Balog Sándor fölszólalása, amelyekben
nyomatékosan követelte a kakasszéki ér ügyének soron kívüli elintézését.
A gazdaközönség méltán elégedetlen a közgyűlés határozatával, amikor Balog
Sándornak részletes és megindokolt kívánsága ellenére Kun Béla országgyűlési képviselő
halasztó indítványát fogadta el.
Az ügynek legnehezebb része az, hogy a közigazgatási formaságok kötelező volta
miatt még csak nem is remélhető, hogy a kakasszéki ér mielőbbi áttöltésével a jogos
gazdaérdekek rövidesen érvényre jussanak.
1927. nov.9.1.p.
A népjóléti miniszter félmillió pengőt ad a kakasszéki szanatóriumra, - de csak úgy, ha a
város is megfelelő áldozatokat hoz
Genersich Antal dr. 500.000 pengős újabb kölcsön felvételét indítványozza
Genersich Antal dr. egészségügyi főtanácsos, a városi közkórház igazgató-főorvosa
érdekes beadvánnyal fordult a városhoz. Bejelenti ebben, hogy a városi tanács megbízásából
Csáky Lajos dr. h. polgármesterrel és Szappanos Mihály dr. egészségügyi főtanácsos, t.
főorvossal egyetemben a Kakasszéken létesítendő csont és izületi gümőkóros szanatórium
ügyében eljárt a népjóléti miniszternél, aki kilátásba helyezte, hogy a szanatórium
felépítésének céljaira a jelen évi költségvetés keretei közt hajlandó 500.000 P. államsegélyt
kiutalni, de csak úgy, ha a város közönsége is kimutatja áldozatkészségét egy, a napi
ápolási díjakból törlesztendő kölcsön felvételével.
Ennek következtében Genersich dr. indítványozza, hogy a város vegyen fel 500.000 P.
kölcsönt a szanatórium létesítésének céljaira. Szerinte a kölcsön az ápolási díjakból
kifizetődik, mert a 100 ágyra tervezett szanatórium prosperitása biztosítva van. Az igazgatófőorvos
tervei szerint a kakasszéki szanatórium a városi közkórház függeléke lenne s annak
igazgatása alatt, de külön költségvetéssel működne.
Mint értesülünk, a városi tanács az indítványt a novemberi rendes közgyűlés elé utalja
döntés végett.
1927. nov.27.1.p.
A novemberi közgyűlés
hosszú, zajos vita után Genersich Antal dr. és Kun Béla egyesített indítványára 500.000 pengő
kölcsönt szavazott meg a kakasszéki szanatórium felépítésére. Heves összecsapások az újabb
kölcsön védői és ellenzői közt
A törvényhatóság novemberi rendes közgyűlését szombaton délelőtt fél 10 órakor
nyitotta meg az elnöklő Mokcsay Zoltán dr. főispán.
A polgármesteri jelentés kapcsán, amelyet Faragó János dr. tb. főjegyző ismertetett,
Kovács Jenő szólalt fel a múlt heti „munkásbiztosító” küldöttség ügyében.
Alig járható utak
- A polgármesteri jelentés arról számol be, - mondta, - hogy a külterületi utak az elmúlt hó
folyamán alig járható állapotban voltak. Én tudok másik utat is, ami Vásárhely részére
nehezen járható, ez a népjóléti miniszter úr piros szőnyeges márványlépcsője.
Ezután erős szavakkal sérelmezte Vass József népjóléti miniszternek a törvényhatóság
kiküldöttjeivel szemben tanúsított magatartását.
- Sok félreértésre ad alkalmat, hogy a népjóléti miniszter úr éppen egy nagy református város
küldöttségét fogadta udvariatlanul s még hozzá olyan ügyben, ahol arról van szó, hogy a
Vásárhelytől elvett munkásbiztosító székhelyt a katolikus Szegednek juttatták.
Felkiáltások: Ne bántsuk a vallást!
Mokcsay Zoltán dr. főispán: Kérem a tisztelt bizottsági tag urat, ne provokáljon vallási vitát.
Úgyis van belőle elég...??? a kakasszéki kölcsön ügyéről ezen az oldalon nincs semmi!
1927. dec.15.1.p.
Küldöttségjárás Budapesten.
Mint értesülünk, a mai napon mintegy tíztagú küldöttség utazik a fővárosba, amelyet
Mokcsay Zoltán dr. főispán vezet, s részt vesznek abban a város vezetősége részéről Soós
István dr. polgármester és Csáky Lajos h. polgármester is. A küldöttségjárás céljából annyit
sikerült megtudnunk, hogy elsősorban Vass József népjóléti minisztert fogják felkeresni,
akitől a kakasszéki szanatórium állami költségen leendő felépítését kérik, azután pedig más
ügyekben is eljárnak.
Holnap után, szombaton a városi tanácsnak két tagja, Kmetykó Károly főszámvevő és
Simon József dr. pénzügyi tanácsnok utazik a fővárosba. Az ő útjuk, mint értesülünk, az 1928.
évi költségvetés jóváhagyásával függ össze.
1927.dec.17.1.p.
Vass miniszter hajlandó
a kakasszéki szanatórium felépítéséhez a közgyűlés által meghatározott feltételek szerint
hozzájárulni
Az egyik 500.000 pengőt ő adja, a város által felveendő 500.000 P kamatait pedig a kórház
terhére íratja.
Csütörtöki számunkban jelentettük, hogy Mokcsay Zoltán dr. főispán vezetése mellett
tíz tagú küldöttség utazott a fővárosba, hogy Vass József népjóléti miniszternek előterjessze a
kakasszéki szanatórium felépítése tárgyában keletkezett közgyűlési határozatot. – Mint
ismeretes, a novemberi közgyűlés Genersich Antal dr. és Kun Béla indítványára újabb 500
ezer pengő kölcsönt szavazott meg a kakasszéki csonttuberkulózis – szanatórium
felépítésére, azzal a feltétellel azonban, ha az építkezéshez szükséges másik 500 ezer P-t a
népjóléti miniszter adja, a város által felveendő kölcsön fedezése pedig a városi közkórház
ápolási díjaiból történnék. A tervek szerint a szanatórium mint a városi közkórház egyik
alintézménye szerepelne s együttes költségvetéssel működne.
Vass miniszter, mint a város egyik főtisztviselőjétől értesülünk, rendkívül szivélyesen
fogadta a küldöttséget annak minden egyes tagjával kezet fogott, az előterjesztett kérelemre
pedig nyomban kijelentette, hogy azt teljesíti, az 500 ezer P hozzájárulást megadja s abba is
beleegyezik, hogy a város által felveendő kölcsön kamatainak fedezetéül a közkórházi alap
köttessék le. Szóval a küldöttségjárás „teljes eredménnyel” végződött. Anélkül, hogy a
kakasszéki szanatórium felépítése ügyében elfoglalt elvi álláspontunkból, - mely szerint ezt a
beruházást időszerűtlennek és a közterhek indokolatlan halmozásának tartjuk mindaddig, míg
a város elsőrendű szükségletei, fejlődésének alapfeltételei megteremtve nincsenek, - egy
jottányit is engednénk, az elért „eredménnyel” szemben megjegyezzük, hogy kár volt
elszalasztani a kedvező alkalmat s a miniszter úrtól nem a maximumot, hanem a minimumot
kérni. Az az impressziónk, hogy a népjóléti miniszter úr, meleg hangulatában az össz
költségeket is megszavazta volna, tekintettel arra, hogy – amint azt a közgyűlésben Lázár
Dezső gazd. főtanácsos, G. E. elnök is kifejtette, - a kakasszéki szanatórium felépítése nem
csupán helyi, hanem országos érdek. Ilyen körülmények között az állami kötelességnek 50
percentes vállalása a miniszter részéről minimális áldozat, a városra pedig, - amely a belső és
külső terhek alatt roskadozik – maximális megterhelést jelent.
Még egy ilyen „győzelem” és akkor...
Egyébként a küldöttség tisztelgett Mayer János földmívelésügyi miniszter,
követünknél is, aki beszélgetés közben maga hozta szóba az erzsébeti út kikövezésének ügyét
s feltárta, hogy a kövezés mindeddig azért nem kezdődött meg, mert a kőszállítási
tarifaemelés folytán előállott differenciára nem volt fedezet. Az állam ugyanúgy járt
angróban a kőszállítással, mint Vásárhely városa idehaza. Az állam, nem akarván a burkolás
terveit csökkenteni, megvárta, míg a differencia a költségvetésbe beilleszthető lesz. Ez most
megtörtént, s az erzsébeti műút kiépítése a jövő év folyamán minden bizonnyal valóra válik...
A kakasszéki szanatórium építkezéséről Genersich Antal dr. egészségügyi főtanácsos,
aki szintén részt vett a küldöttségben, - úgy nyilatkozott, hogy a munkálatokat előre láthatóan
a tavasz folyamán kezdik meg.
1927. dec.21.1.p.
Újabb csata a közkórház körül a közgyűlésben.
A törvényhatóság december havi folytatólagos közgyűlését kedden délelőtt fél 10-kor
nyitotta meg Mokcsay Zoltán dr. főispán. Első tárgyként a városi tanácsnak ama javaslata
szerepelt, hogy a kórházi bizottság előterjesztésére a város vegye meg a kórház céljaira a
Ficsor Mihály-féle, Hunyadi utca 1. sz. alatt levő házat és telket 12 ezer 800 pengőért.
Balog Sándor állást foglalt a házvétel ellen. Lassanként egész Hódmezővásárhelyt
kórházzá alakítjuk át, - mondta. Vásárhely polgársága már minden lehető áldozatot meghozott
a kórház fejlesztésére s kimutatta nagy áldozatkészségét a közegészségügy iránt. Így legutóbb
is egy millió pengőt dobtunk a pocsárba. Félrevezették a népjóléti minisztert: a kakasszéki
vizet csak a vegyészek nézték meg, de nem számoltak vele, hogy száraz években ott egy
szikra víz se lesz. A közegészségügyi intézmények fejlesztésére már 20 milliárdot áldoztunk,
a külterületi utak burkolására ellenben alig jutott valami. Idestova legjobb lesz már egy nagy
elmegyógyintézetet építeni, mert mindnyájan oda jutunk... Napirendre térést javasol a
házvétel fölött.
Mokcsay Zoltán dr. főispán kijelenti, hogy Balog Sándor ama beállítása, mintha a
kakasszéki szanatórium felépítése a népjóléti miniszter „félrevezetésével” vált volna lehetővé,
- a valóságnak meg nem felel. A miniszter szakértői révén meggyőződött, hogy a szanatórium
rentábilis lesz. Az sem lesz baj, ha a víz kiszárad, mert vannak hasonló intézetek, ahol
egyáltalán nincs víz. Ha ügyesek leszünk, Kakasszéket világhírű gyógyhellyé fejleszthetjük.
Máris igen sok érdeklődő van, akik nem mennek külföldre, mert hallották a kakasszéki tó
hírét. Az is fontos szempont, hogy a szanatórium felépítése a környékbeli tanyákat is fel fogja
lendíteni, mert a tejet, tojást stb. ott fogják beszerezni. le kell szögezni, hogy a kakasszéki
szanatórium egy krajcárjába sem kerül a városnak.
Balog Sándor kijelenti, hogy a „félrevezetés”-t nem a főispán személyére értette,
hanem azokra a „protekciósokra”, akik a miniszternél kijárták a beleegyezést. Vitatja, hogy a
kakasszéki szanatórium gyógyereje víz nélkül valamit is érne. Elismeri a tó vizének gyógyító
erejét, ha azonban a víz kiszárad, csődöt mond a vállalkozás, mert fásítás híján még
üdülőhelyet sem lehet csinálni.
Juhász Mihály dr: Napfény kell a betegeknek!
Genersich Antal dr. először azt indokolja meg, mért van szükség a Ficsor házra. A
kórház építkezése túl van zsúfolva, az épületek körül nincsenek meg az előírásos közterek.
Számítni kell arra, hogy 10-15 éven belül, ha majd a kórházat ismét bővíteni kell, a városnak
rengeteg pénzébe fog kerülni a telek, amely most jutányosan megszerezhető. Egyébként a
vételár a kórházi alapot terheli, így a város adófizetőit egy fillér sem sújtja. – Majd a
kakasszéki szanatóriumról szólva visszautasítja a vádat, hogy a minisztert félrevezették. Az
vezet félre, aki azt állítja, hogy a szanatórium felépítése a várost terheli.
Kun Béla képviselő elfogadja a ház megvételét, mely az adófizetőket nem terheli.
Belátta, hogy a kórház fejlesztésére szükség van. Végül kijelenti, hogy az a hamis beállítás,
mintha a kakasszéki építkezés a város részére áldozatot jelentene, szétpukkant, mint egy
színes hólyag.
Balog Sándor: Ha Kun Béla a képviselőházban is ilyen hangon beszélne, akkor
bizonyára jobb lenne a helyzetünk. Majd felhozza Balog Sándor, hogy Kun Béla a tisztviselők
fizetésemelését leszavaztatta, de mikor a saját fizetésük emeléséről volt szó a parlamentben,
akkor hallgatott.
Kun Béla a mozival vág vissza, majd kijelenti, hogy ő a képviselők fizetésemelése
ellen volt.
A vita lezárása után a közgyűlés elfogadta a tanácsi javaslatot.
A közgyűlés érdekesebb tárgya volt a Steaua benzingyár kérelme reklámtáblák
engedélyezése iránt. A tanács táblánként 50 P jogelismerési díj ellenében javasolja a kérelem
teljesítését, azonban a közgyűlés Kun Béla és Genersich Antal dr. felszólalásai után úgy
határoz, hogy az oláh benzingyárnak semmi pénzért sem engedi meg a reklámtáblák
felállítását.
A népművelésügyi bizottság megüresedett helyeire Ambruzs Endre dr-t, D. Nagy
Sándor igazgatót, Koncz Pált, Kokovay János dr-t és Kovács Jenőt választották meg. A
népművelési albizottság megalakítását engedélyezték. Ezzel kapcsolatban Genersich Antal dr.
és Köpösdy Ödön bírálták a népművelés mostani rendjét.
A közgyűlés beleegyezett, hogy a dec. 30-iki választásoknál a szavazók óriási
létszámára való tekintettel minden kerületben 3 szavazatszedő küldöttség működjék. A 3
küldöttség egy iskolában, de különböző tantermekben lesz.
Sebestyén István dr. orvosi oklevelét kihirdették.
Mokcsay Zoltán dr. főispán 11-kor zárta be a közgyűlést, kellemes ünnepeket és
boldog újévet kívánva a városatyák által a város egész közönségének.
1928.jan.10.2.p.
Kakasszéken igen, a Népkertnél nem akarja bővíteni az állomást a MÁV
A nyáron tapasztalt nagy forgalomra való tekintettel az államvasutak igazgatósága
elhatározta a kakasszéki megállóhely kibővítését és kényelmesebbé tételét. Erre a célra most a
várostól területet, illetve azt kéri az igazgatóság, hogy mondjon le a város az ott fönnálló
útszolgalmi jogáról. Az ügy most járja a közigazgatás göröngyös és akadályokkal teljes útjait.
Amint ebből látjuk, Kakasszék kibővítésére megtörténtek a lépések a Máv. részéről.
Nem így áll azonban a helyzet a kisállomásra vonatkozólag, amelynek forgalma miatt szintén
szükséges volna a bővítésre. Ebben az ügyben a kereskedelmi miniszter már régebben
utasította a Máv. igazgatóságát, hogy az állomás bővítésére vonatkozólag kezdjen
tárgyalásokat a szentesi helyiérdekű vasút vezetőségével. A tárgyalások megindítása mind ez
ideig nem történt meg. Ezért a mérnöki hivatal kéri a polgármestert, hogy a közigazgatási
bizottság útján sürgesse meg a kisállomás kibővítésére vonatkozó tárgyalások megkezdését.
Ugyancsak sürgeti a mérnöki hivatal a kisállomáshoz vezető út kiaszfaltozását, amely
a városnak a helyiérdekű vasútnak közös feladata.
1928.február 11.1.p.
A népjóléti miniszter
bekérte a kakasszéki kórház építési terveit.
azután dönt csak az 500.000 pengős kölcsön felvételének a jóváhagyásáról
Hosszabb vita után határozta el az egyik őszi közgyűlés, hogy a kakasszéki ér mellett
kórházat épít, elsősorban a csontgümőkóros betegek gyógyítására. A határozat meghozására
döntő hatással volt az a körülmény, hogy népjóléti miniszter, tárcája terhére vállalta az
építési költségek felét és ígéretet tett arra is, hogy a betegsegélyző csontgümőkóros
betegeit elsősorban a tervezett kakasszéki kórházban fogja ápoltatni. Minthogy így az
építkezés jövedelmezősége biztosítva látszott, a törvényhatóság elszánta magát a költségek
másik felének: 500 ezer pengőnek függő kölcsön útján való fedezésére. A kölcsön felvételét
határozó közgyűlési döntés jóváhagyás végett a népjóléti miniszter elé került. Jóváhagyás
helyett azonban – meglepő parancsot küldött a miniszter, amennyiben tegnapi leiratában
bekéri a kórház részletes terveit és csak a tervek átvizsgálása után határoz a jóváhagyás
dolgában, tehát a népjóléti minisztérium vizsgálata után dől csak el, felépül-e a kakasszéki
kórház.
1928. febr. 24.1.p.
Országos tervpályázatot hirdetnek a kakasszéki szanatórium építkezésére
A novemberi közgyűlés, a Kakasszéken építendő gyógyszanatórium létesítésére
félmillió függő kölcsön felvételét határozta el. A kölcsön felvételét azonban attól tette
függővé a törvényhatósági bizottság, ha az építkezés költségeihez a népjóléti minisztérium is
hozzájárul ötszázezer pengővel.
A közgyűlés határozatára a miniszter azt válaszolta, hogy a kölcsön felvételét csak
akkor engedélyezi és a segélyt csak akkor folyósítja, ha országos tervpályázatot tartanak a
szanatórium terveire és ennek eredményét beterjesztik a minisztériumhoz felülvizsgálás
végett. A miniszter ugyanis azt akarja, hogy a szanatórium a mai kor igényeinek mindenben
megfelelő legyen.
A város pénzügyi osztálya most a szerdai közgyűlés elé olyan értelmű javaslatot
terjeszt, hogy a közgyűlés hirdesse meg az országos tervpályázatot a kakasszéki szanatórium
terveire.
1928. március 1.3.p.
Földet ajánlanak a kakasszéki szanatórium céljaira. Kmetykó Károly nyugalmazott tanító
a kakasszéki ér mellett lévő 77 hold földjéből 10 holdat eladásra ajánl a városnak a tervbe vett
gyógyszanatórium céljaira. A föld a Puszta 1130 számú tanya mellett van és az ajánlattevő
szerint a szanatóriumnak megfelelő a hely.
1928. március 2.2.p.
Ismét kérik a kakasszéki ér áttöltését
Ötven mázsa búzát ajánlanak az érdekeltek a munkálatokra
A múlt évben kérték már a kakasszéki éren túl lakó gazdák, hogy a város töltesse át az
ér medrét a közepe táján, mert a mostani állapot szerint csak igen nagy kerülővel tudnak a
kikövezett Kutasi-útra kijutni. A közgyűlés a kérelemre úgy határozott, hogy a folyó évi
költségvetésbe az áttöltés munkálataira 13.000 ezer pengőt vesz föl. A közgyűlés egyúttal
kiküldött egy bizottságot is a kérdésnek a helyszínen leendő tanulmányozására.
A bizottság ki is ment a helyszíni szemlére, de az ér áttöltését nem javasolta, mire az
előirányozott összeget törölték a költségvetésből.
Az érdekeltek ebbe a kedvezőtlen elintézésbe nem nyugodtak bele és a napokban egy
beadványt nyújtottak be a városhoz, melyben a közgyűlés első határozatának a
végrehajtását, vagyis az érnek áttöltését kérik.
Azzal érvelnek az érdekeltek, hogy a kiküldött bizottság az ú meghallgatásuk nélkül
terjesztette be a kedvezőtlen javaslatát és hogy a munkálatok sokkal kevesebbe kerülnének
13.000 pengőnél. Az érdekeltek maguk is hozzájárulnak a költségekhez, amennyiben a
munkálatokra felajánlanak ötven mázsa búzát, amelyet bármikor hajlandók rendelkezésre
bocsátani.
A beadvány a tanács, azután pedig a közgyűlés elé kerül, amelynek tehát ismét módja
lesz határozni, az érdekeltek megnyugvására elintézni az ügyet.
1928. március 9.3.p.
Ismét telket ajánlanak a kakasszéki szanatórium részére. Veres Péter Oroszlán utcai lakos
tegnap fölajánlotta a Kakasszék-tó mellett Puszta 1132 szám alatt lévő földjét megvételre a
városnak az építendő szanatórium céljaira. Veres Péter jelzi, hogy a fölajánlott terület
alkalmas az építkezésre, mert a parton fekszik, befásítása könnyű és jelenleg is mintegy ötszáz
fa van a birtokon. A föld kisholdját 2400 pengőre tartja Veres Péter.
1928. március 24. 1.p.
Küld-e már az idén beteget Kakasszékre a munkásbiztosító Intézet?
Körmendy Dezső, a helyi pénztár igazgatója, ma nézi meg a felajánlott magánlakásokat
Mióta Vass József népjóléti miniszter hivatalos formában ígérte meg, hogy ötszázezer
pengővel járul tárcája terhére a kakasszéki csöntgümőkórgyógyító intézet felépítéséhez,
érthető figyelemmel néz az egész ország orvostársadalma a vásárhelyi Berge sur la Mére
jövendője elé. Az érdeklődés szele természetesen nemcsak az egészségügy tényezőit csapta
meg, hanem erőteljes hullámzást indított meg az üzleti szellem mozgékony vizeiben is. A
szerencsés kevesek, akik még akkor szereztek ingatlant és építettek az ér partján, amikor
legföljebb álmodni lehetett Kakasszék-Fürdő-városról, igyekeztek fülön fogni már az első
alkalmat is, ami a kormány, közelebbről a betegsegélyző pénztár érdeklődésében kínálkozott
feléjük, - és siettek épületeiket felajánlani a Munkásbiztosító Intézetnek, hogy már a
nyár folyamán eljöhessenek Kakasszékre azok a pénztári betegek, akiknek szükségük
van a vásárhelyi Berge sur la Mére vizére.
Körmendy Dezső, a helyi pénztár igazgatója a budapesti központ megbízásából ma
reggel kiutazott Kakasszékre, hogy személyesen győződjék meg: a felajánlott lakások
megfelelnek-e vagy sem az egészségügyi követelményeknek?
A központ ugyanis nem hajlandó zsákbamacskát venni és csak abban az esetben
indítja meg az érdemi tárgyalásokat az érdekelt tulajdonosokkal, ha Körmendy Dezső útján
megnyugtató választ kap a fenti kérdésre. Minden esetre már a közeljövőben eldől, hogy külde
már az idén beteget Kakasszékre a Munkásbiztosító Intézet.
1928. április 6.6.p.
Pályázati hirdetmény.
A hódmezővásárhelyi református egyház elnöksége pályázatot hirdet a kakasszék-fürdői
telkén épülő üdülőház építkezésénél végzendő asztalos, vele kapcsolatos lakatos, üveges és
mázoló munkák, valamint a berendezési tárgyakat képező ágyak, ruha szekrények, éjjeli
szekrények, asztalok, karos székek, mosdó állványok, kerti padok stb. munkálatok
végrehajtására.
A munkák kivitelére vonatkozó terv és feltételek Szabó Sándor építész irodájában (I., Mihály
utca 19. szám alatt.) naponta délután 2-4 óra között megtekinthetők, ugyanott az ajánlati
űrlapok az előállítási árban beszerezhetők.
Az ajánlattevők csak a kibocsájtott ajánlati úrlapokba beírt egységárakkal és végösszegekkel
pályázhatnak.
Az ajánlatok zárt borítékban az egyház gondnoki hivatalba (Kossuth-tér, egyházi
épület) legkésőbb f. évi április hó 14-én délelőtt 10 óráig adhatók be. Késve érkezett valamint
utóajánlatok figyelembe nem vétetnek.
A református egyház fenntartja magának a jogot, hogy az ajánlattevők közül – árakra
való tekintet nélkül – szabadon választhasson.
Hódmezővásárhely, 1928. április 3.
A ref. egyház elnöksége.
1928. május 11.3.p.
Helyszíni szemle a kakasszéki váróterem ügyében.
Annak idején jelentette a Vásárhelyi Újság, hogy az államvasutak szegedi üzletvezetősége
korszerű váróterem építését vette tervbe a kakasszéki vasúti megállónál. A váróterem dolga,
mely mondanunk sem kell talán, a kakasszéki fürdőtelep rohamos fejlődésében találja meg
szükségszerű magyarázatát, szépen halad előre a megvalósulás útján. – Tegnapelőtt az
üzletvezetőség már megtartotta a helyszíni szemlét, amelyen a város részéről Fejérváry
Bertalan dr. tanácsnok, mint a polgármester helyettese és Reich Ede műszaki főtanácsos
főmérnök vettek részt. A szemle eredményeképpen egyértelmúen az a vélemény alakult ki a
bizottság tagjai között, hogy valóban szükség van az új váróteremre s ezért mindent el fognak
követni, hogy minél előbb meginduljon az építkezés. A kérdés kedvező elintézését illetőleg
jogos minden reménység, mivel a MÁV képviselői kijelentették, hogy anyagi akadályok
egyáltalán nem állják útját az építkezésnek.
1928. május 20.3.p.
Helyszíni szemle. a Kakasszéken létesítendő gyógyfürdő részére felajánlott birtok
megvásárlása ügyében Soós István dr. polgármester elnöklete mellett egy bizottság
csütörtökön délelőtt fél 12 órakor helyszíni szemlét tart. Itt említjük meg, hogy csütörtökön
délután 4 órakor a városháza tanácstermében értekezlet lesz a kakasszéki ér áttöltése ügyében,
amelyet Kmetykó Pál és társai ottani birtokosok kérelmeztek.
1928. május 25.3.p.
Helyszíni szemle. A kakasszéki gyógyintézet felállítása ügyében tegnap délelőtt Simon József
dr. tanácsnok, Genersich Antal dr. Szappanos Mihály dr. egészségügyi főtanácsosok és egy tíz
tagból álló bizottság Kakasszékre utazott, hogy helyszíni szemlét tartsanak. A bizottság a
szemléről szóló jelentését még a héten beterjeszti a tanácshoz. Ugyancsak a tegnapi napon
tartott egy bizottság Csáky Lajos dr. h. polgármester, Juhász Mihály dr. tanácsnok és Reich
Ede műszaki főtanácsos vezetésével helyszíni szemlét a kakasszéki tó áttöltése ügyében is.
1928. május 26.1.p.
A Kmetykó-földből vesznek telket Kakasszéken a gyógyintézet céljára
A kiküldött bizottság szemlét tartott Kakasszéken, tárgyalt a földtulajdonosokkal és a fenti
értelemben terjeszt javaslatot a közgyűlés elé.
Lapunk tegnapi számában megemlékeztünk arról, hogy a Kakasszéken felállítandó
gyógyintézet telkének megvásárlása ügyében szerdán egy tíztagú bizottság Csáky Lajos dr. h.
polgármester, Juhász Mihály dr. gazdasági tanácsnok és Reich Ede műszaki tanácsos
vezetésével helyszíni szemlét tartott.
A bizottság megszemlélte azokat a földterületeket, amelyeket tulajdonosaik
megvételre ajánlottak fel a gyógyintézet részére. A bizottság megvizsgálta Olasz Istvánné
1111. szám alatt levő földbirtokát, amelyből a tulajdonos 10 kisholdat ajánlott fel, holdanként
3.500 pengőért, azzal a kikötéssel, hogy a rajta levő épületek külön megegyezés tárgyát
képezik. Veres Péter Puszta 1132. szám alatti gazdálkodó 10 kishold földjét a rajta levő
épületekkel együtt 42 ezer pengőért, épületek nélkül 40 ezer pengőért adná. Özv. Tápai
Jánosné 1135 szám alatt levő 10 kishold földjét holdanként 2 ezer pengőért, Lázár Lajos 1133
szám alatti birtokos 10 kisholdat holdanként 5 ezer pengőért, Kmetykó Pál 10 kisholdat
földbirtokának a fürdő felé eső részén 4 ezer pengőért, a Vásárhely felé eső részén pedig
holdanként 3 ezer pengőért ajánlotta fel megvételre. A bizottság megvizsgálta még Balogh
Lajos 1170. szám alatt levő földbirtokát, amelyből a tulajdonos 9 kisholdat összesen 20 ezer
pengőért kínál, továbbá Orbán Márton gazdálkodó Káposztás-dűlőben fekvő földjét, aki 10
kisholdat, holdanként 3 ezer pengőért ajánlott megvételre.
A helyszíni szemle befejezésével a bizottság Csáky Lajos dr. polgármester
elnökletével tegnap délelőtt folytatólagos értekezletet tartott a városháza kistanácstermében.
Hosszabb megbeszélés után a bizottság kimondta, hogy legmegfelelőbb a Kmetykó-féle föld.
Még pedig az a része, amely Vásárhely felé esik, mert természetes magaslattal bír és a talaj is
kifogástalan a fák részére. E terület a tuberkulotikus betegeknek igen alkalmas anélkül, hogy
másokra nézve veszélyes lenne.
Ennél fogva a bizottság oly javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, amelyben a Kmetykó
Pál-féle földből ajánl megvételre Vásárhely felé eső részéből 14 kishold területet, amelyet a
tulajdonos 3 ezer pengőért adna.
Így a gyógyintézet felállításának ügye hatalmas lépéssel halad a megvalósulás felé.
1928. május 30.2.p.
Diadalút volt Mayer János földmívelési miniszter tanyalátogatása
Leventék sorfala, virágözön, föllelkesült tömeg fogadta Mayer Jánost Kutason, Kakasszéken,
Feketehalmon, Mágocsoldalon, Csicsatéren és Belsőszőrháton
Mayer János földművelésügyi miniszter pünkösdi tartózkodása, mint ahogy a
Vásárhelyi Újság előre jelezte, törhetetlenné acélozta azokat az érzelmi kapcsolatokat,
amelyek a város kisgazda-követe és túlnyomó többségben kisgazdákból sorakozó
választópolgársága között különben is megvoltak, amióta a közbizalom az ország első
gazdáját – Mayer Jánost a város egyik képviselői megbízásával megtisztelte. Mayer János
ünneplése, amely szombaton este a Gazdasági Egyesületben vette kezdetét a miniszter
arcképének leleplezésével, pünkösd vasárnapján és hétfőjén, ha egyáltalán lehetett szó
ilyesmiről, még fokozódott és Hódmezővásárhelyen eddig nem tapasztalt méreteket ért el.
A Kutason kezdett és Szőrháton befejezett tanyalátogatás valósággal diadalútja
volt Mayer Jánosnak: a kisgazdák sokasága, a puszta népe tárta ki és ajánlotta fel szíve
hódoló szeretetét. Hétfőn pedig az iparos ifjúság csodálatosan szép évforduló ünnepsége
nyilatkoztatta ki, hogy Mayer János rendkívüli nagysága osztályokon felülemelkedve
készteti szerető megadásra a város minden rendű-rangú lakosát. Igen, Mayer János –
anélkül, hogy a népszerűségvadászat közönséges fegyvereihez folyamodott volna... – az egész
város rajongásig szeretett követévé nőtt Hódmezővásárhely hálás szemében.
Mayer János a Vásárhelyi Újság irodalmi délelőttjén
A vasárnapi ünneplés rendjét a református új-templomban és katolikus templomban
tartott istentiszteletek vezették be. A földművelési miniszter mind a kettőből részt vett
kíséretével egyetemben. A templomozás után Lázár Dezső és Lázár Lajos társaságában a
Korzó Moziba hajtatott Mayer János, hogy megtekintse a Vásárhelyi Újság irodalmi
délelőttjét, melyet a művelődés szolgálatában az ő tiszteletére rendezett a Vásárhelyi Újság.
Tizenkét óra tizenöt perckor foglalta el helyét Mayer János a gazdagon fölvirágozott
díszpáholyban. Amikor megjelent a teremben, a nagyszámú – körülbelül ezer főt számláló –
és előkelő közönség szűnni nem akaró éljenzésben és tapsban fejezte ki örömét s
rokonszenvét magas személye iránt.
Diadalkapu, virágözön, díszbe öltözött leventeszázad, ezerfejű sokaság
Vásárhelykutason a miniszter előtt
Az irodalmi délelőtt végeztével a vásárhelyi társadalom vezető családainál végzett
látogatásokat Mayer János, majd – egy óra harminc perckor – autóval Vásárhelykutasra
indult. Szűkebb környezetén kívül a helyi egységes párt vezető egyéniségei kísérték ki a
minisztert. Tizenegy autó verte föl az orosházi országút porát...
Kutason az állomás bejáratánál diadalkapun gördült keresztül az autóoszlop. A
virágokkal díszített diadalkapu mögött ezer ember tört ki viharos éljenzésbe, amikor föltűnt a
miniszter autója. Ünneplő feketébe öltözött férfiak, gyönyörű magyar asszonyok, viruló
szüzek talpig fehérben, díszruhás leventeszázad, mind-mind virággal a kezükben.
A kutasi nép nevében Ivánka Zoltán dr. tisztiorvos, mint a kutasi egységes párt
elnöke és Gregus Máté gazdasági tanácsos üdvözölték Mayer Jánost, aki meghatottan
mondott köszönetet az üdvözlésekért. A Kutasi Olvasóegyletet Kiss Albert, a Kakasszéki
olvasókört Hegedűs József, a Csajághy Olvasókört Karasz Péter, a Pecércési olvasókört
Maczelka János, a Kutasi Olvasóegyesület Bakos József képviselték. Jelen volt továbbá a
Barackosi Olvasókör részéről Fejős János, a Tatársánci Olvasókör részéről Németh József, a
Kardoskúti Olvasókör részéről Dénes Sándor, a Czinkusi Olvasókör részéről Hajdu János, a
Csicsatéri Olvasókör részéről Nagy Vígh János, a Pecércési Olvasókör részéről Macelka
János, az Aranyadhalmi Olvasókör részéről pedig Molnár Sándor. A Pusztafeketehalmi
Olvasókör és a Pósahalmi Olvasókör képviseletében Kovács Lajos, illetőleg Póka Lajos jelent
meg.
Az egyes olvasókörök nevében Herczeg Iduska, Bálint Ida, Herczeg Maca és Vígh
Ilonka adtak át virágcsokrokat Mayer Jánosnak.
A díszebéd
A fogadás után az Udvari-vendéglőbe vonult a miniszter és kísérete. A kutasiak
kétszázötven személyes díszebédet rendeztek Mayer János látogatása alkalmával. Ott láttuk a
pusztai közélet említett vezetőin kívül Mokcsay Zoltán dr. főispánt, Lázár Dezső és Lázár
Lajos gazdasági főtanácsosokat, Genersich Antal dr. egészségügyi főtanácsost, Balog Sándor
G. E. alelnököt, és nagyon sokan másokat a városi előkelőségek közül.
A remekbe készült ebéd alatt, amely Hidy Mihályné és Szabó Gyuláné vezetése alatt a
kutasi háziasszonyok becsületét szerezte meg, Mokcsay Zoltán dr (a kormányzóra), ivánka
Zoltán dr. (Mayer Jánosra), Csáky Lajos dr. s Karasz Péter mondtak emelkedett hangú
pohárköszöntőket. Felszólalt még Kiss Albert, aki az ármentesítő társulat működését és a
műtrágyázás körül mutatkozó hibákat bírálta hosszasan.
A gazdatársadalomnak nem szabad ellentétbe kerülnie a művelt osztályokkal!
Tomboló tapsvihar és éljenzés, majd mélységes figyelem között emelkedett szólásra az
ünnepelt miniszter, hogy messzesíkú távlatban rajzoljon képet az ország jelenéről és
jövőjéről.
Mélyreható visszapillantásban mutatott rá, hogy Magyarország sohasem ért súlyosabb
megpróbáltatást, mint ami Trianonnal szakadt a nyakába. Ez a megpróbáltatás tévedésen
alapszik. A tévedés forrása pedig az osztrák uralom: a hosszú évszázadokig tartott közösügyes
korszakban tervszerűen történt az aknamunka, hogy Magyarországot, mint önálló
államot eltüntessék a világ tudatából. Ezért kellett Magyarországnak viselnie a büntetést
Ausztria bűneiért. Bethlen érdeme, hogy Magyarországot újból feltüntette a világ térképén
és ráirányította az emberiség figyelmét a velünk történt igazságtalanságra. Majd arról
beszélt Mayer János, hogy Harmsworth is megállapította, miszerint ennek az országnak
pillére a magyar földmívelő társadalom – ha azonban a földmívelő társadalom követeli
magának a vezető szerepet, az áldozatos munka elől sem szabad kitérnie. Ellenkezőleg,
kötelessége az adott helyzetben mindent a fontosabb, a nemesebb célnak alárendelni. nekünk
pedig most az a fő kötelességünk, hogy az országot átmentsük unokáink számára!
A kormány emberei – folytatta Mayer János – látták a nép terheit. Sokszor ijedve kérdik:
vajon elbírhatók-e a terhek? A boldogabb jövendő reménysége engedi meg csupán, hogy
igennel feleljünk. Ebben a jövőben azonban hinnünk és remélnünk kell, mert hit és remény
nélkül nincs föltámadás.
Majd lelkes éljenzés közben jelentette ki a miniszter:
Amikor mi a rögtörésről beszélünk, nem szabad elfogultnak lennünk. Boldogult
Nagyatádi programjában mindig az volt, hogy amikor mi a gazdaérdeket képviseljük, nem
szabad ellentébe kerülnünk a művelt osztályokkal!
Azután a gazdatársadalom valamennyi baját bonckése alá vette Mayer János és zőgó
éljenzés mellett ismertette azokat az intézkedéseket, amelyekkel a tanyavilág előhaladása
végett tett meg.
Percekig tartó tapsvihar köszönte meg a tanyai kirendeltségek közeli fölállításáról
szóló kijelentését.
A tanyai kirendeltségek hivatottak orvosolni a tanyavilág valamennyi baját. Az első
kirendeltséget Hódmezővásárhely kapja meg!
Mayer János azzal fejezte be nagyszabású beszédét, hogy rengeteg akadály áll a
gazda-jólét útjában, de ő ezeket az akadályokat le fogja győzni. ne gondolja senki, hogy van a
gazdasági életnek olyan nehézsége, amelyről a kormány ne tudna és ne törekednék segíteni!
Kakasszék, Feketehalom, Mágocsoldal, Csicsatér, Belsőszőrhát voltak a diadalút
következő állomásai.
Toll le nem írhatja az ünneplést, amelyben Mayer Jánost a díszes gyülekezet beszéde
után részesítette. A nagy szellemek közelségét jellemző emelkedett hangulat vált úrrá a
sokaság lelkén és mindenki fájó szívvel vette tudomásul, hogy Mayer János nem időzhet
tovább a föllelkesült körben, hanem tovább kell utaznia, mert még több tanyai művelődési
központ látogatását illesztette pünkösdi munkatervébe.
Éljenzés, kendőlobogtatás, virágeső kísérte az autón távozó minisztert, amikor
kíséretével elindult Kakasszék-fürdő felé. A kakasszéki állomás előtt ismét diadalkapun
vonultak be a vendégek a fürdőtelepre, ahol Kamocsay Gábor gazdasági tanácsos üdvözölte
Mayer Jánost. A miniszter megtekintette a fürdőt és rövid tartózkodás után folytatta útját
Feketehalomra.
A miniszter kezet csókol
Feketehalmon Kovács Lajos köri elnök üdvözölte Mayer Jánost, majd Nagy Juliska, az
iskola ta?? előkeresni!
1928. június 19. 3.p.
10 hold földet ad el a Szanatórium. Néhai Vékony József földbirtokos által pusztakakasszékhalmi
birtokából a Szanatórium Egyesületnek hagyományozott 10 kishold föld
eladó. Közelebbi részletek megtudhatók Székely János tb. aljegyzőnél, városháza emelet 3.
sz. alatt.
1928. június 22. 2.p.
Négy újabb telket ajánlanak megvételre az érdekelt gazdák
a kakasszéki gyógyintézet építkezéséhez
Mint a Vásárhelyi Újság más helyén is megemlítjük, a júniusi közgyűlés fog határozni
a kakasszéki gyógyintézet telkének megvásárlása fölött is. Már úgy látszott, hogy a
közgyűlési határozat a közelmúlt vonatkozó tárgyalásainak megfelelően fog alakulni, amikor
a tegnapi napon érdembe vágó fordulat állott be a vétel ügyében. Nevezetesen négy újabb
telket ajánlottak megvételre a gyógyintézet építkezéséhez az „érmelléki” gazdák. (Reméljük,
nem haragusznak meg a kapásból adományozott jelzőért...) Növeli a hír érdekességét az a
körülmény, hogy a fölajánlott telkek – eltekintve attól, hogy egészségügyi, közlekedési,
helyrajzi és egyéb fontos szempontokból teljesen megfelelnek a kívánalmaknak – ár
dolgában is ügyelemre méltó előnyöket biztosítanának a városnak...
Nem lehetetlen tehát, hogy a telekvétel alkalmával az ajánlattevők sorában az utolsók közül
kerül ki a szerencsés első.
1928. június 23.1.p.
A kakasszéki ér áttöltését is letárgyalja a júniusi közgyűlés
Tízezer pengős városi hozzájárulás megszavazása forog szőnyegen
A tegnapi tanácsülés letárgyalta a kakasszéki érdekeltség kérését, amely a kakasszéki
ér áttöltése és tízezer pengős hozzájárulás megszavazása végett fordult a városhoz. A tanács a
kérés teljesítése mellett foglalt állást és a tízezer pengős kiadásnak a jövő évi költségvetésbe
való beállítását javasolta a júniusi közgyűlésnek, amely a póttárgysorozat keretében fog az
üggyel foglalkozni.
1928. június 29. 1.p.
Csöndesen folyt le és komoly munkát végzett a júniusi közgyűlés második napja: … - A
kakasszéki csontgümőkór gyógyító intézet építkezéséhez Kmetykó Pál és felesége 77 hold
földjéből vett meg 12 holdat a törvényhatósági bizottság. Koncz István Pósahalmot ajánlotta,
Szappanos Mihály dr. azonban megvédte a bizottsági vélemény alapján készült tanácsi
javaslatot.
...
A kakasszéki ér áttöltését a kérelmező gazdák által meghatározott útvonalon mondták ki és
10.000 pengőt szavaztak meg rája.
1928. július 1.3.p.
Megnyílt a kakasszéki gyógyfürdő. Hideg és meleg fürdők, masszázs. Gyógyít reumát,
csúzt, köszvényt, isiázt, bőrbajokat, különböző csont és izületi bántalmakat. Vize a méhen
kívüli izzadmányokat bámulatos rövid idő alatt tünteti el; visszamaradt fejlődésű
gyermekeknek valóságos áldás, mert fejlődésük szemmel látható. Vonatok indulnak
Vásárhelyről Kakasszékre reggel 5 óra 21 perc, délelőtt 10 óra 27 perc, 11 óra 57 perc,
délután 1 óra 37 perc, 3 óra 57 perc, 7 óra 15 perc. Vissza Kakasszékről Vásárhelyre reggel 5
óra 43 perc, délelőtt 9 óra 44 perc, délután 1 óra 38 perc, 6 óra 01 perc, 8 óra 16 perc és aug.
15-től 3 óra 39 perc. Szobák 1 pengőtől 5 pengőig, úgy a fürdőépületben, valamint a
szomszédos villákban. Kitűnő házikoszt az ifj. Bán Máté vendéglőjében olcsón kapható. A
fürdő konyháiban díjtalan házifőzés. Vonatoknál omnibusz áll a közönség rendelkezésére.
Fürdők: 20 fillértől 1 P 50 fillérig. Egyetemi polgárok, leventék és cserkészek féláron
fürdenek. Kitűnő cukrászáruk Móritz Géza cukrászdájában. Vasár- és ünnepnapokon félárú
vasúti menetjegyek adatnak ki a Népkerti állomástól is.
1928. július 1. 4.p.
Hirdetés. Olcsó szobák a református egyház által Kakasszéken épített üdülőházban.
1928. július 3.2.p.
Hirdetés. Szobák olcsón, állandóan bérelhetők: dr. Sarkady üdülőházban Kakasszékfürdőn.
1928. július 4.3.p.
Hatalmas fejlődésnek indult Kakasszék-fürdő. Ha valaki kirándul Kakasszékre, az
meglepetve látja, hogy a tavalyi szezon óta mily hatalmasan fejlődött a Kakasszék fürdő. A
kopár tó partján az elültetett fák százait látjuk. Szebbnél szebb épületek emelkedtek a fürdő
körül, amelyek a nyaralni szándékozók részére kényelmes pihenést nyújtanak. A tó körül a
fürdő vezetősége több mint 100 kabint állított fel. Hogy a közönség szórakozása teljesen
egész legyen, elsőrendű ételekkel és italokkal ellátott vendéglő, valamint cukrászda áll
rendelkezésre. A fürdőnek nagy fejlődést ad a közeljövőben felállítandó szanatórium építése.
A vásárhelyi közönség igen szívesen látogatja Kakasszék fürdőt, de nagy elégedetlenséget
keltett az, hogy a fürdőjegyet a vezetőség felemelte. Örömmel jelenthetjük, hogy a
fürdőigazgatóság belátta a közönség jogos panaszát, és a fürdés díját leszállította a múlt évi
árra.
1928. július 11.4.p.
A kakasszéki gyógyfürdő árai 1928. évben:
2 ágyas szoba naponként 4 pengő
ha egy személy veszi igénybe 3 pengő
pótágy 1 pengő 50 fill.
Meleg fürdő:
1 személyre 1 órára 1 pengő 20 fill.
2 személyre 1 órára 2 pengő 40 fill.
Bérlet:
1 személyre 1 órára 10 jegy 10 pengő
2 személyre 1 órára 10 jegy 20 pengő
Szabad fürdő hétköznap
1 órára 20 fillér
fél napra 40 fillér
egész napra 60 fillér
Szabadfürdő vasárnap:
Fél napra 50 fillér
Egész napra 80 fillér
A délelőtt 11 órai vonattal érkezők fél napra fizetnek. Csónak 4 személyig 1 órára 1 pengő.
Szálló vendégeknek este díjtalan csónakhasználat. Idényjegy: szabadfürdő egész évadra 10
pengő.
1928. július 24.3.p.
Szanatórium épül a közeljövőben Kakasszéken. Rövidesen meghirdetik a pályázatot a
kakasszéki gyógyintézet terveinek elkészítésére. Reich Ede főmérnök már el is készítette a
gyógyintézet tervrajzát, mely szerint az építés 830 ezer, a berendezés 150 ezer pengőbe fog
kerülni. A szanatóriumot 100 ágyra rendezik be. Rövidesen határoz a tanács a pályázat kiírása
felett.
1928. július 25. 4.p.
Hirdetés. Betegek figyelmébe! Értesítem a gyógyulni akaró közönséget, hogy az idei
fürdőszezon alatt egyesítem erőmet és tudásomat a csoda gyógyhatású Kakasszékfürdő
iszapjával és vizével, hol elvállalok orvosi rendelésre különböző betegségek kezelését.
Idegbetegek ledörzsölését, lemosását és fürdetését. Isiász betegek vasalását. Köszvény, idült
izületi csúz és izom reumás betegek masszírozását és nap iszapolást. Fej, nyak, hát, derék, láb,
karfájás, elhízás, ínzsugorodás, izom sorvadás, szélütés utáni bénulás és hosszú betegségek
utáni gyógy-masszírozást.
Teljes tisztelettel:
Ambrus István
gyógymasszírozó
1928. július 26.2.p.
A napokban megkezdik a kakasszéki tó kimélyítését. A fürdőzők nagy tömegekben keresik fel
a kakasszéki gyógyfürdőt, melynek hőfoka 25-30 Celsius fokot is elér. Gyógyító hatása
kétségtelen. Ép ezért, hogy a nagyobb igényeknek is megfelelő legyen, az igazgatóság a
napokban megkezdi a gyógytó kimélyítését.
1928. július 31.3.p.
Kakasszékfürdőn a népszerű dr. Sarkady üdülőházba a gazdaközönség kényelmére újabb
kedvezményt vezettek be, ugyanis a teljesen felszerelt és az otthoni kényelemmel berendezett
üdülőház szoba bérösszegét búzában is lehet fizetni. Az üdülőház vendégeinek így nem okoz
különösebb anyagi gondot a nyaralás kérdése. A szobák ára a legméltányosabb, a koszt kérdés
is, az ingyen konyha használat és a méltányos fürdői élelmiszerárak mellett, a legolcsóbban
megoldható. Felvilágosítással szolgál a tulajdonos Kossuth tér 6. sz. alatt az emeleten.
1928. augusztus 25.3.p.
A Bercsényi Sportegyesület sport- és népünnepélye holnap lesz Kakasszékfürdőn.
1928. augusztus 29. 3.p.
Nagy népgyűlés Kakasszéken. Szeptember hó 2-án, vasárnap a kakasszéki fürdő vezetősége
és a helybeli Bába Egyesület eddig még nem látott programmal népünnepélyt rendez
Kakasszéken. Vonat és autóbuszjáratról a vezetőség gondoskodik. Az igen érdekes
programból már előre bejelentjük a következő pontokat: Kakasfogás, kacsafogás, vízipóló,
úszóverseny, Niagara, csónakverseny, picézés, bűvészmutatványok, vízi-tündér választás,
amerikai árverés, malacsorsolás, egy csodaszám programon kívül a vezetőség sátrában, ritkán
látható nyárson sült malacpecsenye kapható egész nap. A belépő díj csak 50 fillér. A
rendezőség.
1928. szept.1.4.p.
Tervpályázati hirdetmény a Kakasszék-ér partján építendő sebészeti gümőkóros emeletes
gyógyintézet terveire. (Városi Tanács) ?? előkeresni
1928. szeptember 29.2.p.
Ma délben jár le a pályázat a kakasszéki szanatórium terveinek elkészítésére. Ma délben
12 órakor jár le a kakasszéki szanatórium terveinek elkészítésére kiírt pályázat. A tervek
elkészítésére eddig csak két pályázó adta be ajánlatát.
1928. október 2.2.p.
A kakasszéki szanatórium tervpályázatára húsz pályázat érkezett. Tegnap, október
elsején járt le a kakasszéki szanatórium tervpályázatának határideje. A szanatórium
megépítésére húsz pályázat érkezett be.
1928. október 30.1.p.
Meleg ünneplésben részesítették a pártok vezetői dr. Soós István polgármestert az
októberi közgyűlésen ….Nagyobb vita nélküli volt a tegnapi közgyűlés...
... Majd rátértek az indítványok tárgyalására. ... Kenéz Lajos és társai indítványa s az ezzel
kapcsolatos tanácsi javaslat alapján kimondja a közgyűlés, hogy dr. Szappanos Mihály
egészségügyi főtanácsos nyugdíjazásának a jövő év végéig való elhalasztását kéri a népjólétis
és belügyminisztériumoktól.
A kórházbővítésre vonatkozó tanácsi javaslatot dr. Simon József tanácsnok ismertette, -
eszerint javasolja a tanács, hogy a bontó, föld, kőműves és elhelyező munkálatokkal, továbbá
az ácsmunkálatokkal és vasmunkákkal vitéz Koncz Péter és társa, a különleges
lakatosmunkák elvégzésével Márkus Miksa budapesti cég, a mázoló munkálatokkal a
Festőiparvállalat, a szobafestési munkálatokkal Székbíró Testvérek, a bádogosmunkálatokkal
Müller Henrik bádogosmester, az asztalos munkálatokkal Radics István, a
lakatosmunkálatokkal Schmidtbauer Tibor, míg a felvonókészülékek elkészítésével
Hoverland antal budapesti vállalkozó bízassék meg, - a közgyűlés egyhangúlag elfogadta s a
felsoroltakat a közkórház bővítéssel kapcsolatos munkák elvégzésével bízta meg. ...
1928. november 29. 1.p.
Szakembert választott a novemberi közgyűlés…. – a kakasszéki csontgümőkór-gyógyító
intézet építkezését illetőleg intézett kérdést a polgármesterhez. Majd a függetlenségi párt
egyik tagja emelkedett szólásra és annak a véleményének adott kifejezést, hogy a Vásárhelyi
Újság „Suttognak” című vezércikke burkolt gyanúsítást foglal magában városi tisztviselők
ellen...
1928. december 5.1.p. Frcska János nyerte meg az első díjat a kakasszéki gyógyfürdő
épületének tervpályázatán
A Vásárhelyi Újság megírta, hogy a Kakasszéki gyógyfürdő épületének tervpályázatára
beérkezett tervek elbírálását még tegnapelőtt megkezdte a kiküldött szűkebb bizottság,
amelynek tagjai a tanácsnokok és a mérnöki kamara és egyesület által kiküldött két műszaki
főtanácsos, mérnök voltak.
A részletes bírálat befejezése után tegnap este került a pályadíj odaítélésére a sor.
Az első díjat, 1000 pengőt a bizottság általános véleménye alapján Frcska János
műépítész nyerte el „Hohen Liechen Leysen” jeligéjű tervével, míg a második díjat 800
pengőt Szabó Sándor műépítész a „Hódmező – Fekete Sas” jeligéjű tervéért kapta meg.
A bizottság 400-400 pengővel jutalmazta Janáky István hódmezővásárhelyi és
Miskolczi-Rosenberg József „Földre borulva” jeligés közös pályatervét, Jendrassik Alfréd
(Kukorikoló Kakas rajzban) jeligéjű, Krempe Ödön „Napfény gyógyít” jeligéjű pályatervét.
1928. december 16. 2.p.
Közszemlére teszik a kakasszéki gyógyító intézet kitüntetett tervpályázatait. Az
érdeklődők hétfőtől kezdődőleg három napon keresztül tekinthetik meg a terveket a pénzügyi
osztályban, Simon József dr. tanácsos hivatalában. Itt közöljük a városi tanács felszólalását a
díjnyertes pályázókhoz: sürgősen igazolják hivatásos építész voltukat, hogy a jelentést a
hatóságok elküldhessék a Mérnöki Kamarához és megtörténhessék a pályadíjak kiosztása.
1929. jan.17.2.p.
Bonyodalom a kakasszéki gyógyító intézet részére történt telekvásárlás körül
A népjóléti kormány nem hagyta jóvá az üzletet és nem ad segélyt a vételárhoz
Vass József népjóléti miniszter tegnap leiratban közölte a várossal, hogy nem hagyja
jóvá a kakasszéki csontgümőkór gyógyító intézet részére történt telekvételt és nem ad állami
járulást a vételárhoz.
A leirat megokolásából kiderül, hogy a minisztert valaki kedvezőtlen értelemben
tájékoztatta a Kmetykó féle föld minőségéről. Mint a miniszter állítja, értesülése szerint a 14
kishold terület a környék egyik legrosszabb földje, és közel sem éri meg azt a háromezer
pengőt, amit a város fizet kisholdjáért Kmetykó Pálnak és feleségének. Nézzen a város különb
telek után! Ha pedig nem talál, indítsa meg a kisajátítási eljárást. Mindettől függetlenül a
miniszter elvi álláspontja is az, hogy nem ad segélyt, amikor olyan ingatlan megszerzéséről
van szó, amely városi kezelésben álló gyógyító intézet építkezésére szolgál.
A népjóléti kormány meglepő határozatával a februári közgyűlés fog érdemében
foglalkozni.
1929. jan.26.3.p.
Hirdetmény.
Hódmezővásárhely thj. város tanácsától. 26.093-1928. tü. sz. Hirdetmény
Hódmezővásárhelyen a Kakasszéki-ér partján építendő emeletes gümőkóros gyógyintézet
építésére beadott pályaművek közül az I. díjas „H. Liechen-Leysin” a II. díjas „??fekete??
jeligéjű pálya ?? gyógyít” jeligéjű pályaművek.
Értesítjük a nem díjazott és meg nem vásárolt tervek tulajdonosait, hogy terveiket a bírálati
jegyzőkönyv egy példányával Hódmezővásárhely tanácsi II. ügyosztályánál f. é. február 25-ig
átvehetik, vagy levélben való megküldését kérhetik.
Hódmezővásárhely thj. város tanácsának 1929. évi január hó 22. napján tartott üléséből.
Városi Tanács
1929. márc.29.3.p.
Kakasszékfürdő megállónál váróterem épül. A MÁV szegedi üzletvezetősége a Kakasszék
fürdő igazgatóságának kérelmére ígéretet tett arra nézve, hogy a Kakasszék fürdő megállónál
várótermet épít. A MÁV az ígéretét megtartja, mert a váróterem építéséhez szükséges
anyagoknak hordását már megkezdte és valószínű, hogy a fürdőszezon megnyitására már
készen is lesz a váróterem.
1929.május 14.3.p.
Vásárhelyre érkezett Scholtz kornél dr. népjóléti államtitkár. Scholtz Kornél dr. népjóléti
államtitkár tegnap délelőtt egy kiküldött bizottság élén Vásárhelyre érkezett a kakasszékfürdő
állami beruházásának érdekében lefolytatandó tárgyalások ügyében. Az államtitkár még
tegnap Kakasszékre utazott, hol helyszíni szemlét tartott. Ma délelőtt részt vesz az
Egészségvédelmi Intézet nagybizottsági ülésén.
1929. május 29.1.p.
Megépül a kakasszéki csontgümőkór-gyógyító intézet
A népjóléti tárca előirányozta a költséget
Hódmezővásárhely városának nagy jelentőségű örömhírt hozott a népjóléti tárca
költségvetését ismertető könyv, amely a napokban hagyta el a sajtót Drehr Imre dr. népjóléti
államtitkár tollából. Ugyanis az országgyűlés számára készült ismertetés 26. oldalán a
harmadik bekezdésében a következő sorokat olvashatjuk:
„Ugyancsak a tuberkulózis elleni küzdelem céljaira kiaknázzuk a kakasszéki tó vizét,
mint gyógy-tényezőt. A kakasszéki tónak lúgos vize ugyanis, az orvosi szakvélemények
szerint, sebészeti tuberkulózis esetében, mint kiváló gyógytényező jöhet számításba, miért is a
tó partján tuberkulotikus betegek gyógyítására alkalmas intézetet kívánunk építtetni. Erre a
célra a beruházási hitelek terhére 520.000 pengőt irányoztunk elő. Az intézet elhelyezésére
szolgáló ingatlan megszerzése elé gördülő akadályokat már sikerült elhárítani.”
Minthogy az országgyűlés előre láthatólag vita nélkül fogja magáévá tenni a népjóléti
kormány ide vonatkozó előterjesztését, a fönti hír alapjában azt jelenti, hogy az állami járulás
a gyógyító intézet építkezéséhez biztosítva van, hogy a megcsonkított közegészségügyi
intézmény most már bizonyosan megvalósul, sőt valószínűleg még az idén megkezdődik az
építkezés. Jól esik hírt adnunk erről, mert tudjuk jól, hogy szőrös kezek rosszindulatú
áskálódással igyekeztek elgáncsolni a kakasszéki víz közérdekű fölhasználását, nemkülönben
a hódmezővásárhelyi és az országos közegészségügy fejlődését. A cselszövés szerencsére
csúfot vallott, - mint értesülünk, éppen Mayer János földművelésügyi miniszternek,
Hódmezővásárhely kisgazda-követének erélyes közbelépésére. Megint egy alkotás, nemcsak a
jelennek, hanem a messze jövendőnek is, amely Mayer János követi gondviselésének köszöni
nagyrészt megvalósulását.
fenti cikk helyreigazítása május 30.2.p.
Helyreigazítás. Tegnapi számunkban „Megépül a kakasszéki csontgümőkór gyógyító intézet”
című tudósításunk vastag betűvel szedett szakaszába súlyos, értelemzavaró sajtóhiba csúszott.
Az illető szöveg helyesen a következőképpen szól: „... a nagyra hivatott közegészségügyi
intézmény most már bizonyosan megvalósul...”
1929.május 30.3.p.
Meghívó
a Kakasszéki Gyógyfürdő Rt. Hódmezővásárhely, cég 1929 június hó 7-én du. 4 órakor a
társaság hivatalos helyiségében (Kamocsay Gábor Templombazár, Kossuth tér) tartandó
V. rendes közgyűlésére,
melyre a tisztelt részvényesek ezennel meghívatnak.
A közgyűlés tárgyai:
1. Jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő kiküldése, illetve megbízása.
2. Igazgatósági jelentés a lefolyt üzletévről.
3. Az 1928. évi záró számadások előterjesztése.
4. A felügyelő bizottság jelentése.
5. Határozathozatal a felmentvény iránt.
6. Két igazgatósági tag választása.
7. Esetleges indítványok.
Hódmezővásárhely, 1929. május hó 25-én.
Az igazgatóság.
Kivonat az alapszabályokból: A részvényes a közgyűlésen csak azon esetben vehet
részt, ha a közgyűlést megelőzőleg legalább két nappal részvényeit a társaságnál vagy az
igazgatóság által kijelölt helyen letétbe helyezi. (15. §.)
A részvények a Nemzeti Hitelintézet Rt. fiókjánál helyezendők letétbe.
1929. június 27. 2.p.
Villanyvilágítást kérnek Kakasszékfürdőre
Széleskörű mozgalom indult Kakasszék villanyvilágításáért
Az évről-évre igen szépen fejlődő Kakasszék gyógyfürdőt az idén is igen nagy
számban kereste fel az üdülést és gyógyulást váró közönség. Gyógyhatású vizének híre, mint
az állami beruházásokkal kapcsolatban említettük, az állam vezetőinek figyelmét is felkeltette
s remény van rá, hogy rövidesen fokozottabb stádiumba jut Kakasszék fürdő fejlődése. Mint
tegnap értesültünk, újabban széleskörű mozgalom indult Kakasszékfürdő villanyvilágítással
való ellátása érdekében. Aláírásokat gyűjtenek annak tisztázására, hogy körülbelül hány
érdekelt tart igényt a villanyvilágításra s ennek befejezte után kérésüket az illetékes fórumok
elé terjesztik. Előre láthatóan a villanyvilágítási terv hamarosan megvalósul, és így ismét
nagyban emelkedni fog a fürdő szépsége.
1929. aug.5.2.p.
Kakasszéken gyógyvíz tört fel a földből?
A kakasszéki tó vizét a kiszáradás veszedelme fenyegette. A fürdő ügyeit intéző
társaság vezetősége, hogy az esetleges bajnak elejét vegye, - már hetekkel ezelőtt munkába
állította Misán János kútfúró mestert.
Mint most értesülünk, a fúrási munkálatoknak meglepő eredménye van, tegnap
délután 240 méter mélységből ugyanolyan víz tört elő, mint a kakasszéki tóban van.
Messze kiható jelentősége van ennek a nemvárt eredménynek, mert ez azt bizonyítja,
hogy a kakasszéki tó forrásból táplálkozik, s a gyógyvíz nem múló jelenség, mint azt sokan
gondolták és hirdették.
1929. aug.8.3.p.
Holnap lesz a kakasszéki víz vegyvizsgálata. Beszámoltunk már arról, hogy kútfúrás közben
gyógyvíz tört fel Kakasszéken a föld méhéből. A feltört vízből egy bizonyos mennyiséget
beszállítottak Ormos Pál dr. főorvoshoz, hogy vegyi szempontból tegye vizsgálat tárgyává.
Ma délelőtt munkatársunk érdeklődött a vizsgálat eredménye felől, és azt a felvilágosítást
kapta, hogy a beszállított vízről nem mondhat véleményt, mivel ez még csak a csőből feltört
mosóvíz, s épp ezért újabb szállítmányt kért. Mint értesülünk, holnap délutánra várható a
vegyvizsgálat eredményének kihirdetése.
1929. nov.22.2.p.
Reich Ede budapesti útja. Reich Ede műszaki főtanácsos holnap Budapestre utazik, hogy a
belügyminisztérium meghívásához képest részt vegyen a kakasszéki nyári üdülőház terveinek
revideálásában.
1930. április 6.1.p.
Százezer pengővel felemelik a közkórház betegápolási államsegélyét
A kormányzat nem járul hozzá a körtöltési járulék tervezett felosztási kulcsához
rövidesen meg lehet kezdeni a kakasszéki szanatórium építését
Jelentős eredményekkel járt Endrey Béla helyettes polgármester budapesti útja
Endrey Béla h. polgármester az elmúlt héten néhány fontos városi ügy elintézése
végett Budapestre utazott s az egyes szakminisztériumoknál jelentős eredménnyel tett eleget
megbizatásának. Így többek között, amint elmondta, a belügyminisztériumban megsürgette
annak a régi közgyűlési határozatnak jóváhagyását, amely 36.000 pengőt szavazott meg a
kakasszéki szanatórium részére történő telekvásárláshoz. Ennek a határozatnak jóváhagyása
azért sürgős, mert addig, míg a telekvétel nem történik meg, nem lehet hozzáfogni a
szanatórium építéséhez, melyre tudvalevőleg a népjóléti minisztérium 250.000 pengő
államsegélyt utalt ki. A belügyminisztériumban ígéretet tettek arra, hogy az említett határozat
jóváhagyása sürgősen megtörténik, úgy hogy az építkezéshez hozzá lehet majd kezdeni.
Eljárt a polgármesterhelyettes a körtöltési járulék ügyéről hozott ismeretes közgyűlési
határozat érdekében is. A határozatot ez idő szerint a pénzügyminiszter tanulmányozza, s
amint a h. polgármestert informálták, az illetékes kormányzati tényezők semmi esetre sem
fognak hozzájárulni a körtöltési járuléknak a föld és háztulajdonosok között fele-fele
arányban történő elosztásához, hanem másféle fizetési kulcs megállapítását írják majd elő.
A harmadik fontos ügy, melyben Endrey Béla interveniált, a kórházi ápolási díjakhoz
nyújtandó állami hozzájárulás felemelése volt. E tekintetben határozottan megígérték illetékes
helyen a polgármester helyettesnek, hogy a négyszázezerről kétszázezer pengőre mérsékelt
hozzájárulás összegét 100.000 pengővel 300.000 pengőre emelik fel, még pedig hamarosan.
Végül megsürgette Endrey Béla a volt behelyettesített tisztviselők ügyében való miniszteri
intézkedést. Mint ismeretes, a véglegesen beválasztott volt behelyettesített tisztviselők
évekkel ezelőtt kérték, hogy szolgálati idejükbe tudják be a helyettesítési minőségben eltöltött
szolgálatukat is. A belügyminisztériumban úgy nyilatkoztak, hogy ennek semmi elvi akadálya
sincsen, s így a kérelem teljesítése most már rövid időn belül szintén megtörténik.
1930. ápr.30.2.p
A vásárhelyi közmunkák iránt érdeklődik a belügyminiszter. A belügyminiszter ma
táviratilag azzal a kérdéssel fordult a városhoz, hogy van-e Vásárhelyen olyan tervbe vett
közmunka, amelyhez valamilyen okból nem fogtak hozzá. Dr. Soós István polgármester még
ma elküldi a választ, mégpedig azt, hogy egyedül a kakasszéki szanatórium építése volna az a
nagyszabású közmunka, melyet meg kellene kezdeni.
1930. május 6.2.p.
Nincs már akadálya a kakasszéki szanatórium építésének
A belügyminiszter ma érkezett leiratával jóváhagyta a th. közgyűlésnek azt a határozatát,
amely a kakasszéki szanatórium részére szükséges terület megvásárlásához 32.000 pengős
kölcsön felvételét mondta ki. A jóváhagyó leirat révén minden akadály elhárul a kakasszéki
szanatórium építése elől, amely célra tudvalevőleg a népjóléti miniszter 250.000 pengő
államsegélyt utalt ki. A televételt most már rövidesen perfektuálják s aztán hozzáfognak az
építkezéshez, mely jelentős munkaalkalmat biztosít majd a vásárhelyi iparosok és munkások
részére. Ebben az ügyben egyébként Genersich Antal dr. egészségügyi főtanácsos, kórházi
igazgató főorvos ma délelőtt megbeszélést folytatott Endrey Béla h. polgármesterrel s abban
állapodtak meg, hogy az építkezési munkálatok előkészületeihez mielőbb hozzá kell fogni.
1930. május 24.1.p.
A belügyminiszter jóváhagyta az útépítési kölcsön felvételét, a népjóléti miniszter pedig
kiutalta a kakasszéki szanatórium 260.000 pengős építési segélyét.
Két nagy jelentőségű leirat érkezett ma Vásárhely városához. Az egyiket a belügyminiszter
küldte, s ebben jóváhagyja a törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésének azt a
határozatát, amellyel a külterületi úthálózat továbbépítésére 400.000 pengő függőkölcsön
felvételét szavazta meg. A leirat csak azt köti ki, hogy az útépítési program megállapításánál a
város a kereskedelemügyi minisztérium véleményét tekintse irányadónak.
A másik leirat a népjóléti minisztertől érkezett, s ehhez egy utalvány volt mellékelve, arról a
260.000 pengőről, amelyet a Kakasszéki szanatórium építéséhez államsegélyként kap
Vásárhely. A miniszteri leiratok jelentős közmunkák végzését teszik lehetővé, mert most már
nincs akadálya sem az útépítési program megvalósításának, sem pedig a kakasszéki
szanatórium felépítésének.
1930. június 1.3.p.
Kakasszékfürdő megnyitása. Szíves tudomására hozzuk a m. t. közönségnek, hogy
Kakasszékfürdő megnyílt. Melegfürdő 1 pengő, szabadfürdő 40 fillér, kényelmes szobák napi
2 pengőtől.
1930. június 7.2.p.
A munkásság a kakasszéki szanatórium építéséért
Küldöttség járt Dr. Soós istván polgármesternél
Ma délelőtt a szakszervezeti bizottság képviseletében Borsi János, az építőmunkások elnöke
és Erdei István titkár fölkeresték Soós István dr. polgármestert, akitől aziránt érdeklődtek, mi
az oka annak, hogy a kakasszéki szanatórium építése ügyében semmi érdemleges intézkedés
nem történik, holott a népjóléti miniszter már kiutalta a 260.000 pengős államsegélyt s így a
munkálatok elrendelésének anyagi előfeltétele megvan. A küldöttség rámutatott arra, hogy az
építkezés mielőbbi elrendelésével a súlyos munkanélküliségen lehetne enyhíteni s éppen ezért
sürgős intézkedést kért a polgármestertől az ügyben. A polgármester válaszában kijelentette,
hogy az építkezést különféle akadályok hátráltatják s ez okozza a késedelmet. – Kilátásba
helyezte azután, hogy az akadályok elhárítása után intézkedni fog a kérdésben. A munkásság
képviselői azzal vették tudomásul a polgármesteri választ, hogy az ügyet mindaddig
napirenden fogják tartani, míg az építkezés megkezdése biztosítva nem lesz.
1930.június 12.2.p.
Az Ipartestület is sürgeti a kakasszéki építkezést
Ügyrendet, szolgálati és fegyelmi szabályokat alkotott az elöljáróság
Az Ipartestület elöljárósága kedden délután Kruzslicz Mihály alelnök vezetésével
tartotta június havi rendes ülését. A napirend előtt Takács Ferenc szólalt fel és ismertette a
kakasszéki csonttuberkolitikus szanatórium ügyét. Rámutatott arra, hogy a népjóléti miniszter
már hetekkel ezelőtt kiutalta a 260.000 pengős építkezési államsegélyt, a város illetékes
tényezői ennek dacára ezideig még sem tettek semmit az építkezés előmunkálatainak
megkezdésére. Majd azt fejtegette, hogy a miniszter a 260.000 pengőt kimondottan építkezési
célokra adta, az összeget tehát másra felhasználni nem lehet. Ezek elmondása után arra kérte
az elöljáróságot, hogy a városi hatóságokat keresse meg a szanatórium építkezési
előmunkálatainak sürgős megkezdése érdekében. Ezek az előmunkálatok Takács Ferenc
szerint legalább két hónapot vesznek igénybe, de legalább akkor azután a népjóléti miniszter
intenciójához híven, kereseti alkalomhoz juthat a munkanélküli építőmunkások egy jelentős
része.
Az elöljáróság egyhangúlag hozzájárult Takács Ferenc indítványához, s ehhez képest
megkeresi az illetékes tényezőket a kakasszéki szanatórium építkezési előmunkálatainak
sürgős megkezdése érdekében.
Ezután Gábor István titkár előterjesztette a testületi tisztviselőkre vonatkozó ügyrendi,
szolgálati, fegyelmi és kártérítési szabályzatot, melyek közel öt órás vita után apró
módosításokkal elfogadtak s jóváhagyás után életbe is léptetnek.
1930. június 14.3.p.
Az építészeti albizottság ülése a kakasszéki szanatórium ügyében. A törvényhatósági
közgyűlés építészeti és szépészeti albizottsága Reich Ede műszaki főtanácsos elnöklésével
szombaton délelőtt 11 órakor gyűlést tart. A bizottság avégből ül össze, hogy javaslatot
tegyen a közgyűlésnek a kakasszéki szanatórium építkezéseinek megkezdésére.
1930. június 25.1.p.
Interpelláció a kakasszéki szanatórium ügyében.
Takács Ferenc, Simon Sándor és Papp Lajos th. biz. tagok a szerdán tartandó th. bizottsági
rendkívüli közgyűlésre a mai napon a következő interpellációt jegyezték be:
- Alulírottak, mint a törvényhatósági bizottság tagjai az alábbi interpellációt jegyezzük a f. hó
25-én tartandó rendkívüli közgyűlés elé:
- Mi az oka és magyarázata annak, hogy a népjóléti miniszter úr 250.000, azaz
Kettőszázötvenezer pengős hozzájárulása és annak folyósítása dacára még mind ez ideig nem
indultak meg a kakasszéki szanatórium építkezései?
A szabályszerűen benyújtott interpellációra értesülésünk szerint Soós István dr. fogja megadni
a választ, mely remélhetően minden kételyt eloszlat majd ebben a régóta húzódó ügyben.
1930. július 4.2.p.
A „Népszava” kirohanása dr. Soós István polgármester ellen. A Népszava tegnapi száma
„e. l.” szignálással hosszú cikkben foglalkozik a törvényhatósági bizottság legutóbbi
közgyűlésén történtekkel. A cikk főként Soós István dr. polgármester elnöki ténykedéseit
kritizálja, valamint a kakasszéki szanatórium ügyét teszi szóvá, miközben olyan
gyanúsításokat enged meg magának, amelyek teljességgel indokolttá teszik a sajtópört, ami –
azt hisszük, - nem is fog elmaradni.
1930. július 12.2.p.
Jutányos áron földet ajánlanak a kakasszéki szanatórium részére
Érdekes ajánlattal fordult tegnap a városhoz Olasz Márton kakasszéki birtokos.
Tizenhat kisholdnyi földjét ajánlja fel a kakasszéki szanatórium részére történő megvételre,
mégpedig kisholdanként 1.600 pengős áron. A tó melletti föld közvetlen szomszédságában
van a Fürdő Rt. tulajdonát képező birtoktestnek, s így mindenben megfelel a népjóléti
miniszter által előírt követelményeknek és alkalmas arra, hogy a szanatóriumot itt építsék fel.
Arra az esetre, ha a város nem az egész 16 kisholdat, hanem csak kevesebbet vásárolna meg a
földből, úgy Olasz Márton 2.000 pengőt kér kisholdanként. Az ajánlatot, - mely talán
közelebb viszi a megvalósuláshoz a kakasszéki szanatórium régóta esedékes építésének ügyét,
- a polgármester elbírálás és javaslattétel végett a pénzügyi ügyosztálynak adta ki.
1930. július 12.2.p.
Genersich Antal dr. lemondott a Kakasszéki Fürdő Rt.-nál viselt igazgatói tagságáról.
Mint értesülünk, dr. Genersich Antal egészségügyi főtanácsos, kórházi igazgató-főorvos
lemondott a Kakasszéki Fürdő Rt-nál viselt igazgatósági tagságáról.
1930. július 18.1.p.
Miért késik a kakasszéki szanatórium építése
A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén, mint emlékezetes, szenvedelmes vita
kerekedett a kakasszéki szanatórium építésének késedelme miatt, megnyugtatóan hatott
azonban Soós István dr. polgármesternek az a kijelentése, hogy az illetékes tényezők mindent
elkövetnek az építkezés mielőbbi megindítása érdekében, amely a kiszemelt terület
tulajdonosával, a Kakasszéki Fürdő Rt. Igazgatóságával való megegyezéstől függ. Jó néhány
hét eltelt már azóta, hogy ezt a kérdést a közgyűlés tárgyalta, ennek dacára azonban mind a
mai napig nincs semmi pozitívum arra vonatkozólag, hogy a kakasszéki szanatórium építése
rövidesen megkezdődhetne. Éppen ezért tartottuk érdekesnek megtudni, vajon miként áll a
régóta vajúdó ügy. Érdeklődésünkre azután a legilletékesebb helyen azt a választ kaptuk,
hogy a kakasszéki szanatórium ügye ma is abban a stádiumban van, mint volt néhány
hónappal ezelőtt. A késedelem azonban nem a városi hatóságok hibája, hanem annak
következménye, hogy a Fürdő Rt., mely a szanatórium részére kiszemelt terület ez idő szerinti
tulajdonosa, többszöri sürgetésre sem tette még meg ajánlatát a szükséges terület eladási árára
nézve.
Mint informátorunk elmondta, Soós István dr. polgármester és Endrey Béla h. polgármester
írásban és szóval állandóan szorgalmazzák az ügyet, azonban a fürdő igazgatósága még csak
nem is válaszol a sürgetésekre. Ilyen megvilágítás mellett a dolog mindinkább kezd érdekessé
válni s a végén nem marad más hátra, mint az, hogy a város olyan terület után nézzen,
melynek tulajdonosa hajlandó az eladásról tárgyalni.
1930. július 22. 1.p.
A Kakasszéki Fürdő Rt. benyújtotta ajánlatát a városnak
Ma délben végre megtörtént a régen várt esemény: Kamocsay Gábor gazdasági
tanácsos, igazgató ugyanis a polgármesteri hivatalnál benyújtotta a Kakasszéki Fürdő
Részvénytársaság ajánlatát a vállalat eladására nézve. A társaság 90 ezer pengőt kér az egész
objektumért, mely 20 hold földből és a rajta lévő összes épületekből áll. Az ajánlat szerint az
épületek és egyéb beruházások, melyek a vétel révén a város birtokába mennének át, 60 ezer
pengőt érnek.
Az ajánlatot, - mellyel szemben a kritika jogát fenntartjuk magunknak, - dr. Soós
István polgármester vette át, aki bár szabadságon van, ebben az időben éppen bent
tartózkodott hivatalában, ahol a jelenleg Vásárhelyen időző Temesváry Imre dr. országgyűlési
képviselő, örökös th. bizottsági taggal tanácskozott a város különféle közügyeiről.
1930.július 22.1.p.
Építőmunkások elkeseredett hangulatú gyűlése
A kakasszéki szanatórium építését, új óvodák létesítését és javításra szoruló iskolaépületek
tatarozását kívánják
Az építőmunkások vasárnap délelőtt mindvégig izgatott hangulatú gyűlést tartottak egyesületi
helyiségükben. Az elkeseredésre az egyre fokozódó munkanélküliség ad okot, ami érthető is,
hiszen mint a gyűlés szónokai elpanaszolták, az idén egyetlen egy számottevőbb építkezés
nem volt Vásárhelyen, úgy hogy a kereset nélkül maradt építőmunkások az elmúltnál is
nyomorúságosabb télnek néznek elébe.
A gyűlést egyébként Borsi János nyitotta meg, és sötét színekkel ecsetelte az építőipar
szomorú helyzetét. Süli Károly ékes beszédében azt követelte, hogy a város makadám helyett
a helyi téglagyárak által készített keramittal burkoltassa az utakat. Benkő Lajos a kontár
kérdéssel foglalkozott, Papp Lajos pedig viharos közbeszólásoktól kísérve azt fejtegette, hogy
a munkanélküliek javára meg kell adóztatni azokat, akiknek havi jövedelme a kétezer pengőt
meghaladja.
Szőke Lajos, az ácsmunkások vezetője a kakasszéki szanatórium ügyével foglalkozott és az
építkezésnek, a kisajátítás útján szerzendő területen való haladéktalan megkezdését követelte.
A felszólalással kapcsolatban bizottságot küldtek ki a kakasszéki szanatórium ügyének
szorgalmazására. Kristó Lajos heves szavakkal támadta a helyi és az országos szakszervezeti
vezetőket, akik szerinte nem elég radikálisak a munkanélküliség megszüntetését célzó
törekvések irányításában. A munkásság – úgymond – azt várja vezetőitől, hogy beszédek
helyett cselekedjenek, mert a szavalatok ideje elmúlt, s tettekre van szükség.
A gyűlés közönsége tombolva helyeselt Kristó Lajosnak, s a zaj csillapultával Erdei István
szakszervezeti titkár válaszolt az elhangzottakra, kijelentvén, hogy a munkásság vezetői
kötelezettségük tudatában végzik feladatukat s teljes odaadással igyekszenek az áldatlan
állapotok megváltoztatására.
A felszólalások után a gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy illetékes helyen fokozottan
szorgalmazni fogja a kakasszéki építkezést, új óvodák létesítését, az iskolák tataroztatását s
egyéb munkaalkalmak teremtését.
Végezetül Borsi János ismertette az elmúlt napokban tartott stockholmi szakszervezeti
internacionálé tanácskozásainak eredményét s a mindvégig izzó hangulatú gyűlés véget ért.
1930. július 23. 2.p.
A kakasszéki fürdő ügyében, mint illetékes helyről közlik, a Fürdő Rt. vezetősége a
polgármesternek ajánlatot nem nyújtott be.
1930. július 27. 2.p.
Ijesztgetés a kakasszéki szanatórium építése körül.
Mi gyógyítja a csonttuberkulózist? – Mit lehetne csinálni a kiutalt pénzzel?
A kakasszéki szanatórium építkezésének kérdése nap nap után különféle formákban
kísért. A város már felhívta a fürdőtelep vezetőségét, hogy telekeladásra tegyen ajánlatot. Az
utóbbi napokban híre is kelt, hogy a fürdő tulajdonosai 90 ezer pengőt szeretnének kapni,
komoly formában azonban, - s ezt hivatalosan jelentették – nem történt ajánlat, sőt legújabban
olyan dolgokat rebesgetnek a fürdőtulajdonosok köréből s ezt valószínűleg mumusnak
használják, hogy a népjóléti minisztérium az építésre kiutalt 260 ezer pengőt visszavonja.
Természetesen ez akkor következnék be, ha megegyezést nem tudnának találni, - mondják és
hangoztatják.
Úgy tudjuk, hogy a fürdőtelep jövedelmezőségét és népességét ma jórészben a kórház
biztosítja, bár vitatható, vajon a csonttuberkulotikus betegeknek föltétlen szükségük van-e
fürdőre. Szakemberek állítják, hogy a csonttuberkulózis gyógyszere elsősorban a napfény, a
jó levegő és a bőséges táplálkozás. A víz csak másodrangú, tudni illik a híres svájci Leysin
fürdőben, ahová Európa minden részéből mennek a csonttuberkulotikus betegek, - a fürdőzés
nincs, s ha van is, nem a betegség csíráinak elfojtására.
Helyi orvosok mondják, hogy a jelenlegi körülmények között a kútvölgyi
szanatóriumban, melynek befogadóképessége kétszer akkora, mint amennyi beteg ott van, -
megfelelő elkülönítéssel a kórház csonttuberkulotikus ápoltjai is elhelyezhetők lennének.
Felmerül tehát ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, hogy szükség van-e Kakasszéken
építkezésre, s a kiutalt 260 ezer pengőt az emlegetett megegyezés meghiúsulása esetén, mire
lehetne felhasználni; természetesen a népjóléti miniszter beleegyezésével.
Mindazok, akik a Kakasszéken való építkezést aggodalommal kísérik, azt
hangoztatják, hogy fürdővel ellátott napközi otthonokat kell létesíteni; egyet a városban, egyet
a külterületen.
Ezekben a napközi otthonokban elhelyezhetők lennének a nyáron kora reggeltől késő
estig dologban levő munkáscsaládok gyermekei.
Ha erre felhasználható lenne a szanatóriumra kiutalt összeg – újból hangsúlyozzuk, a
népjóléti miniszter hozzájárulásával, úgy a szociális igények is kielégíttetnének, de a
közegészségügy is üdvösen szolgáltatnék.
Mindezeket pedig azért mondtuk el, hogy hangot adjunk a városban erről is, arról is
felcsendülő kívánságoknak, de elmondtuk azért is, hogy a kakasszéki szanatóriumépítés
gordiuszi csomójának megoldását sürgessük. Sine ira et studio gondolatának megfelelően
kívánjuk kezelni mindvégig a kérdést, minden esetre azonban azt szeretnénk látni, hogy
haladunk, mert a munkáskezek dologért kiáltanak s a közegészségügy szolgálata is valami.
1930. július 30. 2.p.
Szájról – szájra…
- a kakasszéki szanatórium építés állandóan felszínen van és izgatja az embereket. Valahogy
talán mégis hozzá kellene látni a munkákhoz s tessék elismerni: egyszerre csend lesz. A csend
pedig – engedtessék meg – sokkal jobb és sokkal biztosabb, mint a – szélcsend!...
1930. augusztus 7.1.p.
Kilencvenezer pengőt kérnek a kakasszéki fürdőtelepért
Meg kell-e venni az egész ingatlant?
Egy ízben már híre volt, hogy a Kakasszéki Fürdő Részvénytársaság a telep eladását
illetőleg ajánlatot tett a városnak.
Mint hivatalosan megállapítottákk – akkor az ajánlat nem történt meg.
Mint most értesülünk, hosszú gondolkodás s bizonyára lelkiismeretes mérlegelés után
mégiscsak beadták az ajánlatot, melynek lényege az, hogy a jelenlegi tulajdonosok 90 ezer
pengőért hajlandók megválni 20 holdat kitevő ingatlanuktól és a rajta levő beruházásoktól.
Az ajánlat beadásával természetszerűleg a legteljesebb szabadság nyílt a kérdés
megvitatására.
Például mindenekelőtt azt a kérdést kell felvetnünk, vajon az építendő szanatórium
céljaira kell-e, szükséges-e 20 hold földet vásárolni; nem lenne-e elég kettő, vagy három, s az
ajánlattevők miért akarnak egész ingatlanuktól, meg az épületeiktől is megszabadulni, mikor
eddig mindig azt hallottuk, hogy a fürdőtelep kifizető vállalkozás. Ha így igaz, ám tartsák
meg maguknak, mert nem hinnénk, hogy jótékonyságot akarnak gyakorolni, mikor az egész
telepet a város boldogítására kínálják.
Felvetődik azután az a kérdés, hogy a szanatórium megépítése általában kifizető
vállalat lesz-e?
Szó sincs róla, a közegészségügy áldozatokat kíván, s embertársaink bajának
gyógyítása mindennél fontosabb, kérdés azonban, hogy csonttuberkulotikus betegek
gyógyítása nem oldható-e meg építés nélkül éppen olyan sikeresen, mint szanatóriummal?
Hódmezővásárhelyi orvosok állítják, hogy a csonttuberkulózis gyógyszere a napfény,
a jó levegő, és bő táplálkozás; víz, fürdő általában hiányoznak az ilyen természetű külföldi
fürdőkben.
Végül talán arról is lehetne szó, hogy mi történjék az építésre kiutalt összeggel arra az
esetre, ha történetesen nem sikerülne a jelenlegi tulajdonosokkal a vételár tekintetében
megegyezni. Gondolkozni kell erről a dologról, mert hiszen a tett ajánlat olyan nagy összeget
kér a telepért, aminek megadása az építkezési tőkét is veszélyezteti, már pedig csak nem
gondolják, hogy építés nélkül oldassék meg a szanatórium kérdése, illetve valami kis szurdék
koronázza meg az évek óta vajúdó terveket.
Szerintünk, ha a csonttuberkulotikus betegek máshol is elhelyezhetők lesznek, s így az
építkezés Kakasszéken nem következnék be, - a minisztérium hozzájárulásával napközi
otthonokat kell létesíteni; egyet a városban, egyet a külterületen. Kiáltó szükség lenne erre:
Otthont és gondozást találnának azok a munkásgyerekek, akiknek apjuk, anyjuk dologban él,
akik ma felügyelet nélkül kószálnak.
Ne mondja azt senki, hogy ez hajánál előráncigált valami. Megoldandó kérdés, melyet
tartunk olyan fontosnak, mint a kakasszéki szanatóriumi építést, aminek – ha tényleg
bekövetkezik, - még nagyon borsos számlái zúdulhatnak a város nyakába.
Egyébként legközelebbre megérdeklődjük, hogy a telekvétel kérdése bekerül-e a
közeljövőben tartandó törvényhatósági közgyűlés elé.
Különben az ügyre vonatkozóan beszéltünk Endre Béla h. polgármesterrel, aki
kijelentette munkatársunknak, hogy ajánlatokat véleményezés végett felküldte a népjóléti
miniszterhez.
1930. augusztus 30. 2.p.
Miniszteri leirat a kakasszéki szanatórium ügyében
A város házipénztárának terhére kell eszközölni a telekvételt
A népjóléti miniszter ma délelőtt leiratilag értesítette a várost, hogy a Kakasszéken
építendő szanatórium telekvételének költségei kizárólag csak a város házipénztárának terhére
eszközölhetők s a segélyként küldött 250.000 pengő teljes egészében az építkezés költségeire
tartandó fent.
A miniszternek ez a rendelkezése alaposan megnehezíti az építkezés megkezdését.
1930. szeptember 2. 2.p.
Mokcsay Zoltán dr. főispán és a kakasszéki szanatórium építése
Ma délben Simon Sándor alelnök és Takács Ferenc elöljárósági tag vezetésével az
Ipartestület küldöttsége járt a városházán s előbb Endrey Béla h. polgármesternél sürgette meg
a kakasszéki szanatórium építésének megkezdését. A h. polgármester válasza után Mokcsay
Zoltán dr. főispán fogadta a deputációt és hallgatta meg nagy érdeklődéssel az előterjesztett
kívánságot. A főispán válaszában kijelentette, hogy maga is sürgősnek tartja az építkezés
megkezdését s annak érdekében az illetékes minisztériumoknál az elmúlt héten is három
alkalommal interveniált. Ami a telek kérdését illeti, ez ügyben a népjóléti és a
belügyminisztériumok közöt bizottságot fognak kiküldeni, s a bizottság pártatlan döntése lesz
irányadó a szükséges telek vásárlásánál. A főispán végül is annak a reményének adott
kifejezést, hogy az ügy most már hamarosan a megoldás stádiumába jut és október 1-ére
minden valószínűség szerint hozzá lehet kezdeni a kakasszéki szanatórium építéséhez.
Mokcsay Zoltán főispán kijelentéseit megnyugvással és köszönettel fogadták a
küldöttség tagjai.
1930. szeptember 3.1.p.
Elkészült a kakasszéki szanatórium kiviteli tervezete
A kakasszéki szanatórium régen húzódó ügye most már talán egyenesbe jutott és
lassan, de biztosan halad a cél: a felépülés felé. Nagy része van ebben Mokcsay Zoltán dr.
főispánnak, aki legutóbb tegnap tett határozott ígéretet az Ipartestület küldöttsége előtt arra
nézve, hogy minden befolyásával az építkezés megkezdésének előmozdítására törekszik.
Reich Ede műszaki főtanácsos, aki szintén mindig a legnagyobb igyekezettel állt az
ügy szolgálatában s szinte naponta adta be terveket magába foglaló előterjesztéseit a
polgármesteri hivatalhoz az építkezés megsürgetése végett, most elkészítette a végleges
kiviteli terveket, valamint az árlejtési feltételeket és benyújtotta Endrey Béla h.
polgármesternek. Egyúttal kérte a főtanácsos, hogy mihelyst a telekvásárlás megtörténik, írják
ki az árlejtést az építkezések megkezdésére.
1930. szeptember 16. 2.p. (Részletes beszámoló a vasárnapi gyűlésről, melyen Borsi János
elnökölt.)
Viharos gyűlésen követeltek munkát vagy segélyt az építőmunkások
Ultimátumszerű határozat és deputációzás a kakasszéki szanatórium ügyében
Vasárnap mindvégig izgatott hangulatú gyűlést tartott az Építőmunkások Országos
Szövetsége vásárhelyi csoportjának 450 tagja. A megjelentek legnagyobb része közel egy
esztendeje munka nélkül van s ezzel magyarázható az az idegesség, amely a tanácskozást
jellemezte. A gyűlésen Borsi János elnökölt s a felszólalások nagy része megegyezett abban a
követelésben, hogy a város munkát, vagy ha ezt nem lehet, segélyt adjon a legnagyobb
nyomorral küszködő munkanélküli építőmunkásoknak. Amikor arról volt szó, hogy ezt a
követelést küldöttség útján kell tudomására hozni az illetékeseknek, a jelenlévők többsége
viharos felkiáltásokkal fejezte ki bizalmatlanságát a csoport elnöksége iránt, amely, mint
egyesek mondták, - nem elég radikális, mikor a munkásság követelésének hangoztatásáról van
szó, s ezért az a kívánság merült fel, hogy a deputáció tagjait a gyűlés válassza meg.
Erdei István párttitkár mérsékletre intette az egyre izgatottabban viselkedő
jelenlévőket és szavai csillapítólag is hatottak. A gyűlés ezután az illetékesekhez való
továbbítás céljából két határozati javaslatot fogadott el. Az egyik javaslat megállapítja, hogy a
nagyarányú munkanélküliség haladéktalan levezetését az állami közmunkák megindítása
volna hivatott enyhíteni. Éppen ezért az építőmunkásság szükségét látja annak, hogy a
törvényhatósági közgyűlés feliratilag kérje a kormánytól az állami munkaalkalmak teremtése
mellett a munkahiány esetére szóló kötelező biztosítás törvényre emelését és addig is, amíg ez
megtörténhetik, szükségességét látja az önhibájukon kívül munkához nem jutottak
készpénzzel való segélyezését. A másik határozat szerint az összes városi közmunkák
haladéktalan kiadásának követelése mellett sajnálattal állapítja meg a kakasszéki szanatórium
építkezéseinek indokolatlanul hosszú elhúzódását. A taggyűlés az érdekelt felek bevonásával
szükségesnek tartaná a tatarozási kérdésben tanácskozás (ankét) tartását, amely
tanácskozásokon a közigazgatási hatóságok módot találhatnának arra, hogy a nagyarányú
munkanélküliségre tekintettel, vagyonos egzisztenciák házaik, illetve objektumaik kötelező
tataroztatása elrendelhető legyen.
A gyűlés végezetül Borsi János elnököt, Erdei István titkárt, továbbá Kristó Lajost,
Hegyi Imrét és Nagy Istvánt választották meg a küldöttség tagjaivá, azzal a megbizattatással,
hogy a két határozatot juttassák el a polgármesterhez.
A deputáció hétfőn délelőtt jelent meg a városházán, ahol dr. Fejérváry Bertalan
tanácsnok, h. polgármestert kereste fel. Itt Erdei István beszélt a küldöttség nevében s
kijelentette, hogy az építőmunkásság türelmetlenül várja a kakasszéki szanatórium építésének
megkezdését s amennyiben eziránt nem történt még ezen a héten intézkedés, úgy a
kormányhoz fordul a fegyelmi eljárás megindítását kéri azok ellen a városi főtisztviselők
ellen, akik – a munkások szerint -, az építkezés megkezdésének késedelmét okozzák. Egyben
arra is kérte Fejérváry dr. tanácsnokot, hogy Mokcsay Zoltán dr. főispán útján eszközöljön ki
a város valamelyes ínségmunkát a kormányzattól.
Fejérváry tanácsnok megnyugtató választ adott a kívánságok lehető teljesítését
illetően, amit a deputáció jólesően vett tudomásul.
1930. szeptember 16.2.p. Még ezen a héten meg lesz a helyszíni szemle a kakasszéki
szanatórium részére történő telekvétel ügyében.
Még ezen a héten meglesz a helyszíni szemle a kakasszéki szanatórium részére történő
telekvétel ügyében
A fentiekkel kapcsolatban említjük meg, hogy ma a polgármesteri hivatal leiratot
kapott a népjóléti minisztériumtól. A leirat azt közli, hogy a kakasszéki szanatórium részére
történő telekvásárlás ügyében eszközlendő helyszíni szemle végett még e héten miniszterközi
bizottság érkezik Vásárhelyre, melynek tagjai lesznek a belügyminisztérium részéről
Kovacsevics Gyula miniszteri titkár, a népjóléti minisztérium képviseletében Dalmady Zoltán
dr. egyetemi rendkívüli tanár, a kereskedelemügyi minisztériumtól pedig Joó István dr.
miniszteri tanácsos, valamint Köllő Zoltán gazdasági felügyelő. A leirat egyben azt kéri a
várostól, hogy a kakasszéki szanatóriumra vonatkozó összes iratokat készítse elő, hogy azok a
bizottság rendelkezésére álljanak.
Mint értesülünk, a miniszterközi bizottság helyszíni szemléjét Mokcsay Zoltán dr.
főispán közbenjárására rendelte el a kormányzat.
Egyébként meg kell említenünk azt is, hogy Fejérvári Bertalan dr. tanácsnok mindjárt
a nála járt deputáció távozása után megjelent Mokcsay Zoltán dr. főispánnál, aki viszont
nyomtan táviratot intézett a kormányhoz az ínségmunkák haladéktalan elrendelése érdekében.
1930. szeptember 17. 2.p.
Vasárnap tart helyszíni szemlét Kakasszéken a miniszteriális bizottság
Megírta tegnap a Vásárhelyi Újság, hogy miniszteriális bizottság jön Vásárhelyre a
kakasszéki szanatórium részére vásárlandó telek megtekintése végett. A bizottság tagjai:
Kovacsevics Gyula belügyminiszteri titkár, Dalmady Zoltán dr. népjóléti miniszteri kiküldött,
dr. Joó István kereskedelmi miniszteri tanácsos, szombaton délután érkeznek Vásárhelyre, s
miután itt csatlakozik hozzájuk Köllő Zoltán, a földművelésügyi miniszter képviselője,
Mokcsay Zoltán dr. főispánhoz vonulnak tanácskozásra. Vasárnap reggel pedig autóra ül a
bizottság és megejti Kakasszéken a szemlét.
1930. szeptember 18. 1.p.
A kakasszéki szanatórium építési segélyének sorsa
érdekli főként a belügyminisztériumi ellenőröket
A vizsgálat eddigi folyamán mindent rendben találtak.
Városszerte nagy feltűnést keltett a Vásárhelyi Újság szerdai számának az a híradása,
mely arról számolt be, hogy a belügyminiszter megbízásából Görög Jenő minisztériumi
számvevőségi osztálytanácsos és Cserzy István ellenőr Vásárhelyre érkeztek a törvényhatóság
házipénztárának, beruházásainak és vagyonkezelésének felülvizsgálása céljából. Amint írtuk,
az ellenőrzés a házipénztárnál vette kezdetét s a belügyminisztérium küldöttei itt nem annyira
a pénzkezelés, hanem főként az ügyvitel iránt érdeklődtek és ez irányú vizsgálatuk már
kedden délután befejezést is nyert. Szerdán délelőtt Kakasszékre mentek ki a főtanácsosék,
majd innen visszatérve nyomban hozzáláttak a számvevőség működésének ellenőrzéséhez s
ennek során átrevideálták Speyer kölcsön sorsára vonatkozó aktákat, főként pedig a
kakasszéki szanatórium építési költségeire kiutalt 250.000 pengős államsegély mikénti
felhasználásának kivizsgálása foglalkoztatta Görög Jenő főtanácsost és munkatársát.
értesülésünk szerint a vizsgálatnak ez a része is teljesen megnyugtató eredménnyel járt.
A város ugyanis a kakasszéki szanatórium építésére kiutalt államsegélyt először
takarékpénztárba helyezte el – mégpedig 8 százalékos kamatra, - amikor azután a
belügyminiszter a th. bizottság közgyűlésének a 400.000 pengős függőkölcsön felvételére
vonatkozó határozatát jóváhagyta, a takarékban kamatoztatott negyedmillió pengőből előbb
100.000, majd pedig 150.000 pengőt a folyó kiadások fedezésére igénybe vett, úgy azonban,
hogy ezért ugyanolyan kamat fizetésére vállalt kötelezettséget, amilyet a takarék fizetett
volna. Végeredményben tehát a város gazdaságos hitelműveletet eszközölt, viszont olyan
kiadások fedezésére kellettek ezek az összegek, melyek elől az általános helyi gazdasági
helyzet zavara nélkül kitérni nem lehetett.
Úgy tudjuk, hogy Görög Jenő dr. főtanácsos a város polgármesterének ilyetén
intézkedését a legteljesebb megértéssel és helyeslőleg fogadta, annál is inkább, mert
megállapíttatott, hogy nem a szanatórium építésére kiutalt összeg kölcsönként való
felhasználása késleltette eddig az építkezést, hanem más okok.
Ha különben a számvevőség ellenőrzése befejezést nyer, akkor a minisztériumi
kiküldöttek a városi üzemek és anyagraktárak, valamint készletek felülvizsgálásával folytatják
munkájukat.
Még csak annyit, hogy a városházán kivétel nélkül mindenki a legteljesebb
nyugalommal tekint a vizsgálat eredménye elé, amely az illetékesek szerint semmi
szenzációszámba menő meglepetést nem hozhat. Kapcsolatosan említjük meg, hogy egyesek
a szociáldemokrata városatyák akciójával hozzák összefüggésbe a vizsgálat elrendelését, míg
mások szerint csupán arról a szokásos ellenőrzésről van szó, amelyet a belügyminiszter
minden évben foganatosíttat a városokkal szemben.
1930. szeptember 21. 1.p.
Megérkezett a miniszteriális bizottság. (a kakasszéki szanatórium ügyében).
Megérkezett a miniszteriális bizottság
Másfélórás tárgyalás Mokcsay Zoltán dr. főispánnál
Jelentette a Vásárhelyi Újság, hogy a héten miniszteriális bizottság érkezik
Vásárhelyre, a kakasszéki szanatórium leendő helyének kijelölése és megvizsgálása végett.
A bizottság tagjai dr. Joó István népjóléti miniszteri tanácsos, dr. Dalmady zoltán
egyetemi rendkívüli tanár, a kereskedelmi minisztérium kiküldöttje és dr. Kovacsics Dezső
belügyminiszteri titkár, szombaton este 7 órakor érkeztek Vásárhelyre. A bizottság negyedik
tagja Köllő Zoltán gazdasági felügyelő, mint a földművelésügyi miniszter megbízottja, a
főispáni hivatalban csatlakozott hozzájuk.
A pesti bizottsági tagok rögtön megérkezésük után, dr. Osváth Gábor aljegyző
kalauzolásával a főispáni hivatalba siettek, ahol Mokcsay zoltán dr. főispán fogadta őket.
Nemsoká aztán Köllő Zoltán és Simon József dr. tanácsnok, referens levonásával tanácskozás
kezdődött meg a főispán lakosztályában, melyre odaérkezett Soós István dr. polgármester is.
A tanácskozás teljes másfél óráig tartott. Ez alatt az idő alatt, mint munkatársunkkal közölték,
a vasárnapi szemleút részleteit beszélte meg a bizottság.
A szemleútra különben ma, vasárnap reggel 9 órakor indulnak a miniszteri
kiküldöttek, velük mennek Kakasszékra Soós István dr. polgármester, dr. Simon József
tanácsnok, Reich Ede műszaki főtanácsos és dr. Genersich Antal kórházi igazgató főorvos is.
1930. szeptember 23. 1.p.
A kakasszéki helyszíni szemle érdekes részletei.
A miniszteriális bizottság az anyagi feltételek lényeges enyhítését kérte a Fürdő Rt. –től.
Mint jelentettük a kakasszéki szanatórium helyének kijelölése, illetőleg a Fürdő Rt.
megvételre felajánlott ingatlanának megszemlélése végett szombaton este miniszteriális
bizottság érkezett Vásárhelyre, mégpedig dr. Joó Iván népjóléti miniszteri tanácsos, dr.
Dalmady Zoltán egyetemi rendkívüli tanár, a kereskedelmi minisztérium balneológiai
szakértője és dr. Kovacsics Dezső belügyminisztériumi titkár személyében s hozzájuk
csatlakozott Köllő Zoltán gazdasági felügyelő, mint a földművelésügyi minisztérium
delegáltja. Megérkezésük után a bizottság tagjai Mokcsay Zoltán dr. főispánt keresték fel,
akivel másfél órás tanácskozáson beszélték meg a szemleúton követendő eljárás részleteit.
Vasárnap reggel, mint hivatalos városi tényezők, Soós István dr. polgármester, Simon
József dr. tanácsnok, Reich Ede műszaki főtanácsos, a pénzügyi ügyosztály részéről pedig
Osváth Gábor dr. aljegyző kísérték ki Kakasszékre a miniszteriális bizottságot s megjelentek a
szemlén dr. Temesváry Imre országgyűlési képviselő, a th. bizottság örökös tagja, továbbá
Genersich Antal dr. kórházi igazgató-főorvos, valamint Weisz Adolf dr. a kútvölgyi
szanatórium főorvosa. Genersich antal dr. a szemlére magával vitte vendégét, dr. Fenyvessy
Bélát, a pécsi egyetem tanárát, aki jeles balneológus hírében áll s akit – értesülésünk szerint –
a Kakasszéki Fürdő Rt. kért fel szakértőül.
Kakasszéken a Fürdő Rt. részvényeseinek élén Kamocsay Gábor gazdasági tanácsos és
Ivánka Zoltán dr. tb. tiszti főorvos várták a bizottságot, amely megérkezése után azonnal
hozzáfogott a szemléhez. Az első megállapítása a miniszteri kiküldötteknek az volt, hogy a
részvénytársaság által kért 90 ezer pengő túl magas vételár lenne s mindjárt ki is jelentették,
hogy ezért az összegért semmi szín alatt sem javasolják az ingatlan megvételét. A bizottság
tagjainak ezzel az ellenvetésével szemben Kamocsay Gábor tanácsos rámutatott arra, hogy a
részvényesek milyen nagy anyagi áldozatokat hoztak a fürdő létesítése érdekében, úgy
annyira, hogy többen közülük súlyos adósságokat is vállaltak magukra.
Kamocsay Gábor fejtegetésére Kovacsics Dezső dr. miniszteri titkár válaszolt: - Mi
nem azért jöttünk, - mondta Kovacsics dr., - hogy a részvénytársaság tagjait szanáljuk. Ha az
urak el akarják adni az ingatlant, akkor redukálják – mégpedig jelentősen, - igényeiket.
Majd az is szóba került, hogy a Fürdő Rt. tulajdonában lévő ingatlan különben sem a
legalkalmasabb a szanatórium elhelyezésére, miután a terület északnak fekszik, már pedig a
gyógyintézetet úgy kellene megépíteni, hogy frontjával délnek nézzen s így állandóan érjék a
nap sugarai. Éppen ezért a miniszteriális bizottság tagjai azt szeretnék, ha a tó túlsó partján,
amely Pető Istvánné tulajdonát képezi, vásárolna a város néhány hold földet a szanatóriumi
épület részére, míg az innenső oldalon, a Fürdő Rt. tulajdonából, a közkórházi
csonttuberkulotikus osztály számára szükséges ingatlanrészt vennék meg.
Ami egyébként a tó vizét illeti, ennek gyógyhatásáról úgy Dalmady Zoltán dr. mint
Fenyvessy Béla egyetemi professzorok a legteljesebb elragadtatás hangján nyilatkoztak.
Végeredményben a miniszteriális bizottság azt kívánta Kamocsay Gábortól, mint a
Kakasszéki Fürdő igazgatójától, hogy a részvénytársaság módosítsa ajánlatát. Ugyanekkor
ajánlatot kértek Pető Istvánnétól is.
A miniszteriális bizottság tagjai közül Joó István dr. és Dalmady Zoltán dr. már
vasárnap este elutaztak Vásárhelyről, míg Kovacsics Dezső dr. hétfőn délelőtt is itt maradt, s
folytatta a tárgyalásokat, melyek eredményéről azután Soós István dr. polgármester
társaságában tájékoztatta Mokcsay Zoltán dr. főispánt.
Úgy tudjuk egyébként, hogy a Fürdő Rt. módosított ajánlatát a lehető legrövidebb időn
belül megteszi, úgyszintén néhány napon belül megkapja a város Pető Istvánné ajánlatát is. Ez
az utóbbi azért fontos, mert mint fentebb is írtuk, a szanatórium épületét a Pető-féle földön
akarják felépíteni.
1930. szeptember 26.3.p.
Hirdetmény. Hódmezővásárhely thj. város Polgármesterétől. 18238-1930. polg. sz.
Hirdetmény. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úr szóbeli utasítása folytán felhívom
a kakasszéki tó környékén lévő földtulajdonosokat, hogy amennyiben a Kakasszéken
létesítendő sebészeti gümőkóros szanatórium építése céljaira alkalmas 10-15 holdnyi területük
van és azt erre a célra eladni szándékoznak, úgy részletes feltételeiket tartalmazó ajánlatokat
írásban, lepecsételt borítékban folyó évi október hó 2. napjának délelőtt 10 órájáig dr. Simon
József tanácsnoknak (Városháza, földszint 23. sz. szoba) adják át, esetleg postán küldjék be.
Hódmezővásárhely, 1930. szeptember 24. Dr. Fejérváry polgármester h.
1930. szeptember 30. 3.p.
Interpelláció a kakasszéki szanatórium építkezésének késedelme miatt. Takács Ferenc th.
biz. tag a mai közgyűlésre következő interpellációt jegyezte be: „Mi az oka és magyarázata
annak, hogy a kakasszéki fürdői szanatórium építkezései a mai napig sem kezdődtek meg.
Hajlandó-e a Polgármester Úr olyan irányú megnyugtató kijelentést tenni, hogy az építkezési
munkálatok még a tél beállta előtt megkezdődnek. Hajlandó-e a Polgármester Úr
megvizsgálni, kinek a mulasztása okozta, hogy az építkezések a nagymérvű építőipari
munkahiány dacára a mai napig sem kezdődhettek meg.
1930. október 3. 2.p.
Szombaton elbírálják a kakasszéki telekajánlatokat
Ma este érkezik a miniszteriális bizottság
Mint az köztudomású, a kakasszéki szanatórium részére szükséges telek megvásárlása
ügyében a múlt hetekben egy miniszteriális bizottság járt Hódmezővásárhelyen. A bizottság
tagjai kint voltak a helyszínen s kifejezésre juttatták, hogy az az ajánlat, amit a Kakasszéki
gyógyfürdő részvénytársaság tett, - elfogadhatatlan, mert túl magas árat kért.
A bizottság kívánsága folytán a városi hatóság ajánlattételre szólította fel a kakasszéki
tó környékén levő földtulajdonosokat.
Az ajánlatok beadásának határideje tegnap délben járt le, s értesülésünk szerint 11
földtulajdonos jelentkezett, akik hajlandók lennének megfelelő terület átengedésére.
Soós István dr. polgármester megbízása folytán Simon József dr. tanácsnok már
tegnap délelőtt telefonon érintkezésbe lépett a belügyminisztériummal és a népjóléti
minisztériummal, kérvén, hogy az ajánlatok elbírálása céljából a múltban itt működött
bizottság lehetőleg sürgősen jöjjön Vásárhelyre.
Mint értesülünk, a miniszterközi bizottság ma este érkezik Vásárhelyre, szombaton
felbontják az ajánlatokat, utána azonnal helyszíni szemlét tartanak; szóval már szombaton
döntés történik afelől, hogy hol épül fel a kakasszéki szanatórium.
Ha minden úgy megy, ahogy gondolják s zavaró momentumok nem jönnek közbe, a
szanatórium építése még a tél beállta előtt megkezdhető lesz.
1930. október 4.2.p.
Vasárnap megy Kakasszékre a miniszteriális bizottság
Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy a szanatórium építéssel kapcsolatban
tizenegy telekajánlat érkezett be a városi hatósághoz, jeleztük azt, hogy a miniszteriális
bizottság szombaton tart helyszíni szemlét.
Mint most értesülünk, változás állott elő; csütörtökön késő este közölték a
polgármesteri hivatallal, hogy a bizottság csak vasárnap jön Vásárhelyre, az ajánlatok felől
azonban már ezt megelőzőleg tájékozódni kíván.
Simon József dr. tanácsnok, az ügy jelenlegi referense még tegnap délután felutazott
Budapestre; ott bontják fel az ajánlatokat, vasárnap pedig vásárhelyre érkeznek a helyszíni
szemle megtartása végett.
Ha a bizottság az alkalmas területet kiválasztja, azonnal kibocsátják az építésre
vonatkozó hirdetményeket s még a tél beállta előtt megkezdődhet Kakasszéken a munka.
1930. október 7. 3.p.
A kakasszéki szanatórium telke. Mint jelentettük, Simon József dr. tanácsnok szombaton
hajnalban Budapestre utazott és a miniszteri referensekhez felvitte a kakasszéki szanatórium
részére történő telekvásárlással kapcsolatos 11 ajánlatot. Ekkor még úgy volt, hogy az
ajánlatok elbírálása végett vasárnap miniszteriális bizottság jön Vásárhelyre, ez azonban
elmaradt, mert előbb az ajánlattevőkkel Simon József dr. fog érintkezésbe lépni s igyekszik
majd megállapodást létesíteni a legelőnyösebbnek látszó telekvétel ügyében. Amennyiben
békés megállapodásra nem volna mód, úgy kisajátítás útján szerzik meg a szükséges területet,
hogy az építkezés még az idén megkezdődhessék.
1930. október 9.3.p.
Négy kakasszéki telektulajdonossal folyik az alku. Írtuk, hogy a kakasszéki szanatórium
részére szükséges telekvásárlás ügyében Simon József dr. tanácsnok kapott felhatalmazást az
érdekelt földtulajdonosokkal való alku lebonyolítására. A miniszteriális bizottság 4
ajánlattevő földjét találta alkalmasnak a szanatórium részére, így tehát a négy birtokos
egyikével igyekszik Simon tanácsnok megállapodást létesíteni. Úgy tudjuk különben, hogy a
tanácsnok tegnap délután a helyszínen tárgyalt az érdekelt kakasszéki földtulajdonosokkal.
1930. október 12.1.p.
A jövő héten közgyűlés elé kerül a kakasszéki szanatórium ügye
Mint azt köztudomású, a kakasszéki szanatórium építéssel kapcsolatban
telekajánlatokat kért a hatóság. Ezeket az ajánlatokat dr. Simon József tanácsnok Budapesten
a Népjóléti Minisztériumban bemutatta s hazajövet, Soós István dr. polgármester megbízása
folytán tárgyalásokat kezdett a földtulajdonosokkal.
Ezek a tárgyalások most is folyamatban vannak, s érthető okokból bizalmasan
kezeltetnek.
Értesülésünk szerint a telekvétel körüli tárgyalások annyira előrehaladtak, hogy a jövő
hét elején döntő stádiumba jutnak, s a törvényhatósági bizottságnak minden valószínűség
szerint rendkívüli közgyűlés keretében módjában lesz kimondani a végső szót.
A munkanélküliség enyhítése céljából a városi hatóságnak az a szándéka, hogy a
közgyűlés határozata után azonnal kihirdeti az építési pályázatot s hacsak a téli idő be nem áll,
- még az idén megkezdődik a falak felrakása, a tavasz folyamán pedig tovább folytatják a
munkát.Az építési munkálat kiírásával kapcsolatban az lenne a kívánságunk, hogy az
építkezésnél az érdekelt hódmezővásárhelyi munkások, iparosok és vállalkozók érdekei a
legmesszebbmenően megóvassanak, mert ha már építünk, akkor annak elsősorban
hódmezővásárhelyiek lássák hasznát.
1930. október 14. 2.p.
Interpelláció készül a képviselőházban a kakasszéki szanatóriumról
A kakasszéki szanatórium ügye értesülésünk szerint, a parlamentben is szóba kerül.
Amint halljuk ugyanis, Peyer Károly országgyűlési képviselő a képviselőház ülésszakának
első interpellációs napján kérdést fog intézni Ernszt Sándor népjóléti miniszterhez az iránt,
vajon milyen intézkedést szándékozik tenni, hogy a kakasszéki szanatórium építése mielőbb
megkezdődjék. Az interpelláció ki fog térni a szanatórium létesítésének eddigi történetére s
evégből a szükséges adatok megszerzése érdekében Peyer Károly már meg is tette a
szükséges intézkedéseket.
Információnk szerint Ernszt Sándor népjóléti miniszter nyomban válaszolni fog az
interpellációra és miután a miniszternek is az a célja, hogy a szanatórium mielőbb tető alá
kerüljön s nemes hivatását szolgálja, - a válasz minden bizonnyal megnyugtató lesz.
Egyébként itt említjük meg azt is, hogy a népjóléti minisztérium terve szerint az
építkezést a szentesi állami építészeti hivatal felügyelete mellett fogják lebonyolítani.
1930. október 16. 1.p.
Fordulat a kakasszéki szanatórium építése ügyében
A Részvénytársaság nem adja negyvenezer pengőért a kiszemelt ingatlant. – A város új
megoldást ajánl, ami olcsóbbá teszi a telekvételt
A kakasszéki szanatórium építése valóságos tengeri kígyójává vált a közigazgatásnak.
A tavasz óta húzódik ez a kérdés annak dacára, hogy a hatóság minden utat és módot
felhasznált az építkezés megoldása céljából.
A legutóbbi napokban már az volt a helyzet, hogy a kérdés dűlőre jut, most azonban
ismét olyan fordulat történt, mely az építkezés gyors megkezdését lehetetlenné teszi.
Az újabb eseményekről tudósítónk az alábbiakat jelenti:
Mint az köztudomású, dr. Simon József tanácsnok, a polgármester megbízása folytán a
népjóléti minisztériumban bemutatta azokat az ajánlatokat, melyek a telek megszerzésre
érkeztek be.
A minisztériumban töviről-hegyire átvizsgálták a dolgot és Simon József dr. tanácsnok
azzal az utasítással érkezett haza, hogy tárgyaljon a Kakasszéki Fürdő Részvénytársasággal,
de tárgyaljon a szomszédos telektulajdonosokkal is. A minisztériumnak az volt az álláspontja,
hogy 52 ezer pengő keretén belül, számítva azt, hogy a Részvénytársaság a megvásárlandó
területen hasznos beruházásokat is eszközölt, - a telekvételt meg kell oldani.
A tárgyalások meg is indultak s oly mederben folytak, melyek arra engedtek
következtetni, hogy az eredmény kielégítő lesz. A magánosokkal tudomásunk szerint sikerült
is a megegyezés, a Részvénytársaság azonban nem akart engedni, illetve nem tartotta
megfelelőnek a felajánlott 40 ezer pengőt.
Tudomásunk szerint a Részvénytársaságnak tegnap délelőtt 9 óráig kellett volna
nyilatkozni, de a kedvező nyilatkozat helyett egy levél érkezett, mely bejelenti, hogy 40 ezer
pengőért nem adja ingatlanát.
Ámde más is történt a Simon József dr. tanácsnok által folytatott helyszíni szemlék
alkalmával. Kiderült, hogy Gregus Máté földjének lábjában, illetve amellett a városnak 3 és
fél katasztrális holdat kitevő vize van, melynek gyógyító ereje éppen olyan jó, mint a
Részvénytársaság vizéé, s megközelíthetőség tekintetében se áll sokkal hátrább. Ami pedig a
fásítást illeti, - a part melletti föld erre kiválóan alkalmas. Felmerült ezzel kapcsolatban, hogy
a szanatóriumot nem lehetne-e itt felépíteni, ez esetben ugyanis megtakarítások volnának
eszközölhetők. Ehhez a helyhez vezető út homokos, így a burkolás is mellőzhető volna. Akik
kint jártak és ismerik a helyet, egyértelműen úgy nyilatkoznak, hogy ideális fekvésű, melyen
megvalósíthatók lennének mindazok a kellékek, amelyeket a gyógytelep igényel, de közelebb
hoznák a szükségleti forgalmat Hódmezővásárhelyhez is, ami szerintünk szintén figyelembe
veendő, mert hiszen ha már építünk, akkor magunknak építsünk, s a magunk jövőbeni hasznát
is nézzük.
A fentiekkel kapcsolatban tudomásunk szerint a városi hatóság olyan propozíciót tesz
a népjóléti minisztériumnak, hogy szemle útján állapítsa meg, vajon a szanatórium létesítése
ezen a helyen nem lenne-e megvalósítható.
Az ügy fejleményei elé élénk érdeklődéssel tekint a város egész közönsége.
1930. október 18. 2.p.
Ismét fordult a helyzet a kakasszéki építkezés ügyében
A Fürdő Részvénytársaság újabb ajánlatot tett
Lapunk egyik közelmúlt számában megírtuk, hogy azok a tárgyalások, melyeket Soós
István dr. polgármester megbízása folytán Simon József dr. tanácsnok folytatott a kakasszéki
szanatórium építéséhez szükséges telekvásárlások ügyében, nem jártak eredménnyel, mert a
Kakasszéki Fürdő Részvénytársaság ragaszkodott az 50 ezer pengős árhoz.
Írtuk azt is, hogy az alku folyamán kiderült, hogy a kakasszéki érben, Pósahalom
közelében a városnak is van vizes területe s felmerült az a gondolat, hogy a szanatóriumot itt
építsék fel.
Mindezekről a városi hatóság telefonon jelentést is tett a népjóléti miniszternek.
Mint most értesültünk, megtört a jég: a Kakasszéki Fürdő Részvénytársaság tegnap
délben bejelentette, hogy a kiszemelt területet a rajta levő beruházásokkal 40 ezer pengőért
hajlandó eladni.
Hogy a fentiek után hol épül fel a szanatórium, azt az a miniszteriális bizottság fogja
eldönteni, amelyik szombaton este Vásárhelyre érkezik. A bizottság tagjai: Joó István
miniszteri tanácsos, Dalmady Győző dr. egyetemi tanár és Kovacsics Dezső belügyminiszteri
titkár. A bizottság vasárnap tartja meg szemléjét.
1930. október 21. 2.p.
Döntés előtt a kakasszéki szanatórium ügye
Két alkalmas helyet talált a miniszteri kiküldött
Lapunk egyik közelmúlt számában megírtuk, hogy a kakasszéki szanatórium
építésével kapcsolatban a népjóléti miniszter kiküldöttje: Joó István miniszteri tanácsos
városunkba érkezik.
A látogatás megtörtént. Joó István vasárnap dr. Simon József tanácsnok társaságában
megszemlélte az összes felajánlott telkeket.
A szemle eredménye az, hogy a miniszteri kiküldött két olyan helyet jelölt ki, mely
építkezési célokra alkalmas: az egyik a Kakasszéki Gyógyfürdő Rt. tulajdonát képező víz s az
ezzel összefüggésben levő és a Mészáros örökösök földje, a másik pedig a város pósahalmi
vizes területe és az ennek folytatását képező és Cz. Molnár Jánosné Szenti Julianna
tulajdonában lévő föld.
Dr. Simon József tanácsnok a szemle eredményéről tegnap jelentést tett a
polgármesternek, így azután most már napok kérdése a hely megválasztása s az építkezés
megkezdése.
1930. október 22.3.p.
Szájról – szájra. A minisztertanács a kakasszéki szanatórium építésére 260 ezer pengőt,
különféle más építkezésekre 870 ezer pengőt folyósított Vásárhelynek. Szóval több mint egy
millió pengő felett rendelkezünk a közeljövőben, ami rengeteg éhes szájnak ad majd kenyeret
és sok ezer tétlenségre kárhoztatott kéznek munkaalkalmat. Hát az igaz, hogy sokáig vártunk
erre az államsegélyre, de most elmondhatjuk: várt leány várat nyer!...
1930. október 25. 1.p.
Kakasszéken épül fel – a kakasszéki szanatórium
A jövő héten th. bizottsági kisgyűlés dönt a telekvétel
ügyében. – Simon József dr. tanácsnok nyilatkozata
Írtuk tegnap, hogy Simon József dr. tanácsnok hazaérkezett budapesti útjáról, mely
tudvalevőleg a 870 ezer pengős államsegély mikénti felhasználásával volt kapcsolatban. Az út
eredményéről Simon tanácsnok a következőkben tájékoztatta a Vásárhelyi Újság munkatársát:
A polgármester úr megbízása folytán eljártam az összes illetékes kormányzati
tényezőknél az államsegély felhasználásával kapcsolatos ügyekben. Utam minden tekintetben
megfelelő eredménnyel járt. Elsősorban is a kakasszéki szanatórium ügyében tárgyaltam s a
belügyminisztériumból azzal a határozott utasítással jöttem haza, hogy az építkezést mielőbb
kezdjük meg.
Ennek az utasításnak teljesítése érdekében, a telekvétel tárgyalása végett, a jövő hét
szerdáján összeül a kisgyűlés. Már ezt megelőzően gondoskodunk, hogy a minisztérium által
kívánt tervmódosítások sürgősen elkészüljenek s evégből a polgármester úr segéderőt rendelt
ki a tervezési munkálatokhoz. A telekvétel megtörténte és a módosított tervek elkészülése
után nyomban ki fogjuk írni a pályázatot az építkezési munkálatokra.
Ami a szanatórium helyét illeti, e tekintetben váratlan fordulat történt. Tudott dolog,
hogy a Népjóléti Minisztérium a szanatórium elhelyezésére egyaránt alkalmasnak minősítette
a Fürdő R.-T. ingatlanát és az ezzel átellenben lévő Mészáros-féle földet, valamint a város
tulajdonát képező sóshalmi területet, melyet a Cs. Molnár Sándorné, Szenti Julianna
tulajdonát képező szomszédos birtokból kívántunk vétel útján kiegészíteni.
Az utóbbi megoldás elesett, mert Cs. Molnár Sándorné kijelentette, hogy semmi
pénzért nem hajlandó földjéből a szanatóriumnak szükséges részt átengedni. Így tehát most
már csupán a Kakasszéki Fürdő R.-T. területét lehet megvásárolni az alkalmasnak minősített
földek körül.
Ami az iskolák és óvodák építését illeti, ezeket, miután a szükséges tervek
rendelkezésre állnak, azonnal meg lehet kezdeni.
Az állomás kibővítésére vonatkozóan azt az információt kaptam, hogy a kiutalt 60 ezer
pengő révén feleslegessé válik a MÁV által kívánt áru-szállítási pótfillérek behozatala.
A 60 ezer pengő ellenében a vasút is hasonló összeget épít be, vagyis a nagyállomás
kibővítését 120 ezer pengő költséggel hajtják végre.
A rendőrségi palota építésére vonatkozóan a terveket a belügyminisztérium adja, a
városra csupán hely kijelölésének feladata hárul. A további 300.000 pengős építkezés
tekintetében szintén a belügyminisztérium adja meg a direktívákat.
Hangsúlyoznom kell, - mondta végül dr. Simon tanácsnok, - hogy az összes illetékes
kormányzati tényezőket a közmunkák gyors megvalósításának vágya hatja át s éppen ezért
remélhető, hogy mindazok a kívánságok, melyeket a közvélemény az államsegély
felhasználásához fűz, teljesedésbe is mennek.
1930. október 26.5.p.
Nyílt tér.1 Hol épüljön meg a kakasszéki szanatórium?
„No meg az igazság!”
A kakasszéki szanatórium ügye a szociáldemokrata haladó párt közbelépése folytán
odáig haladt, hogy ez az alcím a Vásárhelyi Friss Újság hasábjaira kerülhetett. Ámde a
szakértők véleményére támaszkodó „befolyásolatlan” szakember cikke és eszmeléghajó
csavarja imitt-amott biccent az érvelésekben. A gúny kétélű fegyverével pedig járatlanul
hadonász. Érvei sántítanak, midőn a Rt. nádjának kiirtását „munkaalkalomnak” minősíti, a
Pósahalomnál felállítandó szanatórium „mellékmunkálatait” (pl. az útépítési programot) pedig
csak „költségtöbbletnek” tünteti fel. Azt a szót tehát, amit már a Haza Bölcse is megtiltott az
újságírók számára, hogy t.i. valótlanságot ne írjanak – önmagán állapítja meg a cikkíró.
Főként azért, mert úgy tünteti fel, hogy 18 szobás szállodát, 100 kabint, melegfürdőt és
mosókonyhát – egyszóval mindent odaadna a kért vételárban az Rt. Ez tehát a „valótlanság”,
mert erről ezideig istenuccse – senki sem tudott. De ha a mások látóképességében „hitetlen
vakon született” – és semmiféle szemüveggel látásra nem bírható cikkíró úr bebizonyítja,
hogy a fent felsoroltakat a vételárba belekalkulálta az Rt.: úgy mi látóképességünk hiányos
voltát készséggel s ha szükséges, nyugtázottan elismerjük. Ellenkező esetben azonban meg
kell állapítanunk, hogy a cikkíró nem a magánérdeket érintő, de csupán magánérdeket
szolgáló közügyért indította meg a szellemi „R 101W – e odaalkotását és úgy szállt fel rajta
az önmaga által elképzelt láthatatlan magasságba.
1 E rovatban közöltekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség és kiadóhivatal.
A társadalmi élet azonban a földön gyalogosokat meg nem látó és csak „motorosokat”
képzelő légi nagyság „R 101” alkotásait is szétpukkanthatja – a pótadókat készségesen
megszavazó vágyaival egyetemben – anélkül, hogy valaki felsóhajtana utána! Azért írtuk meg
ezeket, mert a „rendőrileg is tilos” gyorshajtásnál veszedelmesebb a közre olyan túlképzett
önmaga alkotta szaknagyság, aki azt hiszi, hogy mindenhez ért.
Egy kis önmagába szállás cikkíró Úr talán illő is lenne már! A hibátlan
emlékezőtehetségnek tudni kellene arról, hogy ilyen is van.
Erdei István
1930. október 29. 1.p.
Elkészültek a kakasszéki szanatórium módosított tervei.
Hamarosan meglesz a költségvetés is.
Mint ismeretes, a népjóléti minisztérium módosításokat rendelt el a kakasszéki
szanatórium eredeti tervein. Ezekkel a módosításokkal most készült el Méray Sándor
főmérnök, aki rendkívül tetszetős formában oldotta meg a rábízott feladatot. Eszerint az
eredetileg teljes egészében földszintesre tervezett épület az új terv szerint a középső részen
emeletes lesz. A földszinten 12, az emeleten 5 betegszobát helyeznek el s ezeken kívül
természetesen külön társalgó termek, rendelőszobák, orvosi és ápolói lakások is lesznek a
nagyszabású épületben. Méray Sándor művét már eddig is több szakember megtekintette s
mindenki a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott arról az ideális elgondolásról, ahogy a
főmérnök a szanatóriumi épületet megtervezte. Egyébként a tervek alapján most fogtak hozzá
a költségvetés összeállításához is, hogy minden előkészület megtörténjék akkorára, mikorra a
telekvétel kérdése végleges elintézést nyer s az építési munkálatok vállalatba adása a
megvalósulás stádiumába juthat.
1930. október 29.2.p.
Kakasszék, vagy Pósahalom? A telekrendezés és útépítés kérdése
Örömmel látom, hogy a város minden társadalmi rétegét érdekli a kakasszéki
szanatórium építésének kérdése, különösképpen pedig annak elhelyezése. Magam e néhány
sorban a telekrendezés és az útépítés kérdésével kívánok foglalkozni.
A kakasszéki megoldással kezdem: Adni kellene a Fürdő Rt. kilenc kishold területéért
40.000 pengőt, ezért adja a Fürdő Rt. a fürdőhöz vezető földutat, az ártézi kutat a környező –
mondjuk így, - parkrészlettel és mintegy 3-4 kisholdnyi tórészt. A tó mindkét oldala be van
nőve náddal és azt ki kell irtani és az északi partot menetelesen alkalmassá kell tenni arra,
hogy azok a betegek, akik szabadban is fürödhetnek, bele mehessenek a vízbe. Igényel ez a
munka mintegy 2.000 pengőt. A vásárolt tórész keleti oldalán építeni kell egy átjáró útat,
amelyen az építési anyagok és majdan a betegek átszállíthatók lesznek, különben a tó északi
oldalán megépülő szanatórium csak nagy kerülővel lesz megközelíthető. Megbízható
értesülésem szerint ez az áttöltés 10.000 pengő költséggel lesz létesíthető. Így a Fürdő Rt.
telke belekerül 52.000 pengőbe és még akkor nem lesz egy talpalatnyi hely sem kikövezve,
ami pedig ott is elengedhetetlenül szükséges. A szakértők véleménye szerint a szanatóriumot
a tó északi oldalán, arccal délnek nézően kell megépíteni, miért is venni kell az északi oldalon
nyolc kishold területet 10.000 pengőért. A kakasszéki megoldás tehát benne lesz, útburkolás
nélkül 62.000 pengőbe.
Azt hiszem, a mostani körülmények között senki sem gondol arra, hogy az
építkezéshez szükséges anyagokat Orosházán szerezzék be. Kakasszék pedig 6-7 km-rel
távolabb fekszik városunkhoz, mint Pósahalom, s ez a távolság az anyag szállításnál
figyelembe veendő, de figyelembe veendő a betegek kiszállítási költségénél is, mint állandóan
visszatérő költségtöbblet.
Pósahalom választása esetén: Meg kell venni a Szemenyei-féle 13,5 kishold területet
tanyaépületekkel a kialkudott 1100 pengő holdankénti árért, mondjuk, hogy kereken 15.000
pengőért. Vagy pedig ki kell sajátítani a szakértő által javasolt Cs. Molnár Sándorné Szenti
Juliánna-féle földet, - habár az utóbbi gondolat felvetése kissé rejtélyes, mert a város
tórészlete irányában a Szemenyei-féle föld fekszik, - de ha a szakértő azt mondja, hogy a
Molnárné-féle földön legyen a szanatórium, hát tessék kisajátítani. A telek tehát Pósahalmon
belekerül 15.000 pengőbe. Tórendezésre, partosításra, a tó keleti részének könnyű áttöltésére
(az út a nyugati oldalon már megvan ott, nem kell tölteni) szükséges mintegy 3000 pengő,
összesen telekre és telek rendezésre 23000 pengő. A tó és a műút között fekvő útszakaszt
2000 méter hosszúságban és 3 méter szélességben ki kell burkolni. Tekintve, hogy a
szükséges homok igen közel fekszik, sőt a legtöbb helyen homok maga az út, újrendszerű
klinker burkolat belekerülne négyzetméterenként 8 pengőbe, a hatezer négyzetméter összesen
48000 pengőbe.
Pósahalmon az út kiépítéséből a magángazdaságoknak is haszna lenne. Kakasszéken
az út csak a tóhoz vezet, azt kiépítése esetén csak a szanatórium és a fürdő mostani
tulajdonosai használnák. Pósahalmon az ártézi kút fúrás teljesen új munkaalkalom lenne és a
szanatórium kizárólagos tulajdonát képezné. kakasszéken a kutat a Fürdő Rt. és a villa
tulajdonosok közösen fúratták, az nem lenne teljesen az új tulajdonosé sem. Pósahalmon a
48000 pengős út munkaalkalom lenne, Kakasszéken a Fürdő Rt. burkolatlan útjáért, a
parkszerűtlen parkért és a tószerűtlen tóért 40 ezer pengőt kell adni.
A telekvásárlás kérdésében a kisgyűlés dönt. Hát döntsön felelőssége teljes tudatában.
Azonban ösmerje az összes lehetőségeket és az összes szempontokat. S ennek érdekében
írtam én is e sorokat!
Takács Ferenc
kőművesmester,
th. biz. tag
1930. október 30.1.p.
Érdekes vita a kisgyűlésen a kakasszéki szanatóriumról
Határozat a telekvétel ügyében
A törvényhatósági bizottság kisgyűlése szerdán délután Soós István dr. polgármester
elnöklésével rendes ülést tartott, melynek legérdekesebb pontja a kakasszéki szanatórium
részére történő telekvásárlás ügye volt. Ennek dacára sem jelentek meg azonban teljes
számmal a kisgyűlési tagok, akik közül csupán Genersich Antal dr., Lázár Lajos, dr. Ernyey
István, vitéz dr. Kozma György, dr. Földes Béla, Telek Andor, d. Sajtos Lajos, Macelka
Gábor, Szathmáry Tihamér, Benes Gyula, Schmidbauer Tibor, Imre Károly, Deák Ferenc,
Hódi József, Kiss Ernő és Balog Sándor vettek részt az ülésen, valamint természetesen a
referensek.
A tárgysorozat negyedik pontján volt a telekvétel ügye. A vonatkozó előterjesztést
Simon József dr. tanácsnok ismertette. Az ebben foglalt javaslat a Fürdő Rt. 40.000 pengőre
tartott ingatlanának, valamint a tízezer pengőt érő Mészáros-féle teleknek megvételét ajánlja a
szanatórium részére.
– Elfogadjuk! Elfogadjuk! – kiáltották a tanácsterem hosszú asztalát körül ülő kisgyűlési
tagok és már-már úgy látszott, hogy a beterjesztett javaslatból egyhangú határozat lesz. De
nem így történt. Ugyanis a javaslathoz szót kért Balog Sándor
s felszólalását mindjárt azzal kezdte, hogy a kakasszéki gödör körüli építkezésnek semmi
értelmét nem látja, azonban ha a törvényhatóság mindenáron építkezni akar, úgy a kisgyűlés
az építkezésekkel kapcsolatos összes kérdésekben való döntés jogát ruházza át a közgyűlésre.
A költségek az 50.000 pengőt meg fogják haladni, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy az
ügyben a törvényhatósági bizottság közgyűlése határozzon. (Nagy zaj, ellentmondások.)
Balog Sándor azután arra mutat rá, hogy a város közvéleménye a legvegyesebb
érzelmekkel figyeli a kakasszéki szanatórium részére történő telekvétel kérdését s egészen
bizonyos, hogy ha a kisgyűlés az előterjesztés értelmében határoz, botrány lesz a dologból, sőt
interpelláció formájában talán a képviselőházban is szóba kerül az ügy. Genersich Antal: Nem
baj az!
Balog Sándor: Minden valószínűség szerint lesznek, akik megfellebbezik a kisgyűlés
határozatát, amely így egyhamar aligha emelkedik jogerőre. Mindezeknek a bonyodalmaknak
elkerülése miatt szükséges, hogy az ügyben a közgyűlés, ne pedig a kisgyűlés döntsön. Ha
netalán mégis az történnék, hogy a kisgyűlés többsége határozni kíván, úgy vállalják majd a
felelősséget azok, akik a javaslatot megszavazzák.
Soós István dr. polgármester az elnöki székből figyelmezteti Balog Sándort, hogy a
kisgyűlés törvényes kötelességének tesz eleget, mikor ebben a kérdésben dönteni fog, mert
50.000 pengő kiadást meg nem haladó ingatlanvételről van csupán szó.
Balog Sándor azzal folytatja félbe szakított szavait, hogy egyáltalán nem tartja
helyénvalónak a kakasszéki építkezést, hiszen ott már letelepedett a Fürdő Rt., meg kell
hagyni a fürdőt a vállalkozás birtokában. Egyébként is a pósahalmi hely alkalmasabb volna a
szanatórium részére, mert ott legalább a fásítás nem ütköznék akadályokba.
Nagy kellemetlenségektől akarom megóvni a kisgyűlést – mondotta végül Balog Sándor, -
mikor azt javasolom, hogy a döntés jogát adjuk át a közgyűlésnek. Ezt az indítványomat
fenntartom, mert nem szeretném, ha Kakasszék miatt botrányokba keveredne a
törvényhatóság.
Genersich Antal dr.: Illetve éppen azt szeretné!
Lázár Lajos szólalt most fel és csodálkozásának adott kifejezést Balog Sándor ellenvetései
felett, mikor – úgymond – mindenki tudja, hogy a kakasszéki víz milyen kiváló gyógyhatású!
Genersich Antal dr.: Csak éppen Balog Sándor nem tudja!
Lázár Lajos: Ha nem így állna a dolog, akkor azok, akik a Fürdő Rt-t nagy áldozatok árán
megalapították, nem csinálták volna meg a vállalkozást. Ezek az emberek nemcsak a pénzüket
adták a fürdő létesítéséhez, de tudásukat is. Ezek az emberek jóhiszeműen mentek bele a
részvénytársaság alapításába...
Balog Sándor: Tehát ezért kell őket szanálnunk?!
Lázár Lajos: Én szívesen szanálom őket, mert kisemberekről, kisgazdákról van szó! Mikor a
kormány 300.000 pengőt ad nekünk, hogy abból szanatóriumot létesítsünk, igazán
szűklátókörre vallana, ha nem építkeznénk. Ami a szükséges telek megvételét illeti, erre 50
ezer pengőnél egy garassal sem kell több, tehát a döntés a kisgyűlésre tartozik. Ezt a jogot
nem adhatjuk ki a kezünkből.
A polgári társadalmat védjük, mikor ezzel a jogunkkal élünk, mert beszéljünk nyíltan és
őszintén, kik zúdulnak majd fel, ha a határozati javaslatot a kisgyűlés elfogadja? A Haladó
Párt, a szocialisták. nekik az a kötelességük, hogy zúgolódjanak!
Genersich Antal dr.: Úgy van!
Lázár Lajos: Szégyen, hogy a törvényhatóság ügyeinek intézésében könnyelműen átengedjük
a teret a maroknyi kisebbséget kitevő szociálistáknak. Pirulni kell, ha a költségvetés
tárgyalására gondolunk. Nekünk, akik a kisgyűlésben és a közgyűlésen a polgári társadalmat
képviseljük, vigyáznunk kell, nehogy a szociálisták visszahozzák az 1918-as időket.
Balog Sándor: Ki beszél most erről?
Lázár Lajos: Én nem adom fel a magam jogait és hiába minden irka-firka, melyeknek két lap
– sajnos – helyet adott, nem vagyok hajlandó a szociáldemokraták politikai érdekeit
elősegíteni azzal, hogy a kisgyűlés feladatát a közgyűlésre ruházzam.
Balog Sándor: Nem hittem, hogy Lázár Lajos úr ennyire a szívére veszi felszólalásomat. Én
sem akarom a szociálisták uralmát, nem kívánom vissza az 1918-as időket, de nem is akarok
ilyen erőszakolt magyarázatot adni annak az álláspontnak, amely helyesebbnek tartja, ha a
kakasszéki telekvétel ügyében a közgyűlés hozza meg a határozatot a kisgyűlés helyett. Mikor
ilyen súlyos viszonyok között élünk, nem engedhető meg szerintem, hogy tenger pénzt
költsünk el Kakasszékre.
Genersich Antal dr.: Miért nem kért Balog úr másra pénzt a kormánytól?
Balog Sándor: Semmi veszedelmét nem látom, hogy az ügyet a közgyűlés elé visszük...
Lázár Lajos: Ahol majd 10-12 ember terrorizálja a határozat hozatalt!
Balog Sándor: Engem nem lehet terrorizálni!
Soós István dr. polgármester: Láttuk a költségvetés tárgyalásánál, hogy mire képes 12 ember a
közgyűlésen!
Genersich Antal dr.: Vannak a polgári oldalon is, akik összefognak velük!
Szathmáry Tihamér a pósahalmi megoldás ellen szól, mert szerinte ott a melegebb időben víz
nincs, míg a kakasszéki tóban mindig lehet fürödni. A szanatórium – úgymond, - a közkórház
egyik alosztálya lesz, ahol a súlyos betegek esetleg teljes gyógyulást találhatnak.
Miután több felszólaló nem jelentkezett, Soós István dr. polgármester reflektált a vita
során elhangzottakra. kijelentette, hogy a szanatórium az első olyan gyógyintézete lesz
Magyarországnak, ahol a csonttuberkulotikus betegek kezelésben részesülhetnek. Az ilyen
betegek eddig csak a külföldön találhattak gyógyulást bajukra. Nemzeti érdek tehát, hogy a
szanatórium mielőbb felépüljön. A telekvételhez szükséges összegből 32 ezer pengő a
költségvetésbe van beállítva, míg 18 ezer pengőt a kórház fizet.
Az építkezés költségeiből a várost egy fillér sem terheli.
Ebben a kérdésben nem lehet kicsinyeskedni – mondta végül a polgármester, - nem lehet
pártpolitikát csinálni és nem lehet terrorizációs kísérleteket folytatni! (Helyeslés.)
A polgármester szavai után a kisgyűlés tagjai a javaslat elfogadása jeléül felállottak,
csupán Balog Sándor és Genersich Antal dr. maradtak ülve. Mivel telekvételről volt szó,
névszerinti szavazást kellett elrendelni. Ennek során Genersich Antal dr. kijelentette, hogy
nem kíván szavazni, Balog Sándor pedig nem fogadta el a Kakasszéki Rt. ingatlanának
megvételét javasló előterjesztést. Ezek szerint tehát a kisgyűlés egy szavazat ellenében hozta
meg határozatát, amelyet most 15 napos közszemlére tesznek ki.
A többi ügyek tárgyalása folyamán B. Szabó Sándor és társai kérelmére elhatározták, hogy a
Búvár utcai érdekeltség tagjai az útburkolás költségének rájuk eső részét a 14 százalékos
kamattal fizessék. Az új óvodák és iskolák részére szükséges telkek megvételét egyhangúlag
elhatározták. – A Shell Rt.-nek engedélyt adtak, hogy Kutason benzinállomást létesíthessen. –
udvarhelyi Sándor kereskedő Rothermere utcai házát megvételre ajánlotta a városnak. Az
ajánlat felett napirendre tértek.
Több apróbb ügy elintézésével este 6 órakor ért véget a kisgyűlés.
1930. november 1. 4.p.
Hétfőn viszik a minisztériumba a kakasszéki szanatórium módosított terveit. Simon
József dr. tanácsnok, Méray János főmérnök társaságában hétfőn reggel viszi fel Budapestre a
kakasszéki szanatórium módosított terveit, hogy jóváhagyás végett bemutassa a
belügyminiszternek. Simon tanácsnokékkal felutazik a fővárosba dr. Genersich Antal th.
bizottsági tag is, a közkórház igazgató főorvosa.
1930. november 6. 2.p.
Az idén már nem fognak hozzá a kakasszéki szanatórium építéséhez
Genersich Antal dr. egészségügyi főtanácsos kívánságára a tervek újabb módosítását
rendelte el a népjóléti minisztérium
Jelentette a Vásárhelyi Újság, hogy Simon József dr. tanácsnok és Méray Sándor
főmérnök kedden vitték fel Budapestre, a népjóléti minisztériumhoz a kakasszéki szanatórium
módosított terveit. Simon tanácsnokot és Méray Főmérnököt Genersich antal dr. egészségügyi
főtanácsos, kórházi igazgató-főorvos is elkísérte a budapesti útra s a tervek átadásánál szintén
jelen volt a minisztériumban, ahol előterjesztette kívánságait a szanatóriumi építkezés
kivitelére vonatkozóan. A minisztérium honorálta is ezeket a kívánságokat, s Méray Sándor
főmérnököt a terveknek Genersich Antal dr. előterjesztése szerinti módosítására utasította.
Ezek a módosítások főként abban jutnak majd kifejezésre, hogy az eredeti tervektől eltérően a
szanatórium gazdasági helyiségei a gyógypavilontól különálló épületekbe kerülnek.
Mint értesülünk, Méray főmérnök a lehető legsürgősebben el fogja végezni a tervek
módosítását, azonban az építkezésre az idén már nem kerülhet sor, miután a szükséges építési
anyagoknak a helyszínre való szállítása a rossz útviszonyok miatt, ebben az évben lehetetlen.
Ilyen körülmények között legfeljebb csak a tavasszal lehet majd hozzáfogni a szanatórium
építéséhez, ami bizony elég szomorú, hiszen a késedelem miatt egy sereg ember esik el a
munkaalkalomtól s ennek következtében attól, hogy a télire valót megkereshesse.
Egyébként tegnap olyan hírek terjedtek el a városban, hogy a szociáldemokrata th. biz.
tagok fellebbezést nyújtanak be a közgyűlésnek a szanatórium részére történő
ingatlanvásárlása ügyében hozott határozata ellen. Remélhető, hogy a tavaszig ez a
fellebbezés is elintézést nyer, s legalább akkorára minden akadály elhárul az építkezés elől.
1930. november 9. 3.p.
Fellebbezés a kakasszéki telekvásárlás ügyében
?? hiányzik
1930. november 22. 3.p.
A kakasszéki szanatórium módosított tervei. Genersich antal dr. egészségügyi főtanácsos
és Méray Sándor főmérnök pénteken reggel felutaztak Budapestre, hogy a kakasszéki
szanatórium ismételten módosított terveit bemutassák a népjóléti miniszternek és
jóváhagyását kérjék. Genersich Antal dr. és Méray Sándor este 7 órakor tértek vissza
Vásárhelyre Budapestről. A megérkezés után kérdést intéztünk Méray főmérnökhöz az út
eredményére vonatkozóan, a főmérnök azonban mereven elzárkózott a felvilágosítás elől,
kijelentvén, hogy nincs felhatalmazása nyilatkozatot tenni.
1930. november 27. 2.p.
A belügyminiszter jóváhagyta a kakasszéki szanatórium részére történt telekvételt.
hiányzik???
1930. december 13. 2.p.
December 30-ig lehet pályázni a kakasszéki szanatórium építésére
Az építkezés csak tavasszal kezdődhet
Mint az köztudomású, a belügyminiszter elutasította azt a fellebbezést, melyet a
Kakasszéken létesítendő szanatórium telekvásárlása ügyében beadtak, így azután előtérbe
került az építkezés megindítása.
értesülésünk szerint a pályázati feltételek a mérnöki hivatalban elkészültek s dr. Simon
József tanácsnok, ez ügy referense tegnap ki is írta az árlejtést.
Az építési munkálatokra külön-külön december 30-ig adhatók be a pályázatok a
városháza földszint 23 számú szobájában. A beérkezett pályázatokat még aznap felbontják s
elbírálás végett szakértő bizottságoknak adják ki.
Az árlejtést azért tartják meg még az idén, hogy a munkálatok még a kora tavasz
folyamán megkezdődhessenek s ennek révén a munkanélküliségben enyhülés álljon elő.
A munkálatoknál elsősorban családos napszámos munkásokat alkalmaznak.
1930. december 14. 5.p. hirdetmény a Hódmezővásárhely-Kakasszékfürdőn létesítendő
csonttuberkulotikus szanatórium összes építési munkálataira. (Az ajánlatokat 1931. január 15-
én délelőtt 10 óráig kell benyújtani.)
Hódmezővásárhely thj. város VII. ügyosztályától.
9218-1930. VII. ü.e.
Hirdetmény
a Hódmezővásárhely-Kakasszékfürdőn létesítendő csonttuberkulotikus szanatórium összes
építési munkálataira és pedig:
I. föld, kőműves, vasbeton és elhelyező munkákra;
II. vas munkára;
III. ács munkára;
IV. tető-fedő munkára;
V. Bádogos és villámhárító felszerelési munkára;
VI. műkő munkára;
VII. burkoló munkára;
VIII. parketta munkára;
IX. asztalos, lakatos és mázoló munkára;
X. üveges munkára;
XI. redőny munkára;
XII. szobafestő munkára és végül
XIII. takaréktűzhely munkára.
Az ajánlatokat a városi VII.-ik ügyosztálynál 1931. évi január 15-én délelőtt 10 óráig
kell benyújtani (városháza, földszint 23. számú ajtó).
Csak szabályszerűen kiállított, aláírt, pecséttel lezárt, sértetlen borítékban elhelyezett
és közvetlenül, vagy posta útján beadott ajánlatok vétetnek tárgyalás alá. Az ajánlatokat „A
VII.-ik ügyosztálynak, Hódmezővásárhelyen, Ajánlat a 9218/1930. sz. versenytárgyalásban
kiírt Kakasszék fürdőn létesítendő csonttuberkolotikus szanatórium építési munkálataira
„ felirattal kell ellátni. Mindazon ajánlattevőknek, akiknek ajánlati végösszege 15.000 pengőt
elér, vagy meghalad, az ajánlati végösszeg 2 %-ának megfelelő bánatpénzt tartozik 1930.
december hó 30-ik napjának délelőtt 10 órájáig a város házipénztáránál lefizetni. A nyugtát az
ajánlathoz kell csatolni.
Az ajánlatokat 1931. évi január hó 15-ik napján délelőtt 11 órakor bontom fel, amikor
az ajánlattevők, vagy igazolt képviselőik jelen lehetnek.
Ajánlati űrlapok és részletes feltételek folyó évi december hó 16-tól kezdve a mérnöki
hivatalnál, írott oldalanként 20 fillér ellenében megkaphatók és ugyanott a tervek
betekinthetők a hivatalos órák alatt.
Az ajánlattevők a végleges döntés megtörténtéig kötelezettségben maradnak. Az
ajánlatokat 1 pengő 60 fillér állami és 80 fillér városi bélyeggel kell felülbélyegezni, ami
postabélyegben is leróható.
Hódmezővásárhely, 1930. december hó 11-én.
Dr. Simon József
tanácsnok
1930. december 21. 3.p.
Szociáldemokrata panasz a közigazgatási bírósághoz a kakasszéki szanatórium részére
történt telekvétel miatt. Erdei István és Borsi János, mint a vásárhelyi szakszervezeti
bizottság vezetői panaszt jelentettek be a közigazgatási bírósághoz a kakasszéki szanatórium
részére történt telekvétel ügyében hozott s belügyminiszterileg is jóváhagyott kisgyűlési
határozat ellen. A panaszosok főként azért kérik a határozat megsemmisítését, mert mint írják,
annak meghozatalánál az érdekelt Genersich Antal dr. egészségügyi főtanácsos is részt vett. A
fellebbezés részleteinek ismertetésére legközelebb visszatérünk.
1931. január 11.5.p. Póthirdetmény a Kakasszéken létesítendő csonttuberkulotikus
szanatórium építéséhez szükséges tégla- és cserépanyag beszerzése és… ??? hiányzik
1931.február 6.2.p.
A kakasszéki fürdő útszolgalmi joga körül
Megfellebbezték a kisgyűlés határozatát
A Kakasszéki Fürdő Részvénytársaság kérelmet adott be a városhoz, hogy a
szanatórium építése folytán visszamaradó területekhez vezető út szolgalmi jogának
elismerésére adjon bekebelezési engedélyt. A törvényhatósági kisgyűlés ezt a kérelmet oly
formában teljesítette, hogy nem a Kakasszéki Fürdő Részvénytársaságnak, hanem ezen
társaság tulajdonában visszamaradó parcellák mindenkori tulajdonosainak adta meg az
útszolgalmi jog bekebelezését.
Borsi János és Erdei István a kisgyűlés ezen határozatát közérdekből sérelmesnek
találják és a határozat ellen fellebbezést nyújtottak be a belügyminiszterhez.
A fellebbezők elmondják, hogy a mai gazdasági helyzet és Hódmezővásárhely város
vagyoni viszonyai nem alkalmasak arra, hogy a város közönsége egy magánvállalkozásnak
indok nélkül ajándékot adjon. Ha már megtörtént az az ez idő szerint jóvátehetetlen hiba,
hogy Hódmezővásárhely város közönségével megvásároltattak egy, a Kakasszéki Rt.
tulajdonában levő telket 50.000 pengőért, tehát oly értékben, amely annak forgalmi értékét
négyszeresen túlhaladja, mert ugyanilyen nagyságú és alkalmasabb telket 10-15 ezer pengőért
is lehetett volna kapni, akkor legalább ne tetézzék ezt a rossz gazdálkodást azzal, hogy a
Kakasszék Fürdő Rt-nek, mint nyereségre alakult magánvállalkozásnak, olyan ajándékot
adjanak, amely ajándék által a város közönsége kárára újabb ezrekkel gazdagodik.
A helyzet ugyanis az, hogy azokat az utakat, melyekre az említett vállalkozás most
útszolgalmi jognak bekebelezését kéri, ez a vállalkozás a város közönségének súlyos
pénzekért adta el azokkal a telkekkel, amelyeket a város tőle megvett. Ezek az utak a
telkeknek egy igen nagy részét teszik ki, és ha már – mint ahogy az biztosra vehető, - élt a
Kakasszék Fürdő Rt. tulajdonosaiban az a gondolat, hogy az üzlet létrejövetele esetén
útszolgalmi jogot fognak kérni ezekre az utakra, akkor legalább az eladás alkalmával arra is
gondolniuk kellett volna, hogy ezeket az utakat ne a telkek értékében adják el, hanem azok
áránál olcsóbban, hogy tényleg igényt formálhassanak az útszolgalmi jognak ingyenesen való
megengedésére.
Az volna a javaslatunk, hogy ha erre az útszolgalmi jogra szüksége van a Kakasszéki Fürdő
Rt-nek, akkor annak egyszer s mindenkorra való átengedéséért, illetve ezen jog elismeréséért
fizessen 10.000 pengőt Hódmezővásárhely város közönségének, amely összeg még mindig
igen csekély és még mindig nem áll arányban azzal az árral, amelyért a város a telküket
megvette. Ez az óhajunk mindenekelőtt városunk érdekeit szolgálja, mert kevesbíteni óhajtjuk
azt a súlyos terhet, amelyet a telek megvásárlásával indoktalanul magára vett, nem áll
ellentétben semmiféle szokással, nem sérti senkinek az érdekeit, nem ellenérték nélkül
kívánjuk és nem olyan testülettől, amely a köz szolgálatában áll, amely altruista alapon
működik, hanem olyan vállalkozástól, amelynek célja, mint azt az előzmények mutatták,
elsősorban a nyereségre való törekvés.
A megtámadott határozat megokolása semmi néven nevezendő magyarázatát nem adja annak,
hogy miért kellett útszolgalmi jogot ingyenesen átengedni, mert az, hogy a szolgalmi jogra a
visszamaradó telkek megközelíthetése érdekéből volt szükség, még nem jelenti azt, hogy a
telektulajdonosok, a jelen esetben a Kakasszék Fürdő Rt megérdemelten juthat ilyen
ajándékhoz és nem jelenti azt, hogy ezen telkek tulajdonosai a város közönsége terhére ily
módon gazdagodhatnak.
1931.február 14. 3.p.
Pestre viszik a kakasszéki szanatórium végleges tervét. Pénteken délben Joó Tibor dr.
miniszteri tanácsos a népjóléti minisztériumból letelefonált Vásárhelyre s kérte Soós István
dr. polgármestert, hogy küldje fel Pestre a kakasszéki szanatórium végleges tervét s a
népjóléti miniszter rövidesen átnézi és jóvá fogja hagyni. A terveket Méray János főmérnök a
minisztérium kívánságához képest ma Pestre viszi s ha azok később érkeznek is le, mint
ahogy számítanak rá, ettől függetlenül az építkezéseket meg lehet kezdeni.
1931. február 25.2.p.
Ma lesz a döntés a kakasszéki szanatórium építési munkálatainak vállalatba adásáról.
Mint értesülünk, a számvevőség felülbírálta a kakasszéki szanatórium építési munkálataira
benyújtott ajánlatokat s kapcsolatos javaslatát tegnap benyújtotta Soós István dr.
polgármesterhez. Miután államsegéllyel történő építkezésről van szó, a polgármesteri döntés
előtt ki kell kérni az állami építészeti hivatal véleményét is, s evégből Simon József dr.
tanácsnok, valamint Draskovics Ernő főszámvevő kedden délután beutaztak Szegedre, hogy
ott bemutassák a számvevőség javaslatát. Az állami építészeti hivatal mára küldi meg
véleményét, és ennek ismeretében Soós István dr. polgármester nyomban intézkedik a
munkálatok vállalatba adása iránt, ami még a mai nap folyamán meg fog történni.
1931.február 26. 2.p.
Döntött a kisgyűlés a kakasszéki munkák odaítéléséről
A törvényhatósági kisgyűlés szerdán délután 4 órakor gazdag tárgysorozattal tartotta
február havi rendes ülését, a tagok csaknem teljes számú megjelenése mellett. A tárgysorozati
pontok legnagyobb része azonban nem volt általános érdekű, csupán a kakasszéki
szanatórium munkálatainak odaítélése tette érdekessé az ülést. Ezt a pontot délelőtt vették fel
a póttárgysorozatba.
Soós István dr. polgármester a tanácskozás megnyitása után rögtön javasolta, hogy
fontosságára való tekintettel ezt a pontot tárgyalja legelőször is a kisgyűlés. A javaslat
elfogadása után Simon József dr. tanácsnok felolvasta a polgármester javaslatát, melyet Soós
István dr. a számvevőség és a szegedi Állami Építészeti Hivatal indítványai alapján tett meg.
A javaslat a következőképpen szól:
A kakasszéki szanatórium föld, kőműves, elhelyező és vasbeton munkálatait ifjú
Szathmáry János és társa Pálinkás János építőmesterek részére kívánja kiadni a kisgyűlés, s
ezirányú javaslatot terjeszt a közgyűlés elé elfogadás végett. A javaslatot az teszi indokolttá,
hogy Szathmáry János és társa tették a legolcsóbb ajánlatot, amennyiben 54.987,88 pengőért
vállalták a jelzett munka elvégzését.
A többi munkálatok kiadásánál saját hatáskörében döntött a kisgyűlés, mivel azok
vállalati összege alul van az ötvenezer pengőn, s így a munkálatokat már oda is ítélte.
A vasmunkát a Neff és Steinkampf-cég kapták 9684 pengős ajánlattal, az ácsmunkát
Szőke Imre 12.615.64 pengős ajánlattal, a tetőfedő munkát a Szalai-testvérek 790,25
pengőért, a burkoló munkát ugyancsak a Szalai testvérek 22.261,48 pengős vállalati
összeggel. A bádogos és villámhárítók felszerelési munkáinak elvégzésére Kratochwill János
bádogos-mester kapott megbízást, aki 309,68 pengős munkadíjat kalkulált, a parkettmunkát
Kass Károly asztalosmester nyerte el 452,62 pengős ajánlatával, az asztalosmunkát Lele
Ferenc kapta 8895 pengős ajánlatával, a lakatos munka Váradi Lajos és fia cégé lett 6256.22
pengővel, az üvegező munka a Wolf Móricé 2658,28 pengővel, a redőnykészítés a Novák
József cégé 521.20 pengővel, a cserépszállításra az orosházi Kristó és társa téglagyár kapott
megbízást, amely ezrenként 40 pengőért szállítja a cserepet.
Mindezeket a munkálatokat egyhangúlag ítélte oda a kisgyűlés, csupán a festési,
téglaszállítási és takaréktűzhely készítési munkálatok odaítélésénél volt vita, melyet úgy
oldottak meg, hogy a jelzett munkálatokra új pályázatot hirdetnek.
A továbbiakban elhatározták, hogy a Szentesi útféli Kisgazdakör részére 300 öl telket
engednek át...
Több apró ügy letárgyalása után a kisgyűlés 6 órakor ért véget.
Itt említjük meg, hogy értesülésünk szerint Simon József dr. tanácsnok, a kakasszéki
szanatórium föld, kőműves és elhelyező munkálatainak mielőbbi vállalatba adhatása végett,
szombat délutánra rendkívüli közgyűlés összehívását javasolja ma Soós István dr.
polgármesternek. Ez a közgyűlés dönt majd a kisgyűlés azon javaslata felett, hogy Szathmáry
János kapja a szanatóriumi építkezés legelőbb elkezdendő munkáit.
1931. február 27. 1.p.
Hétfőn lesz a rendkívüli közgyűlés
Jelentettük tegnap, hogy a kakasszéki szanatórium föld-, elhelyező- és kőműves
munkálatainak vállalatba adásáról a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése fog
dönteni. Szerdán még az volt a helyzet, hogy a közgyűlést szombatra hívják össze, de tegnap
Soós István dr. előterjesztése alapján Mokcsay Zoltán főispán úgy intézkedett, hogy a gyűlés
idejét hétfő délután 3 órára tűzi ki. A rendkívüli közgyűlésnek előre láthatólag csak a
kakasszéki szanatórium föld-, elhelyező- és kőműves munkálatainak vállalatba adása lesz a
feladata, ami minden valószínűség szerint egyhangú határozattal történik meg, mégpedig a
legolcsóbb ajánlatot benyújtó vállalkozók: ifj. Szathmáry János és Pálinkás János
építőmesterek javára.
1931. március 3.2.p.
Döntött a th. bizottság a kakasszéki építkezés vállalatba adásáról
Két interpelláció a rendkívüli közgyűlés előtt
Nagy érdeklődés mellett tartották meg tegnap délután a törvényhatósági bizottság
rendkívüli közgyűlését, melyet a kakasszéki szanatórium föld, elhelyező és kőmíves
munkálatainak vállalatba adása ügyében való döntés céljából hívott össze Mokcsay Zoltán dr.
főispán. Fél öt órára járt az idő, amikor Soós István dr. polgármester a közgyűlést megnyitotta
és Simon József dr. tanácsnok felolvasta a kisgyűlés javaslatát, amely tudvalevőleg ifj.
Szathmáry János és Pálinkás János építőmestereket ajánlja megbízni a kakasszéki
szanatórium föld,- elhelyező és kőmíves munkálataival.
Papp Lajos elfogadja a kisgyűlési javaslatot, de kéri, hogy a jövőben gyorsabb
tempóban történjék döntés a közmunkák vállalatba adásánál.
Weisz Miklós azt kérdezi, vajon nem eshetik-e kifogás alá az, hogy ifj. Szathmáry
János neve négy különféle ajánlaton szerepel.
Karácsonyi Ferenc szerint a szerződési feltételek közé bele kell venni, hogy az
építkezésnél kizárólag vásárhelyi munkásokat alkalmazhatnak a vállalkozók.
Soós István dr. polgármester az elhangzott felszólalásokra adott válaszában
kijelentette, hogy az ajánlatok felülvizsgálása azért nem történhetett gyorsabban, mert 97
pályázatot kellett elbírálni, ami igen hosszadalmas munka volt. Ami a vásárhelyi munkások
alkalmazását illeti, ez egészen természetes követelmény s éppen ezért már a pályázati
hirdetményben feltételként szerepelt. Weisz Miklós kérdésére vonatkozóan kijelentette a
polgármester, miszerint az aligha képezheti kifogás tárgyát, hogy ifj. Szathmáry János neve
négy különféle ajánlaton szerepelt a versenytárgyaláson.
A polgármesteri válasz után a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult ifj. Szathmáry János
és Pálinkás János vállalkozói megbízatásához.
Ezután a bejegyzett interpellációkra adott polgármesteri válaszokat olvasták fel.
Posztós Sándornak arra az interpellációjára, hogy a katonaság a kaszárnya építéséhez
Budapesten gyártott „üreges téglát” akar felhasználni, a polgármester azt válaszolta, hogy a
minisztériumi katonai mérnökök valóban ezt tervezik, de ő minden igyekezetével meg
szándékozik akadályozni a terv valóra váltását. A cél ugyanis az, hogy a vásárhelyi
közmunkáknál a vásárhelyi vállalkozók és munkások részére biztosítsanak kereseti
lehetőséget, ne pedig vidéki, vagy budapesti cégek és munkások számára.
A második interpellációt Karácsonyi Ferenc jegyezte be, aziránt érdeklődvén, hogy a
III. kerületi tisztiorvos – ez idő szerint dr. Draskovics Pál, - miért nem lakik a kerületében,
holott erre kötelezve van. A polgármesteri válasz szerint azért, mert a III. kerületben nem
lehet alkalmas lakást kapni. Különben is Draskovics dr. tulajdonképpen mártélyi tiszti orvos
és a III. kerületben csak mint behelyettesített szerepel.
Karácsonyi Ferenc nem veszi tudomásul a polgármesteri választ.
Draskovics Sándor: Annyi baj legyen!
Karácsonyi Ferenc szerint a lehető legrövidebb időn belül akár 25 megfelelő lakást is
lehetne szerezni, ha valaki komolyan utána nézne. Ő a maga részéről hajlandó segítségére
lenni dr. Draskovics Pálnak a lakáskeresésben.
Draskovics Ernő: Nincs az magára bízva!
Soós István dr. polgármester élő szóval megismétli az interpellációra adott írásos
válaszát és kéri annak tudomásul vételét.
Karácsonyi Ferenc: Szívesen ajánlok lakást a doktor úrnak!
Takács Ferenc: Legalább 20 lakást lehetne szerezni hamarosan!
Soós István dr.: Én nem vagyok lakásközvetítő hivatal, az ajánlatokkal tessék
egyenesen a doktor úrhoz fordulni! (Derültség.)
A polgármester válaszát végül is tudomásul vette a közgyűlés, melynek érdekes
nevezetessége volt, hogy részt vettek a tárgyaláson Weisz László, a kereskedői
érdekképviselet dr. Blantz Béla helyére delegált th. bizottsági tagja, valamint az új és igazolt
iparos városatyák: Simon Sándor és Bartók István.
1931. március 17. 4.p. Hirdetmény a Kakasszéken építendő szanatóriumhoz szükséges
mintegy 600.000 darab tégla fuvarozása tárgyában. ?? hiányzik
1931.március 22.1.p.
A polgármester megrágalmazása miatt pénzbüntetésre ítélték
Erdei István szocialista párttitkárt és Posztós Sándort
A múlt év június hó 17-én Erdei István és Posztós Sándor aláírásával egy cikk jelent
meg a „Népszava” című pesti lapban. A cikk Mayer János földművelésügyi miniszter
látogatásával kapcsolatosan éles támadást tartalmazott a vásárhelyi hatóságok ellen. A
cikkírók ugyanis azt kérték a földművelésügyi minisztertől, hogy „küldjön ide
kormánybiztost, mert az itteni nép már megelégelte a helyi hatóságok üres ígéreteit és
gyámoltalanságát.”
A cikknek e tényállításai miatt a belügyminiszter felhatalmazása alapján hivatalból
üldözendő rágalmazás címén bűnvádi eljárás indult Erdei István és Posztós Sándor ellen. Az
érdekes pörben, melyben sértettként Soós István dr. polgármester szerepelt, a budapesti
törvényszék Töreky tanácsa előtt pénteken tartották meg a főtárgyalást. A vádlottak
védekezésük során azt hangoztatták, hogy az inkriminált cikk megírásánál a közérdek vezette
őket s a kifogásolt állítások igazolására a valódiság bizonyításának elrendelését kérték. Kun
Béla képviselőt, Kovács Jenő, Takács Ferenc, Papp Lajos és Karácsonyi Ferenc th. bizottsági
tagokat jelentvén be tanukul. A valódiság bizonyítása során többek között azt akarták
igazolni, hogy például a kakasszéki építkezés késedelmes elrendelése a helyi hatóságok
hibájából történt.
A vádat képviselő főügyész nem ellenezte a valódiság bizonyítását, a törvényszék
azonban nem látta fennforogni a vádlottak vonatkozó kérelmének szükségességét és ezért
elutasította azt.
Ezután a vád- és védbeszédekre került a sor. A főügyész a vádlottak szigorú
megbüntetését, Erdei István és Posztós Sándor pedig felmentő ítéletet kértek. Hosszas
tanácskozás után hirdetett ítéletet a törvényszék.
Eszerint: a bíróság úgy Erdeit, mint Posztóst, bűnösnek találta a terhükre rótt cselekményben s
ezért 400-400 pengős pénzbüntetésre ítélte a két vádlottat.
Az indoklás szerint a törvényszék a vádlottak büntetlen előéletére való tekintettel
mellőzte a fogházbüntetés kiszabását.
Az ítélet ellen úgy a vád, mint a védelem fellebbeztek.
1931. március 29.2.p.
Hétfőn dönt a kisgyűlés a kakasszéki szanatórium téglaszállításáról
Mint ismeretes, a kakasszéki szanatórium építési munkálataira beérkezett pályázatok
elbírálásánál nem történt döntés a szükséges tégla beszerzése és a helyszínre való
kifuvarozása iránt, hanem ezekre a vállalatokra új árlejtést hirdetett a város. Az ajánlatok
benyújtása már meg is történt és Soós István dr. polgármester hétfőn délután 4 órára
rendkívüli ülésre hívta össze a kisgyűlés tagjait, akik hétfőn döntenek a téglaszállítás és az
anyagnak a helyszínre való fuvarozása ügyében meghirdetett új versenytárgyalás eredményét
illetően.
A döntés után, illetőleg amikor a kisgyűlés határozata jogerőre emelkedik, a megbízott
vállalkozók azonnal hozzákezdenek a téglaszállítás lebonyolításához, hogy azután a
kakasszéki építkezésnek ne legyen semmiféle akadálya.
1931. március 31. 2.p.
Döntött a kisgyűlés a kakasszéki téglaszállításról
A fuvarozást házilag oldják meg
Soós István dr. polgármester elnöklete alatt tegnap délután tanácskozásra ült össze a
törvényhatósági kisgyűlés, hogy döntsön a kakasszéki szanatórium építéséhez szükséges
téglaszállítás ügyében.
A beérkezett ajánlatokat, illetve a tartott árlejtések eredményét Simon József dr.
tanácsnok ismertette, majd Soós István dr. polgármester világította meg a helyzetet,
rámutatván arra, hogy a téglaszállításnál is figyelembe kell venni a helyi nagy
munkanélküliséget.
Az előadói javaslat különben az volt, hogy a téglaszállítással a városi téglagyárat, mint
legolcsóbb ajánlattevőt bízzák meg, a kifuvarozás kérdését pedig házilag oldják meg.
A kisgyűlés ilyen értelemben határozott, megbízást adott azonban a polgármesternek,
hogy lépjen érintkezésbe a helyi téglagyárosokkal s amennyiben azok hajlandók annyiért
szállítani, mint a városi téglagyár, - fele részben legyen a vállalat az övék.
Úgy tudjuk, hogy a sürgősségre való tekintettel a téglaszállítást már a mai napon
megkezdik a városi téglagyárból.
Szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a fuvarozásba bevonják a kisfuvarosokat is,
ők a műúttól a helyszínre fognak szállítani.
1931. április 2.1.p.
A kisgyűlés hétfői határozatát kedden megpanaszolták és a minisztérium szerdán már
fel is függesztette a kakasszéki téglaszállítás végrehajtását
A törvényhatósági kisgyűlés hétfőn délután tartott tanácskozása alkalmával – mint
megírtuk, - úgy határozott, hogy a kakasszéki szanatórium téglaszállításával a városi
téglagyárat, mint legolcsóbb ajánlattevőt bízza meg, egyben felhatalmazást adott a
polgármesternek, hogy amennyiben a helyi téglagyárak hajlandók ugyanolyan áron kalkulálni,
mint a városi téglagyár, vonja be ezeket is a szállításba.
A kisgyűlés fenti határozatát az orosházi Kristó-féle téglagyár megpanaszolta s tegnap
a belügyminisztertől az alábbi leirat érkezett a polgármesterhez:
Az 1931. évi március 20-án 79811. alatt kiadott rendeletemre azonnali jelentés végett azzal
küldöm meg Polgármester Úrnak, hogy a jogorvoslattal megtámadott határozatnak
végrehajtását a Polgármester Úr jelentése alapján hozandó döntésemig függőben kell tartani.
Budapest, 1931. március 31.
A miniszter megbízásából:
Janda sk.
miniszteri osztálytanácsos.
Eddig a leirat, mellyel kapcsolatban illetékes helyen a következőképpen világították
meg a dolgot:
A kakasszéki szanatórium építéséhez szükséges téglaszállítás ügyénél minden tekintetben a
legszigorúbban érvényesültek azok az elvek, melyeket a közszállítási szabályrendelet előír.
A téglaszállításra tartott árlejtés alkalmával ezrenként 30 pengővel a városi téglagyár
tette a legkedvezőbb ajánlatot, az utána következő ajánlat az orosházi Kristó téglagyáré, mely
az építési helyszínén átadva a tégla ezréért 43 pengőt kért.
Ugyanekkor árlejtést tartottak a fuvarozásra is és ezzel kapcsolatban a hivatalos álláspont az
volt, hogy a fuvarozás eredménye nem kielégítő s erre új pályázatot kell hirdetni. Ez meg is
történt. Ezen az árlejtésen a kisfuvarosok mind húsz pengős ajánlatot adtak be, a Kristó
téglagyár pedig eredeti ajánlatát módosította úgy, hogy a fuvarozást ezrenként öt pengőért
vállalja, illetve a helyszínen 40 pengőért adja át a szükséges téglát.
A döntés előtt számítások történtek, melyből az derült ki, hogy a fuvarozás
Vásárhelyről a helyszínig ezrenként 12 pengőért házilag megoldható, így a szükséges tégla, a
városi téglagyár ajánlatát tekintve, ezrenként 42 pengőbe kerül, tehát a legolcsóbb, mert a
Kristó téglagyár módosított ajánlata a közszállítási szabályrendelet értelmében nem volt
figyelembe vehető.
Mérlegelte azonban a kisgyűlés azt a körülményt is, hogy építési munkánál elsősorban
vásárhelyi munkanélküliek jussanak keresethez s éppen ezért döntött úgy, hogy amennyiben a
megegyezés lehetséges, az összes vásárhelyi téglagyárak részesüljenek a szállításban.
Informátorunk végül a következőket mondta:
Minden esetre megnyugtató az a gyorsaság, mellyel a belügyminisztérium a kakasszéki
téglaszállítás ügyét kezeli. Úgy látszik ebből, hogy a középítkezések aktáinak intézésénél az
eddigi gyakorlattal szemben ezután új módszer szerint járnak el, amiből azt az örvendetes
következtetést vonhatjuk le, hogy most már hasonló gyorsasággal fog megtörténni a
minisztérium döntése a rendőrségi palota, a helyőrségi laktanya és a többi kilátásba helyezett
közmunkaalkalmak tekintetében is.
1931. április 5.2.p.
Jóváhagyták a kakasszéki szanatórium átdolgozott terveit
Minden akadály elhárult az építkezés megindulása elől
A népjóléti minisztérium kívánsága folytán a kakasszéki szanatórium építési terveit a
városi mérnöki hivatal jelenlegi vezetője, Méray Sándor főmérnök átdolgozta s jóváhagyás
végett a polgármester felterjesztette az illetékes műszaki tényezőkhöz.
Dr. Simon József tanácsnok és Draskovics Ernő főszámvevő, akik kedden és szerdán
Budapesten jártak, megsürgették az akták elintézését. Azért volt ez fontos, mert a tervek
nélkül az építkezést nem lehetett volna megkezdeni. Mint értesülünk, a közbejárás teljes sikert
eredményezett, amennyiben az átdolgozott terveket minden változtatás nélkül jóváhagyták s
pár napon belül leküldik.
Az építés elé akadályokat gördített a téglaszállítás ügyében a napokban érkezett
belügyminiszteri leirat, - ez azonban – mint mondják – nem komoly természetű, mert a
megfelelő felvilágosítás révén a belügyminisztériumban a hivatalos álláspontot honorálni
fogják, hiszen az árlejtés a közszállítási szabályrendeletben lefektetett rendelkezések
betartásával történt, s föltétlen figyelembe kell venni azt is, hogy a város elsősorban a maga
munkanélkülijeinek akar kenyeret adni.
Ha minden rendben megy, a szanatórium építését e hónap közepén megkezdik.
1931. április 11.3.p.
Megmarad a kakasszéki telektulajdonosok útszolgalmi joga. A törvényhatósági kisgyűlés
annak idején kimondta, hogy a Kakasszéki Fürdő Rt. tulajdonába vissza maradó területek
mindenkori tulajdonosainak útszolgalmi jogot biztosít. A kisgyűlésnek ezt a határozatát Borsi
János és Erdei István megfellebbezték a belügyminiszterhez, aki tegnap érkezett leiratában
tudatja, hogy a fellebbezést elutasítja, s meghagyja a telektulajdonosok útszolgalmi jogát, ami
azt jelenti, hogy anélkül használhatják a város tulajdonába átment utakat, hogy fizetnének érte
valamit.
1931.április 25.1.p.
Érdekes ügyek szerepeltek a kisgyűlés napirendjén
Miért nem hajtják végre a külterületi útburkolási programot?
– kérdezte Lázár Dezső – vita a körtöltési illetékről
A törvényhatósági bizottság kisgyűlése pénteken délután dr. Soós István polgármester
elnöklésével tartotta április havi rendes ülését. A napirend első pontjaként azt a polgármesteri
előterjesztést tárgyalták, mely az ínségmunkák lebonyolítására 10 ezer pengős kamatmentes
kölcsön felvételét javasolja.
Lázár Dezső elfogadja a polgármester javaslatát, egyúttal azonban rámutat arra, hogy
még semmiféle intézkedés nem történt a törvényhatósági bizottság által elhatározott
négyesztendős külterületi útburkolási program ez évben esedékes részének megvalósítása
iránt.
A közgyűlési határozatot be kell tartani a burkolási program által érintett külterületi
határrészek érdekében, de meg azért is, mert ezáltal jelentős munkaalkalmat biztosíthat a
törvényhtóság a munkanélküliség miatt nyomorgó földmunkások részére.
Soós István dr. polgármester, majd pedig vitéz Juhász Mihály dr. tanácsnok válaszoltak Lázár
Dezső fejtegetéseire s kijelentették, hogy az említett útburkolási programból a Lelei- és
Rárósi-utak kövezésére vonatkozó rész már végre van hajtva és ha lesz pénz, a munkálatokat
majd folytatják. juhász tanácsnok azt is megemlítette, hogy a kisfuvarosok
munkanélküliségéről jelenleg nem lehet beszélni, mert hiszen ez idő szerint az összes
vásárhelyi fuvarosoknak van munkájuk.
Lázár Dezső megállapítja, hogy ő nem a fuvarosokról beszélt, hanem a földmunkások
munkanélküliségét említette. Amilyen örvendetes ugyanis, hogy a fuvarosok
munkanélkülisége megszűnt, éppen annyira sajnálni kell azokat a földmunkásokat, akik még
ma is kereset nélkül vannak, ezeknek érdekében szólott, midőn a külterületi útburkolási
program végrehajtását sürgette.
A körtöltési illeték
ügyében érkezett belügyminiszteri leiratot ismertette ezután vitéz Juhász Mihály dr.
tanácsnok. Mint a Vásárhelyi Újság közölte, a belügyminiszter Halmi János nyug. főgimn.
tanár fellebbezése folytán megsemmisítette azt a közgyűlési határozatot, mely a Vásárhelyre
eső 29 ezer pengős körtöltési illetéket fele-fele arányban a körtöltésen belül eső házak és
földek tulajdonosaira hárítja. A miniszter azt kívánja, hogy a közgyűlés olyan elosztási
kulcsot állapítson meg, mely a körtöltési illeték egyharmad részével terheli meg a védett
földeket, és kétharmad résszel pedig a házakat. A miniszter helyesnek tartaná, ha az illeték
bizonyos hányadát az egész lakosságra kivetnék, miután a körtöltés árvízveszély esetén
nemcsak az ingatlan vagyont, hanem ingóságot és az emberéletet is védi.
A polgármester szerint a miniszternek ez a döntése rosszindulatú információkon
alapszik, s így a törvényhatósági bizottság igazságos teherkirovással szemben helytelenül
akarja a körtöltési illetéket a ház- és földtulajdonosok között elosztani. A házingatlanok máris
agyon vannak nyomorítva a különféle adókkal és ezért nem lehet tovább srófolni a terheket,
amint azt a belügyminiszter előírja. A polgármester erre való tekintettel azt javasolja, hogy a
törvényhatósági bizottság feliratban kérje a minisztert döntésének megváltoztatására.
Lázár Dezső elismeri, hogy a házakra igen súlyos közterhek nehezednek, azonban az
is igaz, hogy a belterület sokkal nagyobb értéket reprezentál, mint amennyi a szántóföldek
értéke. A körtöltés által nyújtott védelem is inkább a beépített terület számára fontos, míg a
körtöltés által határolt szántók szempontjából úgyszólván teljesen közömbös dolog, hogy vane
körtöltés, vagy sincs. Ennek dacára mégis az a helyzet, hogy a földekre kirótt körtöltési
illeték holdanként átlagban 33-35 pengő között mozog, sőt van olyan ártéri földtulajdonos is,
akivel 46 pengő 33 fillér illetéket fizettetnek katasztrális holdanként.
Ez olyan horribilis teher, amelyet a jelenlegi terményárak mellett nem lehet elviselni. Ebből a
szempontból nézi és így helyesnek tartja a miniszternek azt a döntését, amely a földingatlanok
ártéri illetékterhét csökkenti. A maga részéről szintén úgy vélekedik, hogy a kis családi
házakat sem szabad további közterhekkel sújtani, ám a belvárosi házak és paloták tulajdonosai
nem fogják megérezni, ha az eddiginél valamivel több körtöltési járulékot vetnek ki rájuk.
Csáky Lajos dr. főügyész rövid felszólalása után a kisgyűlés elfogadta a polgármester
előterjesztését.
A közegészségügyi bizottság kiegészítése vált szükségessé Zehery Lajos nyug. táblabíró
halála és Plavetz Gyula evangelikus esperes th. bizottsági tagságainak megszűnése miatt. Soós
István dr. polgármester ezzel kapcsolatban javasolta, hogy Ormos Pál dr. kórházi főorvost, a
Közegészségügyi Intézet helyi fiókjának vezetőjét hívják be, mint hatósági orvost a bizottság
egyik új tagjául.
Czakó Lajos dr. tisztifőorvos ellenezte Ormos Pál dr. behívását. A törvény előírása szerint
ugyanis kizárólag hatósági orvos hívható be hivatalból az egészségügyi bizottság tagjainak
sorába, már pedig Ormos dr. nem hatósági orvos.
Hosszabb vita kerekedett a kérdés körül, s a kisgyűlés végül is Czakó Lajos dr. álláspontját
tette magáévá, mellőzvén dr. ormos Pálnak a közegészségügyi bizottság tagjai sorába történő
behívását.
Pótmunkák Kakasszéken
A polgármesternek az a bejelentése következett ezután, hogy a kakasszéki szanatórium
építésénél, az alapozás során, a talaj teherbíró képessége a tervekben nem szereplő pótmunkák
elvégeztetését teszi szükségessé. A pótmunkálatok körülbelül 15 ezer pengőbe fognak kerülni,
de viszont ez az összeg más megtakarítások révén megtérül.
Balog Sándor: Majd meglátjuk!
A polgármester felhatalmazást kér a pótmunkák elrendelésére.
Lázár Dezső: A talaj teherbíró képességével már a tervezésnél számolni kellett volna!
Méray Sándor főmérnök: Akkor még azt sem tudtuk, hol lesz az építkezés!
Lázár Dezső: Ez bizony elég baj!
A kisgyűlés végül is hozzájárult a pótmunkák elrendeléséhez.
Végül több apróbb ügy elintézése következett. Ezek során fedezet hiányában elvetették
Móricz Imrének a Csiga utca kinyitására irányuló indítványát, mert ehhez legalább 15 ezer
pengőre volna szükség.
Magáévá tette a kisgyűlés Varga Sándor indítványát, mely a még közgyűlésnek, hogy ebben
az irányban írjon fel a népjóléti miniszterhez.
1931. április 25.3.p.
Hozzáfogtak a kakasszéki szanatórium építési munkálataihoz. A sok huzavona végre
tegnap, pénteken megkezdődtek a kakasszéki szanatórium építésének munkálatai. Ifj.
Szathmáry János és Pálinkás János építési vállalkozók munkásai csákányukkal belevágtak a
földbe, s hozzáfogtak a szanatóriumi főépület alapozásához.
1931. május 20.2.p.
Csak középítkezés van Vásárhelyen, a magánosok alig építtetnek.
Mi újság Kakasszéken, - beszélgetés Mérai főmérnökkel
A Vásárhelyi Újság munkatársa városházi riportszerző körútján tegnap délelőtt a
népjóléti hivatal ajtajában találkozott Borsi Jánossal, az építőmunkások elnökével, aki
keserűen panaszkodott a nagy munkanélküliség miatt, amely legfőként az építő szakmát sújtja
még mindig a télihez hasonló nagy arányokban. Azt is Borsi János mondta el nekünk, hogy az
ácsipar helyzete egyenesen katasztrofális, mert ennek a szakmának semmiféle munkaalkalma
nincs. A panaszos hangokkal kapcsolatban Mérai Sándor főmérnökhöz fordultunk és
megkérdeztük, vajon ő milyennek látja a vásárhelyi építőipar helyzetét.
Válaszában mindenekelőtt azt hangsúlyozta a főmérnök, hogy Vásárhelyen az
építőszakmának ez idő szerint úgyszólván csupán a város ad munkát, mert magánépítkezés
csak elvétve akad. Iskolákat, óvodákat építtet a város, kijavíttatta a kongótéglából készült
útburkolatokat, most hozatja rendbe a múltkori szélvihar által megrongált 15 középületet s
javában folyik a kakasszéki szanatórium építése is. Hamarosan megkezdik a kaszárnya
építését és még ebben az évben tető alá kerül a rendőrségi palota, ami kettős munkaalkalmat
jelent a tűzoltólaktanya kitelepítése miatt szükségessé váló építkezés folytán. Szóval
mindezekből megállapítható, hogy Vásárhely nem szűkölködik középítkezésekben, tehát a
munkanélküliség okát sem itt kell keresni, hanem abban, hogy magánépítkezés van kevés. Ez
viszont az általános pénzhiány következménye, ami nemcsak a magánosokat, de mint
ismeretes, magát a várost is igen érzékenyen sújtja.
Ami a kakasszéki építkezést illeti, kijelentette a főmérnök, hogy Kakasszéken a munka
a rendes tempóban halad. Az előírt betonalapozási munkálatokkal most készültek el, úgyhogy
pünkösd után hozzá lehet majd fogni a kőműves munkálatokhoz is, amelynek során legelőbb
is az épület középső részét, tehát az emeletes részt hozzák tető alá.
1931.május 24.6.p.
9434-1931
Hirdetmény
a kakasszéki szanatórium mázoló és szobafestő munkáinak vállalatba-adása tárgyában.
A Kakasszéken épülő csonttuberkulotikus szanatórium szobafestő és mázoló munkáinak
vállalatba adására vonatkozólag 1931. június hó 2-án délelőtt 10 órakor hivatali
helyiségemben (városháza, földszint 23. sz. ajtó) zárt ajánlati versenytárgyalást tartok.
Fentiekhez képest felhívom mindazokat, akik ezen munkálatokat elnyerni óhajtják, hogy zárt
borítékban elhelyezett és pecséttel ellátott ajánlataikat „Ajánlat a Kakasszéki
csonttuberkulotikus Szanatórium szobafestő és mázoló munkálataira” címzéssel a fent jelzett
napon délelőtt 9 óráig hivatalomban adják be. Elkésve érkezett ajánlatok, illetve utóajánlatok
nem fogadhatók el. Az ajánlatokat hivatalos helyiségemben ugyanaznap délelőtt 10 órakor
felbontom. A felbontásnál az érdekeltek jelen lehetnek.
Az ajánlatokhoz csatolandó a Társadalombiztosító igazolása, mely szerint a pályázóknak
munkásbiztosítói hátralékuk nincs.
A pályázatokhoz szükséges ajánlati lapok, továbbá részletes feltételek és az ajánlati
költségvetéshez szükséges űrlapok a mérnöki hivatalnál a hivatalos órák alatt beszerezhetők.
Hódmezővásárhely, 1931. május 20.
Dr. Simon
tanácsnok
1931. május 29. 3.p. Vasárnap nyílik Kakasszékfürdő. (Árak, vonatközlekedés.)
1931.június 19.1.p. Fénykép: Mayer János a kakasszéki gazdák között.
1931. július 5.2.p. Zavartalanul folynak a középítkezések. (Kaszárnyaépítés, az algyői híd
földmunkái és a kakasszéki szanatórium építése.)
1931. július 9.3.p. Szerencsétlenség a kakasszéki szanatórium építésénél.
1931.augusztus 7.5.p. Az Ipartestület négytagú küldöttsége Mokcsay Zoltán főispánnál
megsürgette a közmunkák (kakasszéki szanatórium, kaszárnya, rendőrpalota) befejezését.
1931. augusztus 30. 3.p. A kakasszéki szanatóriumot is szanálni kell. Most már csak a jövő
évben nyílhat meg.
1931. szeptember 17. 2.p. A kakasszéki telekvétel és a Szegedi úti aszfaltozás ügye a
sajtóbíróság előtt. (Erdei István cikket írt a Népszava című lapba s ezért Dr. Soós István
polgármester rágalmazás miatt sajtópert indított.)
1931. december 10. 2.p. Szombaton 8f. hó 12-én) átveszik a Kakasszéki Szanatórium
épületét. (Elkészültek a föld, a kőműves, az asztalos, a bádogos és az ácsmunkák.)
1932. május 31.1.p. Kakasszéken ismét jég pusztított (vasárnap. Ítéletidő volt országszerte.)
1932. június 17. 2.p. Kakasszék előkelő vendégei (f. hó 26-án.)
1932. június 15. 2.p. 50 ezer pengős csekk (érkezett a népjóléti minisztériumból a Kakasszéki
Szanatórium építkezésének folytatásához.)
1932. június 17. 2. p. Van már pénz a Kakasszéki Szanatórium építésének befejezésére.
1932. Július 17.2.p. Mától kezdve fürdővonat jár kakasszékre. (A menetrend közlése.)
1932. július 29. 3.p. Palackozzák a kakasszéki ásványvizet – ha a tárgyalások eredménnyel
végződnek.
1932. július 30. 2.p. Vállalatba adják a Kakasszéki Szanatórium munkáit.
1932.augusztus 3.4.p. Hirdetmény a Hódmezővásárhely-kakasszékfürdőn létesítendő
csonttuberkulotikus szanatórium továbbépítésével kapcsolatos munkálatairól. (Endrey Béla
polgármester-helyettes.)
1932. VÚ.1932.08.14.2.p.
Erdőt varázsoltak a Kakasszékfürdő partjára
Tíz esztendővel ezelőtt azon a helyen, hol most Kakasszék-fürdő áll, és valósággal
ékeskedik, nem sok látnivaló volt. Sokkal kevesebb, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy
megállásra bírja az embereket, vagy éppen bámulatra ösztönözze. Nagy tömeg víz fogadta
azokat, kiket a véletlen erre vezetett, vagy akiket szomorú és szerencsétlen sorsuk ide hajtott,
vagy ide kényszerített. Az a víz különös kinézésű volt, de legkevésbé olyan, ami vonzani
szokta az embert, és csalogatja, hogy nála szomjúságot oltson, vagy üdítő hatásával
fáradtságot szüntessen, és felfrissítőleg hasson. A színe a víznek fekete, vagy legalább is húz
ahhoz a léhez, ami a kalapos mestereknél mindennapos volt, az iskolás gyereknél pedig tinta
számba ment, és úgy is használódott, ha kivált érett bodzabogyó levével a színe feketébbé
varázsolódott. És ez a furcsa színű víz adja a tulajdonképpeni értékét a furcsa tájéknak, mely
érték nagyobb az életnek, a gabonának értékénél, mert a búza csak a testet táplálja, de ennek a
víznek ereje az életet tartja fenn, mikor azt megszabadítja a veszedelemtől, a nyavalyák
seregétől, mik legtöbbnyire a halál előmunkásai szoktak lenni, és egyúttal annak örök szállítói
maradnak. Ennek a nagy tónak a határa beláthatatlan és a sas-szem is csak annyit tud
megállapítani, hogy napkelet felől vesz irányt erre felénk, és az uraság földje mellett húzódik
el, és tart azután nyugatra, messze, abban az irányban, amerre a nap le szokott áldozni. A víz
szomszédsága egy évtizeddel ezelőtt más egyébből sem állott, mint szikes, kopár földből, és
hellyel-közzel kisebb-nagyobb területen zizegő, hajladozó nád volt. Azt mondták akkor az
emberek, akik az okos jelzőre igényt tartanak, hogy minden fa és növény összeveszett ezzel a
tájékkal, ezzel a földdel, és elköszönt tőle örökre, mert közülük egyik sem találta meg azt, ami
számára életet ad, fejlődést biztosít. És ez a tájék éppen ezért kopár lesz és marad örökkönörökké.
Kamocsay Gábor azonban elővette a keleti bölcsek könyvét, s addig bogarászott annak
betű és szó erdejében, míg rátalált valami komoly szózatra, amely fennhangon mondja és
hirdeti az örök igazságot. Szól pedig ez az igazság ekképpen: „Ha az Isten földet alkotott, fát
is teremtett, hozzávalót, de a fa kiválasztását az emberre bízta és annak kötelességévé tette”.
Ezeket a fákat is megtalálta Kamocsay Gábor, és letette a fürdő partján a földbe, hogy ott
nőjenek, viruljanak, szemet gyönyörködtessenek, és árnyékot adjanak. Ennél többre nincs is
szükségük azoknak, akik itt megfordulnak, és időt töltenek, mert a többit megnyerik a víztől,
és ennek isteni erejétől. Akik tíz esztendő után, mikor az első komoly lépés a fürdő
megalakítására megtörtént, itt ma megfordulnak, azoknak tátva marad a szájuk a bámulattól,
és annak a meggyőződésnek adnak kifejezést, hogy a csodák ideje és korszaka nem szűnt meg
a Krisztus halálával és mennybe menetelével, mert a csodatételek ismétlődnek, az emberi ész,
okosság és kitartás nyomán és segítségével. Példázza ezt a Kakasszékfürdő vizével,
levegőjével és a partján megtermett gyönyörű parkjával és erdejével.
Id. Szappanos Mihály dr.
1932. augusztus 17. 1.p. A kakasszéki építkezés. (Tegnap volt az árlejtés az eddig beérkezett
kilenc ajánlat vonatkozásában.)
1932. szeptember 2.3.p. Megszűnt a kakasszéki fürdővonat. (Tegnap este járt utoljára.)
1932. szeptember 8.1.p. Megkezdték a Kakasszéki Szanatórium továbbépítését.
1932.szeptember 25.2.p. Parkírozás a Kakasszéki Szanatórium telkein.
1932. VÚ.1932.10.23.1.p.
Villanyvilágítást a Kakasszéki Szanatóriumnak!
A napnak, mint égitestnek hasznát és értékét nálunk keleten állapították meg,
mégpedig Székely országban. Megállapította egy székely góbé ravasz és furfangos esze, kinek
ezt a kérdést tették föl valamikor: meg tudná-e mondani, hogy melyik ér többet, a nap-e, vagy
a hold?
Nehéznek látszott a kérdés, de könnyen megadta rá a feleletet a székely, mikor azt
mondta: Instálom alássan, a hold mégiscsak többet ér, mert az legalább éjszaka világít, de a
napra evégből nincs szükség, mert nappal úgyis világos vagyon.
Nyilvánvaló a feleletből, hogy ha a Teremtő a világ igazítását a székelyre bízza, akkor
a nap már régen bélistán van, vagyis szolgálaton kívüli viszonyba kerül, mint olyan, ki
hasznot semmit se hoz.
Nem a székely volt itt a hibás, hanem a tudomány, mely nem talált utat ekkor még a
góbé fejébe, minél fogva nem tudhatta és nem ismerhette ama nagy és értékes
tulajdonságokat, miknek forrása a nap, szülőanyjuk pedig ama sugarak, melyek a
legkülönbözőbb téren és vonatkozásban adják és ontják áldásukat a földre, és annak minden
teremtményére.
Eme sugarak közül azonban az embert mégis a világító sugarak érdeklik főként és
legjobban, mint amelyek lehetővé teszik számára, hogy munkáját bármikor jól és zavartalanul
végezhesse, de eme sugarak a föld forgása következtében és a nap változó helyzete mellett
nem állanak állandóan rendelkezésre, minek következménye a sötétség, mely felfüggeszti az
emberi tevékenységet, és egy időre a tétlenségnek ad helyet és alkalmat.
A kutató emberi ész azonban kereste és mihamarabb megtalálta ama forrásokat, mik
fényt szolgáltatnak, melynek világossága lehetővé teszi a munka végzését minden időben,
amikor arra a szükség fölmerül.
Azután tovább ment az emberi ész, és arra törekedett, hogy jobbá, alkalmasabbá,
tökéletesebbé tegye a mesterséges fényt, és ez a tökéletesség keresse azt a határt, mely mellett
már megközelíti, vagy talán el is éri a legeszményibb világítást, mit a nap sugarai adnak és
biztosítanak a teremtés koronája számára.
Siker koronázta e téren az emberi ész munkáját. Ez a siker akkor következett el, mikor
az emberi tudás rátalált a legnagyobb és legértékesebb erőre, a villamosságra, s beállította ezt
az életfolyás legkülönbözőbb vonatkozásaiba és használatába.
A villanyfény, mely legközelebb áll a nap fényéhez, ma már az emberiség tulajdona és
közös kincse, és olyan kiterjedt használati tárgya, mi mellett az életsorban nemcsak nagy, de
hihetetlen változásokat idézett elő.
Az ősember világító eszköze az a fellobbanó láng volt, mit két darab fának hosszas
összedörzsölése eredményezett és nyújtott, a XX. század embere pedig a villany vakító fényét
hajtja igába, és annak világosságánál végzi minden munkáját, a legdurvábbtól a
legfinomabbig.
Sok idő kellett ahhoz, mikorra a pislákoló mécsest felváltotta és ma behelyettesíti
házunkban a villamos ívlámpa, mely ezer és ezer gyertya fényével elűzi és megsemmisíti a
sötétséget, és versenyre kel a napfénnyel, és a versenyben győztes lesz.
Az orvosi ténykedések, miknek eszköze a kés, a villanyfényt kötik le a maguk
számára, és ezt követelik meg fényes nappal is.
Megvan ennek a maga oka. A villanyfény ugyanis az ember teljes hatalma alatt áll, és
alkalmazása a műtéteknél oly módon történhet, amint azt a munka biztonsága és bizonyossága
megkívánja. A legfőbb kívánalom pedig itt az lehet, hogy a működés területén teljes és
tökéletes legyen a világosság, az árnyékolás ellenben a legkisebb mértékben is kizárt
maradjon.
Száz és száz ok kívánja, hogy a villanyfény bele kerüljön az emberiség életébe, hol
nemcsak a kényelmet szolgálja, hanem az egészséget is, mikor a lakás levegőjét kíméli, annak
tisztaságát károsan nem befolyásolja.
Eggyel azonban több ok parancsolja a villany jelenlétét a kórházakban, hol mint
gyógyító eszköz is érvényesül, és alkalmazásba jut, és a sokféle gyógyító munka végzését a
nap bármely szakában lehetővé és könnyűvé teszi. A különféle érdekek nagy csoportja
kívánja és hangos szóval követeli, hogy a Kakasszéki Szanatóriumba is mihamarabb
bevezettessék a villany, és ott állandóan rendelkezésre álljon.
Id. Szappanos Mihály
1932. november 11.3.p. A folyó évben tető alá kerül a Kakasszéki Szanatórium gazdasági
épülete.
1932. december 8.1.p. A kakasszéki gazdák kérelme. (Pusztai gazdák küldöttsége Mónus
Péter gazdálkodó vezetésével a polgármesternél: a kakasszéki éren keresztül vezető út
áttöltését kérik.
1933. február 14.4.p. Szociáldemokrata indítványok és interpelláció (Karácsonyi Ferenc, Pap
Lajos, Kiss János és Posztós Sándor részéről. Többek között: miért nem végezték még mindig
el a Kakasszéki Szanatórium burkoló munkálatait?)
1933. március 5.2.p. Versenytárgyalási hirdetmény a hódmezővásárhelyi Kakasszékfürdőn
létesítendő csonttuberkulotikus szanatórium fő- és melléképületeinek burkoló munkájára (Dr.
Simon József tanácsnok)
1933. március 28.2.p. Árlejtést tartottak a Kakasszéki Szanatórium burkolómunkálataira.
1933. április 6.2.p. Kakasszék nagy sikere a balneológiai kiállításon.
1933. július 2. 2.p. A Balneológiai Egyesület szerint Kakasszékfürdő Békésgyula mellett
fekszik. (Szappanos Mihály dr. cikke) !!!
1933. augusztus 8.3.p. Átvették a Kakasszéki Szanatórium melléképületeit (és a burkoló
munkálatokat. A kivitelezők Szabó Sándor és Kóti Lajos építőmesterek voltak.
1933. augusztus 31.3.p. Népünnepély Kakasszéken (szeptember 3-án, a vásárhelykutasi
Stefánia Szövetség rendezésében.)
1933. szeptember 1.3.p. Vasárnap (f. hó 3-án) közlekedik utoljára a kakasszéki fürdővonat.
1933. szeptember 20. 3.p. Vasárnap Kakasszékre rándulnak ki a vendégorvosok (akik
továbbképzésen vesznek részt városunkban f. hó 23-án és 24-én.)
1933.szeptember 24.1.p. Helyszíni tárgyalás a pusztakakasszéki (vasóti) megálló ügyében. (A
tárgyalás f. hó 26-án lesz)
1933. december 31.3.p. A Kakasszéki Szanatórium építési munkálatait átvették (Szatmáry
János, Pálinkás János és Lele Ferenc vállalkozóktól.)
1934. május 25.3.p. A Kakasszék környékiek újabb kérése a kakasszéki ér áttöltése
érdekében. (Küldöttség járt a városházán.)
1934. június 24.3.p. Bartha József állami tanító búcsúztatása vasárnap volt Kakasszékfürdőn...
1934. július 3.3.p. Földmunkás küldöttség a polgármesternél (Scheirich Ferenc dr.
vezetésével, a Kakasszéken még tervbe vett földmunkák elvégeztetésének elrendelése miatt.)
1934. augusztus 8. A kakasszéki út feltöltésének hivatalos helyszíni szemléje f. hó 11-én lesz.
(Tárkány Szücs Bálint útérdekeltségi tag.)
1934. szeptember 2. 3.p. Kakasszéki levél. (Id. Szappanos Mihály dr. cikke.)!!!
1934. szeptember 14.3.p. Elkészült a Kakasszéki tó. (A Szanatórium számára kijelölt tórész
kiépítését a Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete készítette el, ma veszi át a bizottság a
munkát.
1934. október 6.3.p. Emberies vállalkozás. (Id. Szappanos Mihály dr. cikke Kakasszéktó
vizének gyógyító hatásáról. !!!
1934. december 15. 3.p. A kakasszéki tavon át töltött út városi kezelésbe vételét kérik a
polgármesterhez intézett beadványukban Kmetykó Lajos, Lázár Lajos és Lázár Imre
gazdálkodók.
1935. március 19.3.p. Megvan az engedély a kakasszéki ér áttöltésére és út építésére.
1935. április 12.3.p. Felhívás a Kakasszék környéki gazdákhoz: a Kakasszékéren létesítendő
út megépítését a polgármester engedélyezte.
1935. április 26. 2.p. Országszerte felfigyeltek a Kakasszéki Szanatóriumra.
1935. május 19. 2.p. Kapunyitás Kakasszékfürdőn. (Id. Szappanos Mihály dr. cikke.) !!!
VÚ.1935.05.19.
Kapunyitás Kakasszékfürdőn
Az emberek szerencséjét nem a planéta szabja meg, melyben születtek, hanem a külső
körülmények és események igazítják, miknek egymásutánja adja, és teszi ki az életet.
Ha kedvezők a történetek, és sima a lefolyásuk, ha könnyű az útjuk és egyenes, akkor
az élet zavartalan és boldog, ha ellenben döcögőre jut a kocsi, akkor az életen nincs irigyelni
való még egy mákszemnyi se, sőt, viselőjére nézve az képezi az igazi jót, ha elszakad a fonál,
és belejut a földi lét a nagy semmibe, mit a bölcsesség halálnak mond, az okosság ellenben
átváltozásnak nevez.
Más a sorsa és helyzete a természeti kincsek sokaságának, miket az ember kormányoz,
de létet az őserőktől nyertek.
Kakasszék szerencséjét például a természet adta, és a teremtés biztosította, mikor
földjét-vizét részeseivé tette annak a nagy erőnek, mely fölveszi a harcot a testi nyavalyák
nagy sokaságával, és megvívja azt teljes eredménnyel, teljes dicsőséggel.
A dicsőség természetesen a vízé marad mindenkor és a földé, mert ezekbe tette le a
természet a gyógyító erőt, a háramló haszon ellenben azt illeti, kinek testét megszállta a
nyavalya, és uralkodni akart rajta egy életen át.
Kakasszék kincses gazdasága visszanyúlik arra az időre, mikor ez a föld a teremtő
keze alól kikerült, és osztályosa lett a hatalomnak, mellyel iszapja, vize méltán dicsekedhet,
hiszen az eredmények, mik nyomában támadnak, nagyobbak a mindennapinál, sőt, sokszor
még annál is, mit a képzelet alkot. Ez a szerencse azonban mintha véget ért volna akkor,
mikor megindította a kísérletet az emberi akarat arra, hogy ezt a csodavizet közkinccsé teszi,
és fürdő képében rendelkezésre bocsátja mindazoknak, kikkel a nyavalya összekötötte
üstökét.
az első pár esztendő még a kedvező idők közé tartozott a fürdő életében. A betegek
nagy száma kereste föl e helyet, és vette igénybe a kínálkozó természeti erőket, és amire
vágyakozott, azt el is érte, mert megtalálta az egészséget, az elvesztett munkakedvet, mely
nemcsak vidámmá változtatta rá nézve az életet, hanem hasznossá és gyümölcshozóvá is
egyúttal.A fürdő jó hírneve terjedt és haladt mindenfelé a messzebb eső tájak fele is.
Oroszlánrésze volt ebben víznek, iszapnak, levegőnek, ellátásnak és a
mellékkörülményeknek, mikben már azok a tényezők, kik a fürdő életét intézik.
Az igazgatóság érdeme volt mindez, ki esztendőkön keresztül házi kezelésben tartotta
a fürdőt, és a maga munkájáért a méltán megérdemelt hasznot kívánta egyedül, de a betegek
számára is biztosította mindazt, mik a gyógyulást eredményezik és a szükséges kényelmet,
vele együtt a kellemes jóérzést biztosítják. Eltört azonban a kocsi kereke azonnal, mihelyt a
házi kezelés a múlté lett, mert ekkor már az egyoldalú érdek volt az úr, és a hatalom, az pedig
nem tekintett másfelé, mint abba az irányba, hol az önzést látta a maga teljességében.
Benne van a bölcsességek tárházában, hogy a fürdőbérlet kezelése, okos vezetése
külön tudomány, alkalmazása sokoldalú ügyességet kíván, mi lámpást gyújt. Ennek világa
megmutatja a helyes utat, melyen haladva a kettős érdek, a bérlő és beteg érdeke egyaránt
kielégítést nyer.
Ezt a tudományt azonban nem a bérlet adja, nem is a sziksós víz, vagy az iszap
biztosítja, mert ezt csak az élet iskolában árulják. ott kaphatja meg ki-ki, ha van hozzá kedve,
akarata, szándéka és megfelelő berendezkedésű lelke, de hiányzik nála az önérdek túltengése,
mit végső fokon kapzsiságnak mond a magyar szótár.
Valami bajnak kellett lenni mostanában Kakasszék fürdőnél, mert sok ember nem
merte erre fordítani kocsirúdját, de azok száma is kitesz valamennyit, kik előbb elköszöntek,
mint azt tervbe vették, és több-kevesebb bosszúságot vittek magukkal.
A mostani bérlőkre az a feladat vár, hogy kiköszörüljék a hibákat, mit ha sikerrel
oldanak meg, hálásak lesznek a fürdő vendégek, akik nem csupán gyógyulásra számítanak,
hanem egyforma elbánásra, bizonyos fokú kényelemre, szeretetteljes bánásmódra, mik együtt
alkalmasak arra, hogy feledtessék velük a testi nyomorúságot, és pótolják némileg az
elhagyott otthont.
Biztos kilátás van ezúttal arra, hogy csalódás semmi tekintetben sem éri azokat, akik
Kakasszéken keresik az idén egészségüket, mert mindazt megtalálják a fürdőn, amiért oda
törekszenek.
Id. Szappanos Mihály dr.
1935. június 2. 2.p. Egy röpke délelőtt Kakasszékfürdőn. (Ismeretlen szerző cikke.)
1935. július 6. 1.p. Kakasszéken megindult a fürdőélet. (id. Szappanos Mihály dr. cikke.) !!!
1935. július 6.3.p. Leveldi Kozma György dr. főispán látogatása Kakasszéken. (Beszámoló a
f. hó 3-i, szerdai eseményről.)
1936. április 5.6.p. Versenytárgyalási hirdetmény a kakasszéki csontgümőkóros szanatórium
gyógyfürdő-berendezési, vízvezetéki és csatornázási munkáinak kivitelezésére (Endrey Béla
polgármester)
1936. május 3. 5.p. Megkezdődött az üdültetés a kakasszéki szanatóriumban. (Szombaton
nyolc beteget vittek ki.)
1936. május 6.3.p. A kakasszéki vízvezetéki munkálatok odaítélése a pénteki közgyűlésen.
1936.május 10.5.p. A tegnapi közgyűlés. (Rövid beszámoló. A kakasszéki szanatórium
vízvezetéki, csatornázási és fürdőberendezési munkálatait dr. Egri és Fiai budapesti cégnek
adták oda.
1936. május 29.4.p. Pünkösdkor nyílik a kakasszéki gyógyfürdő. (Kakasszéki Gyógyfürdő Rt.
bérlő: ifj. Surányi Imre)
1936. június 7. 4.p. Megnyílt Kakasszékfürdő. (Id. Szappanos Mihály dr. cikke. !!!
1936. június 26.2.p. Hétvégi víkend-vonatot Kakasszékre és Mártélyra! Móricz Imre th.
bizottsági tag indítványa a közgyűléshez.
1936. július 8.3.p. A főispán Kakasszéken (f. hó 6-án, hétfőn, Endrey Béla polgármester
társaságában.
1936.július 30.1.p. Végre elkészül a pusztai keresztút (mely Pusztaközpont és Kakasszékfürdő
irányában szeli majd át a Pusztát.)
1936.szeptember 18. 4.p.Újra kérik a kakasszéki állomás felépítését. (Kokovay Antal és társai
most a városhoz fordulnak kérelmükkel.)
1936. december 16.2.p. A MÁV elkészítteti a váróhelyiséget Kakasszéken.
1936. december 17. Szemle a kakasszéki töltés-útnál (ma délelőtt. Az utat Lázár Imre és társai
létesítették a tómeder áttöltésével).
1937. április 16.3.p. Útelzárás. A kakasszéki éren keresztül készített töltés megerősítés előtt
van, tilos az azon való átjárás.
1937. április 17.4.p. Kakasszék a hétvégi menetdíj-kedvezményben. Vendégforgalmi
Szövetség kérése (a MÁV igazgatóságához).
1937.május 6.2.p. A pósahalmi dűlúutat összeszaggatta a kakasszéki tó vize. (A Pósahalmi
Olvasókör vezetősége és a pósahalmi gazdák kérelme Endrey Béla polgármesterhez.
1937. május 23.3.p. Új kezekben a kakasszéki fürdő. (Társaság alakult, amely Kakasszéki
Fürdő- és Üdülőtelep Kft. név alatt bérbe vette az egész telepet. Június 5-én nyílik meg a
fürdő.
1937. június 2.1.p. Felavatták a mészárosok kakasszéki üdülőházát (május 30-án, részletes
beszámoló)
1937. június 23.3.p. Hirdetés. Az Újvárosi strandfürdő meleg iszapfürdője, ahol a kakasszéki
és hévízi iszapokkal orvosi irányítás mellett szakszerű iszappakolások készülnek.
1937. június 25.1.p. A magyar mérnöki kar látogatást tesz Hódmezővásárhelyen: július 1-én
Kakasszékre mennek, majd ugyanaznap délelőtt 9 órakor városunkba érkeznek.
1937. június27.3.p. Meghívó a Kakasszéki Gyógyfürdő Rt. hódmezővásárhelyi cég július 5-én
a Nemzeti Hitelintézet Rt. hódmezővásárhelyi fiókja helyiségében tartandó XIII. évi rendes
közgyűlésére. (A tárgysorozat közlése.) (Az igazgatóság)
1937.július 1. 2.p. Hirdetés. A kakasszéki gyógyfürdő június 12-én megnyílt. Kakasszéki
fürdő és üdülőtelep Kft.
1937.július 1. 3.p. Elismerés a kakasszéki csodatóról. (Traján Emil dr. egyetemi tanársegéd,
Vidakovics Kornél dr. szegedi orvosprofesszor adjunktusa Kakasszéken járt (június 29-én).
1937.július 27. 3.p. Rekordközönség kakasszékfürdőn (vasárnap).
1937. augusztus 10.2.p. Kakasszékfürdőt. (Dr. Genersich Antal egyet.m.tanár cikke.
1937. augusztus 14.4.p. Hirdetmény. A Kakasszéki Fürdő és Üdülőtelep Kft. Puszta 1124
szám fürdő létesítésére telepengedélyt kér. (Dr. Fejérváry Bertalan tb. polgármester-helyettes,
I. fokú iparhatóság.)
1937. augusztus 18. 3.p. 40 százalékos utazási kedvezmény Kakasszékre (az augusztus 20-án
rendezendő jótékonysági Magyar Nap alkalmából.
1937. augusztus 19. 4.p. Engedélyezték a Kakasszék gyógyfürdőt.
1938. január 1.2.p. Csupán előzetes tájékoztató számításokról van szó. Mi a helyzet a kórházi
és a kakasszéki szanatóriumi fűtőberendezés ügye körül? Endrey Béla polgármester
kijelentése. Részletes tájékoztatás.
1938. március 19.4.p. Meghívó. A Kakasszéki Gyógyfürdő Rt. XIV. évi rendes közgyűlését f.
hó 27-én tartja a Nemzeti Hitelintézet Rt. hódmezővásárhelyi fiókja helyiségében. A
tárgysorozat közlése.
1938. június 14. 3.p. A kakasszéki csodatónál. Találkozás egy emberrel, aki új életre kelt a
gyógyvízben. (Sajtóbemutató volt Kakasszéken 12-én, vasárnap)
1938. július 19. 2.p. József Ferenc királyi herceg látogatása Kakasszéken (közel egy óra
hosszat tartott.)
1939. február 25.2.p. A Kakasszéki Szanatórium állandósítását tervezik. (A kórházi bizottság
tegnap délelőtt ülést tartott.)
1939.június 4.2.p. Megnyílt Kakasszékfürdő. (Hirdetés.)
